A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) az idén ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból az intézmény szeptember 23. és október 17. között rendezi meg a „25 év, 25 nap, 25 esemény” című programsorozatát, melynek során az NKA szerteágazó tevékenységével és eredményeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők az ország számos pontján és a határon túli területeken is.
A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása céljából létrehozott intézmény tizenhét állandó és három ideiglenes kollégiumot működtet. Ezek egyike Közművelődés Kollégiuma, amelynek tematikus rendezvényei október 8-án a felvidéki Nagyszelmencen kezdődtek. A szlovák-ukrán határon elhelyezkedő település a köztudatban mint kettévágott magyar falu szerepel, amelyet a 2003-ban felállított félbevágott székely kapu jelez a határon, ahol 2005-ben megnyitották a gyalogos határátkelőt. A kettévágott falu egyben az összetartozásért folytatott kitartó küzdelem jelképe is, ezért is hozta éppen ide a programját az NKA Közművelődési Kollégiuma.
A „Határtalan kultúra, megtartó közösségek” című programnak a Nagyszelmenci Művelődési Ház adott otthont. Kora délután játszóházi foglalkozások, kézműves programok és táncház várta a kicsiket és nagyokat. A rendezvény keretében kiállítást nyitottak a sárospataki Lorántffy Zsuzsanna Hímzőműhely és a Foltos Pillekör munkáiból. A csodálatos alkotások megtekintését követően a sárospataki Művelődés Háza és Könyvtára amatőr művészeti csoportjainak tartalmas műsora várta a közönséget.
A rendezvényt a nagyszelmenci Dobó István Gyermekkórus fellépése nyitotta, majd köszöntőt mondott Gabri Rudolf, a Nagykapos és Vidéke Társulás elnöke, aki az összetartozás és a szülőföldön való megmaradásért való küzdelem fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint az Ung-vidékiek nevében megköszönte az NKA eddigi támogatását.
A kultúrprogram előtt Csatlósné Komáromi Katalin, az NKA Közművelődési Kollégiumának vezetője, a sárospataki Művelődés Háza és Könyvtára igazgatója méltatta a kultúrafinanszírozás meghatározó intézményének célját, tevékenységét és eddigi eredményeit. Beszédében kiemelte, hogy a fesztivál egyik fontos célja, hogy minél szélesebb körben bemutassák a kulturális élet azon területeit, ahol az NKA működésének köszönhetően maradandó értékek, alkotások születtek, és születnek ma is. A programok során fontos szerepet kapnak az ország különböző pontjain lévő, valamint a határon túli települések is. Kiemelten fontosnak tartja, hogy a programsorozat kapcsolódik a családok évéhez is, ahol számos esetben díjmentesen vehetnek részt az érdeklődők. Említést tett arról is, hogy a programmal azonos időben Lendván, Békéscsabán és Szabadkán is sok rendezvény várja az érdeklődőket.
A nagyszelmenci kultúrprogramban színpadra lépett felső-Tisza-vidéki és szászcsávási táncokkal a Bodrog Néptáncegyüttes, „Építsd fel újra” című műsorával a 8KOR Színház, szilágysági táncokkal a Csimpolya Ifjúsági Tánccsoport, valamint a Szikes zenekar népzenei összeállítással. A programot a közönség vastapsa zárta.
Az NKA működését és tevékenységét illetően Csatlósné Komáromi Katalin hírportálunknak elmondta, hogy az Antall-kormány idején Fekete György kezdeményezésére életre hívott Alap működését az elmúlt 25 évben állandó szakmai konszenzus kísérte, jelezve, hogy egy jó mechanizmus alapján működő szervezetről van szó. Az NKA bizottságaiban és kollégiumaiban a magyar kulturális élet meghatározó szereplői és jelentős alkotói ülnek, akiknek javaslatai alapján születnek a forráselosztásra vonatkozó döntések. Az NKA a 25 év alatt 2 200 pályázatot hirdetett meg, amelyeken keresztül 155 ezer programra közel 172 milliárd forint támogatást ítélt meg. A határon túlról mintegy 13 ezer pályázót 6 milliárd forint támogatásban részesített az Alap eddigi működése során – mondta az NKA Közművelődési Kollégiumának vezetője.
A Nagyszelmencre kihelyezett rendezvény minden bizonnyal hozzájárult az NKA tevékenységének szélesebb körű megismeréséhez, felhívta a jelenlévők figyelmét a „Lásd, halld, formáld, ízleld! Éld a kultúrát!” üzenetének értékére, és megerősítette a közösséget abban, hogy a magyar kultúra páratlan a világon, és hogy a kultúra összeköt.
