A kiadvány a tavalyi évben megjelent „Deportálás Kisújfaluról 1947. I. 17. – 1949. III. 3.” című tanulmány folytatása, mindkettő Kis Róbert helytörténész kutatómunkájának eredménye.
„A Felvidék volt a mi hazánk…” mottóval fémjelzett könyv, azon túl, hogy bemutatja Kisújfalu község háború utáni éveinek történéseit, az ott élő emberek sorsát, egyben a felvidéki magyarság sorsának történelmi áttekintését is az olvasó elé tárja, a háború befejezésétől a kitelepítésekig történően, dokumentumokkal és pontos adatokkal.
Szembesülhet az olvasó a Csehszlovákia és Magyarország közötti lakosságcsere-egyezmény előzményeit és végrehajtását igazoló tényekkel. A Kisújfalut érintő dokumentumok, levéltári adatok mellett a régi Párkányi járás falvainak néhány hivatalos adatáról is értesül az olvasó, a „háborús bűnösökként” megvádolt családokról, a faluba érkezett szlovák családokról, személyi lapokról, melyből kiolvasható minden fontos adat. Levelek, naplók, fényképek, újságcikkek, családi iratok tanúsítják a történteket.
Kis Róbert, kisújfalusi helytörténész, volt polgármester kutatómunkájának eredményeként látott napvilágot a könyv. A szerző így vall a megjelent publikációról:
„A felvidéki magyarság második világháború utáni embertelen meghurcolásának az akkori Esztergom megye Párkányi járásának kis faluja – Kisújfalu – is több ízben elszenvedője volt. 1947. január 17-én 36 család, 85 tagját vagonírozták be és deportálták Csehországba kényszermunkára.
Két év múlva, 1948. November 6 – 7 – 8-án pedig 23 családot szállítottak – lehet, ugyanezekkel a vagonokkal – immár államhatárokon túlra. Ezek az emberek az 1946. február 27-én aláírt úgynevezett csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény keretében voltak kénytelenek elhagyni szülőföldjüket, őseik fészkét és kitelepülni Magyarországra.
Hogy történhetett meg mindez? Hogyan élte meg a falu ezt a három évet, amíg lakosainak jelentős része „fehér lap” birtokában várta a Magyarországra való kitelepítése napjának bejelentését. Kutatómunkám során többek között ezekre a kérdésekre is próbáltam választ keresni.
Levéltári források adatait alapul véve, e munka jelentős részben támaszkodik az érintett családok és az itthon maradt rokonaik elbeszéléseire, visszaemlékezéseire.
A „Kitelepítés Kisújfaluról 1948. XI. 6 – 7 – 8.” címen ez évben megjelent könyv folytatása kíván lenni a „Deportálás Kisújfaluról 1947. I. 17. – 1949. III. 3.” című kiadványnak. A két esemény egymástól ugyanis elválaszthatatlan, egymásnak tulajdonképpen okai, kiegészítői. Mindenképpen a második világháború utáni csehszlovákiai „magyar kérdésének”megoldási próbálkozásait tükrözik.”
A legtöbb kisújfalusi család Hercegfalvára, mai nevén Mezőfalvára került, ahonnan más településekre is elkerültek közülük. A szerző minden családot személyesen felkeresett, de 70 év távlatából nem volt egyszerű összegyűjteni a fotókat, dokumentumokat. Sokat segített a ma is élő, rendkívüli szellemi frissességgel megáldott, 90 éves Takács Sári néni, aki idős kora ellenére mindent tud a családokról. Kutatott a nyitraivánkai levéltárban, ahonnan a Párkányi Telepítési Hivatal iratai kerültek elő, de a székesfehérvári levéltárban is sok adatot talált és Búcsi Mihály naplója is a segítségére volt.
Az ünnepélyes könyvbemutatóra az évforduló kapcsán, november derekán került sor a Kisújfaluért Polgári Társulás szervezésében. Hazatértek ez alkalomból a még élő kitelepítettek és azok családjai, az itthon maradt rokonság tagjai, kisújfalusiak. Geri Valéria polgármester köszöntötte az emlékezőket és köszönetet mondott a szerzőnek: „Kisújfalu újabb nagyszerű kiadvánnyal büszkélkedhet, emlékeztetőül, hogy sose feledjük a kitelepítés szörnyűségeit! Köszönet a szerzőnek, aki odaadó kutatómunkájával az érintett családok emlékein keresztül világítja meg a történelem egyik jogtipró és méltatlan eseményeit és körülményeit.”
A kisújfalusi emberekről íródott a könyv, ám nemcsak a kisújfalusiakért, de az egész felvidéki magyarságért. A sok éves kutatómunka eredményéről így vall a szerző:
„Kisújfalu 1945 – 1949-es évei drámai eseményeinek feltárása, reménység szerint a kisközség történetének megismertetésén túl hozzájárulhat ezen időszak magyarságtörténetének jobb megértéséhez is.”
A kiadvány megjelenésének támogatói: Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata, Budaörs Város Önkormányzata, Kisújfalu Község Önkormányzata, Nyitra Megye Önkormányzata.
