A karácsonyi ünnepkör a gyógynövények használatával kapcsolatban is rengeteg rítust és szokást tart számon. A dió és a fenyő talán a legsokoldalúbb gyógyhatású növényünk, de a legősibb, legtöbb mágikus hatással minden bizonnyal a fehér fagyöngy bír. Nézzük, milyen legendák és milyen népgyógyászati receptek kapcsolódnak hozzájuk!
Fokhagyma, alma, dió: erő, egység, egészség
Magyar hagyomány, hogy karácsonykor a családfő az almát annyi gerezdre vágta, ahányan az asztal körül ültek, azért, hogy olyan kerek és összetartó legyen a család, amilyen kerek az alma. A palócoknál a karácsonyi lakoma előtt az erőt szimbolizáló fokhagymát, az összetartozás jelképének számító almát, és a jó egészség letéteményesének tartott diót fogyasztott a család.
A dió a kereszténységnek is fontos szimbóluma, ősi Krisztus-jelkép: „Amint a dióbél a héjában, úgy rejtőzködött a Megváltó anyja méhében”.
A karácsonyi dióevés szinte az egész magyar nyelvterületen ismert: az egészséges dió egészséget, a rossz dió betegséget jósolt.
Szabó Gyuri bácsi, a bükki füvesember egyik kedvenc gyógynövénye a diófa, méghozzá azért, mert a leveléből készült tea az egyik leghatékonyabb antibiotikus, gyulladáscsökkentő hatású házipatikai szer.
Gyuri bácsi elmondása szerint a diólevél teáját, főzetét régen kívül és belül is használták például emésztési panaszokra, polipok eltávolítására, fekélyes lábra, sebre, de még szembetegségekre is. Sőt, a levél mellett a dióburkot, a dióbelet és a dióolajat is alkalmazták gyógyászati és szépészeti céllal.
A dió a népi szimbolikában – nem véletlenül – az agyat jelképezi: az agyhoz hasonlóan redőzött dióbél két féltekéjét úgy veszi körbe a dióhéj, mint az agyat a koponya, ezen analógia alapján a dióbél fogyasztását az agyi működés karbantartására is javasolják. A kutatások szerint napi 30 gramm dióbél elfogyasztásával bevihetjük a szervezet számára szükséges esszenciális zsírsavakat, ásványi anyagokat és nyomelemeket.
Fehér fagyöngy: a mágikus vérnyomáscsökkentő
„Ezen a növényen semmi se normális!” – mondta Karl von Tubeuf német erdőkutató, nem véletlenül. A madarak csőréből vagy épp ürülékéből (ezt a genezist támasztja alá az angol „mistletoe” kifejezés is: mistal=trágya, tan=faág) a faágakra pottyanva gyökeret eresztő élősködő a puha szövetű gazdafa nedveiből éldegél és hajt leveles szárat. Levelei júliusig keresik helyüket, majd felveszik a jellegzetes gömb alakot, népies nevén a gyöngybuckót. Különös életmódja miatt évszázadok óta figyelem övezi, s mivel az ég és a föld között terem, hatását ősidők óta mágikusnak tartják.
Bogyója mérgező, ám a leveles szárából készült főzetét már Hippokratész is használta lépfene ellen, a középkorban pedig epilepsziát kezeltek vele, később Kneipp vérzéscsillapításra, görcsoldónak, magas vérnyomás ellen javallotta a használatát.
A kelta papok, a druidák szent növényként tisztelték, erre bizonyíték a szertartásszerű begyűjtése is: a fagyöngyöt a téli napforduló időszakában kellett leszedni, méghozzá arany sarlóval, egy lábon állva, félig becsukott szemmel, egy mozdulattal levágva.
A skandinávok is csodás hatással ruházták fel. Frigg, a házasság istennője állítólag parancsba adta, hogy mindenkinek, aki átmegy a fagyöngy alatt, csókot kell kapnia, így lett a fagyöngy a szerelem és a béke szimbóluma. A fagyöngy alatti csókolózás újkori szokása már angolszász területről került hozzánk.
Ha szerelmet nem is biztosan hoz, annyi bizonyos, hogy a fehér fagyöngy leveles hajtásának langyos vízben áztatott kivonatát vagy alkoholos tinktúráját a népi gyógyászat már régóta használja vérnyomáscsökkentésre és szív-érrendszeri panaszokra.
Gyuri bácsi magas vérnyomásra, érelmeszesedésre napi egy csésze fagyöngyteát ajánl, reggel, éhgyomorra fogyasztva, míg ingadozó vérnyomásra hetente 2-3-szor. Szívbetegeknek a szívműködés normalizálására szintén hetente 1-3-szor egy csészével javasolt fagyöngyteát inni, lefekvés előtt.
Újabban a benne lévő viszkotoxinok immunerősítő, rákellenes hatását is vizsgálják. Az Európai Unió területén is forgalomban vannak engedélyezett fagyöngyalapú gyógyszerek, amelyeket daganatos betegségek kiegészítő terápiájaként alkalmaznak.
Fenyő, a karácsonyi náthaűző
A fenyőfa gyógyászati múltja sokkal messzebbre nyúlik vissza, mint karácsonyi karrierje, hiszen a karácsonyfa állítása csak a 19. század második felében terjedt el idehaza. Egy magyar monda szerint, amikor Jézus üldözői elől el akart bújni, a dús lombú fák félelmükben megtagadták tőle a védelmet, a fenyő azonban elrejtette az ellenségei szeme elől. Az Úr ezután megáldotta ezt a fát, azóta a fenyőfa örökzöld.
Az ősi népek tudták, hogy az áldott tűlevél nemcsak gyantát tartalmaz, hanem ásványi anyagokat és jelentős mennyiségű illóolajokat is, sőt! A tűlevél több C-vitamint tartalmaz, mint a citrom vagy a narancs!
Az erdei fenyő tűleveleit, rügyeit és kérgét a népgyógyászat ősidők óta alkalmazza világszerte. A kéreg aktív összetevője, a piknogenol az egyik leghatékonyabb természetes antioxidáns, míg a fiatal tűlevelek főzetét, valamint a zsenge fenyőrügyből készült szirupot légúti problémák, megfázás, köhögés, torokfájás esetén használjuk.
Ha karácsonyfa-állítás során levágnak néhány ágat, ki ne dobják! Mossák meg az ágat, vágják apróbb darabokra, tegyék egy lábasba, öntsék fel vízzel, és főzzék lefedve, gyenge lángon 20 percig. A sűrű főzetet szűrjék le és adják a fürdővízhez. A fenyőfürdő tisztítja a légutakat, emellett jó szolgálatot tehet köszvény, krónikus reuma, ízületi és izomfájdalmak esetén is.
***
Szabó Gyuri bácsi, a legendás bükki füvesember neve összeforrt a gyógynövényes gyógyítással. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett bükkszentkereszti természetgyógyász tudását lányának, Lopes-Szabó Zsuzsának adta át, aki gyakorlott fitoterapeutaként viszi tovább a hagyományokat és vezeti a családi vállalkozást.
Az ellenőrzött minőségű gyógynövényekből, egyedi receptúra alapján készülő Györgytea termékek 63 darabos szortimentjében az egyedi, a keverék-, és az élvezeti teák mellett megtalálhatók a gyógynövénykivonatok, a Babaváró csomag, ahogy az ismeretterjesztő könyvek, naptárak is. A cukorbetegség kezelésére összeállított Diabess teakeveréket 1999-ben a Magyar Szabadalmi Hivatal is bejegyezte, később az Országos Gyógyszerészeti Intézet „Diabess-Györgytea” néven gyógyhatású növényi készítményként törzskönyvezte.
A cég nagy hangsúlyt fektet a hagyományápolásra és az ismeretterjesztésre. A vezetett gyógynövényes túrákon és a Bükkszentkereszti Gyógynövénynapokon évente több ezren fordulnak meg, de az érdeklődés online térben is töretlen: a gyorgytea.hu és a diabess.hu évi látogatószáma meghaladja az 1,1 milliót, és az ingyenes Györgytea mobilapplikáció is több mint 56 ezer felhasználóval büszkélkedhet.
