A Selye János Egyetemen Simon Attila vezetésével valósul meg a Református Keresztyén Egyház Szlovákiában 1918–1952 című négyéves kutatási program. Ennek keretében október 17-18-án Rimaszombatban, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház központjában, a Csillagházban tartottak egyháztörténeti nemzetközi konferenciát.
A konferencia ez alkalommal a Trianon következményeit taglalta a református egyházra nézve. A szakemberek a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház történetének a feltárásán dolgoznak. „Azt gondoltuk, utánanézünk, miként hatott Trianon a református egyházra. Ez úgy érdekes, ha a témát az erdélyi, kárpátaljai és magyarországi kollégákkal együtt vitatjuk meg, hiszen adottak a párhuzamok” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Simon Attila, a Selye János Egyetem Történelem Tanszékének vezetője.
Mint megtudtuk, a tanácskozás helyszínéül azért választották Rimaszombatot, mert „a gömöri reformátusság mindig fontos gerincét képezte a református egyháznak, ezért megérdemli ez a város, hogy ide kerüljön egy konferencia, s ehhez a Csillagház kitűnő helyszín” – fűzte hozzá Simon.
A kétnapos konferencia alatt megvitatták az egyházszakadásokat a magyar református egyházban, a református egyházak újjászervezését az utódállamokban, a Kárpátaljai Református Egyház létrejöttét, a Dunamelléki Református Egyházkerület válaszát a trianoni döntésre, s a Dunáninneni Református Egyházkerület önszerveződését.
Vázolták a kiskoszmályi mozgalom történetét, a szlovák-magyar gyülekezeti kérdést – Pálóczi Czinke István álláspontját, érdekességeket a korabeli jegyzőkönyvekből, a csehszlovák állampolgárság meglétének, illetve hiányának hatását a református lelkészek és tanítók szolgálatára nézve.
Utóbbi témát Somogyi Alfréd, a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara Történettudományi Tanszékének a vezetője adta elő, aki a konferencia egyik blokkját is vezette, s jó ismerője az 1918-38 közötti és az 1945 utáni időszaknak, az egyházi levéltáraknak. A Felvidék.ma-nak elmondta, hogy a 20. század egyháztörténete nálunk nem a világháborúval, hanem Trianonnal kezdődik.
„Az a kettős kisebbségi sors, amelybe a határon túli reformátusság került Trianon következményeként, hasonlít Erdélyben, a Felvidéken és Kárpátalján. Jó látni azt a közös küszködést, akaratot, hitet, amivel az elszakított területek magyar reformátusai nemcsak megmaradni, de továbbélni és gyarapodni is szeretnének. Azért tartom nagyon fontosnak, hogy erről beszéljünk, mert erőforrás lehet a jelenben is” – nyilatkozta.
Somogyi kifejtette, hogy bennünket mindig akkor tudnak félreállítani, s akkor mutatkozunk gyöngének, ha nem tudunk magunk mellett partnereket. „Ha a magyar reformátusságban a kárpátaljai partnere a felvidékinek és az erdélyi is partnere a kárpátaljainak, vagy a felvidéki az erdélyinek, akkor megkerülhetetlenek lehetünk, főleg úgy, ha az Úristen is mellettünk van” – hangsúlyozta.
Trianonnak, 1920-nak lassan itt a százéves évfordulója. „Jó lenne egyszer hideg fejjel végiggondolni Trianonnak nemcsak a nemzetiségi, identitásra gyakorolt hatását, hanem az oktatásügyben, a demográfiánkban, a szociológiai összetételünkben, a gazdálkodásunkban megnyilvánuló következményeit is. Enélkül nagyon nehéz előrelépni, ki kell mondani, hogy állunk, mivé lettünk” – szögezte le Somogyi. A kutatók, egyháztörténészek úgy vélik, sok szó esik ugyan Trianonról, de ezzel kapcsolatban számtalan olyan terület is van, melyet még nem tártak fel, ebben volt nagy jelentősége a rimaszombati konferenciának.
A konferencián szó volt továbbá a Kárpátaljai Református Egyházkerület megalakulásáról és életéről Csehszlovákiában, az 1943-as erdélyi református lelkészi életrajzokról, Bary Gyula lelkészi tevékenységéről az első Csehszlovák Köztársaság idején, az erdélyi református iskolák kataklizmájáról az első világháború után, s a trianoni traumáról a kárpátaljai lelkészek visszaemlékezéseiben.
Simon Attila történész a csehszlovák államhatalom és a református egyház két világháború közötti viszonyát kutatja, s foglalkozik a szlovák kérdéssel is az egyházon belül.
Az előadások ösztönzőleg hatottak egymásra, és segítettek abban, hogy a történészek még jobban megértsék a problémákat. Ennek eredményeként 2019-re tervezik egy kötet kiadását, továbbá a kutatók szeretnének egy forráskötetet is megjelentetni, amely a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház legfontosabb forrásait tartalmazza majd, ahol az egyházi források mellett az állami levéltárak anyagai is megjelennek.
