Robert Fico, archívum (Fotó: TASR)

A kormánypárti képviselők szívesen látnák Robert Ficót, a Smer elnökét az Alkotmánybíróságon, ám a bírói széke még egyáltalán nem biztos. A taláros testületbe vezető utat ugyanis Andrej Kiska köztársasági elnök igencsak rögössé teheti…

Az alkotmánybíró-jelölteket a parlament legközelebbi ülésén választják a parlamenti képviselők, s Robert Fico egyike annak a 40 jelentkezőnek, akik közül a képviselőknek tizennyolcat kell most kiválasztaniuk.

Ebből a 18, parlament által megválasztott jelöltből kell azután Andrej Kiskának kilenc bírót kineveznie.

Kérdés, hogy van-e Robert Ficónak esélye erre, hiszen a Kiskával való viszonya tudvalevőleg jelentősen megromlott, Fico az államfőt nemes egyszerűséggel csak „uzsorásnak” vagy a „telekmaffia részének” nevezi.

A Sme napilap szerint több lehetséges forgatókönyv is létezik, amelyek mindezek ellenére az Alkotmánybíróságra juttathatnák Ficót.

1. Kiska kinevezi Ficót

A jelöltek már beterjesztették a képviselőknek az anyagaikat és a motivációs levelüket, amelyben elmagyarázzák, miért szeretnének a tisztséghez jutni, illetve, hogy mik az elképzeléseik erről a munkáról. Érveiket nyilvános meghallgatáson mondhatják majd el. Maga a jelöltválasztás titkos szavazással történik, s a képviselők szeretnék azt még a január végén kezdődő és február közepéig tartó ülésen megejteni.

Annak a valószínűsége, hogy titkos szavazás mellett Fico jelölése nem menne keresztül a parlamentben, a törvényhozás jelenlegi összetétele mellett szinte a nullával egyenlő.

Csak a parlament általi megszavazás után kerül sor az államfőre. A felszabadult alkotmánybírói helyekre kétszer annyi jelöltet kell a parlamentnek javasolnia. De még ha köztük is lenne a Smer elnöke, kassai alkotmánybírói széke még akkor sem biztos, Kiska ugyanis egyelőre nem foglalt állást azt illetően, hogy hajlandó-e őt kinevezni. Mivel azonban maga is bejelentette, hogy belép a politikába,

Fico alkotmánybíróvá való kinevezésével a legfőbb politikai ellenfelétől szabadulna meg.

Ha Fico elérné, hogy alkotmánybíróvá nevezzék ki, akár tovább is mehetne. Az Alkotmánybíróságon ugyanis új elnököt is választanak, mivel a leköszönő alkotmánybírók közt van a jelenlegi elnök, Iveta Macejková is.

2. Kiska nem nevezi ki Ficót

Bár úgy egy évvel ezelőtt azt suttogták, hogy Fico és Kiska megegyeztek az alkotmánybírói helyben, Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolásával

a köztük lévő ellentét elmérgesedett, s jelenleg valószínűbb az a forgatókönyv, hogy Kiska mégsem nevezi ki Ficót.

„Elképzelhetőnek tartottam egy erről szóló beszélgetést, ma már azonban ez csak fikció, és felesleges is róla beszélni” – mondta akkoriban Kiska az Aktuality.sk portállal készült beszélgetésében. Fico tavalyi kikényszerített lemondása után a volt kormányfő többször is támadta Kiskát, konspirációs elméleteket rángatott elő a Soros Györggyel való amerikai találkozóját illetően.

3. A parlament tartózkodni fog

A legvalószínűbb lehetőség Ficót alkotmánybírói székbe ültetni: különböző obstrukciókon keresztül vezet.

Ha ugyanis a parlament a legközelebbi ülésén nem választja meg a szükséges 18 képviselőt, Kiskának várnia kell. A parlament ezt követően újabb választást hirdetne meg, és a maradék jelöltet a következő ülésén választaná meg, vagy azon, amelyik március végén kezdődik, vagy pedig a májusin.

Ez az eljárás lebénítaná az Alkotmánybíróságot, mivel februárban a 13 alkotmánybíró közül kilencnek lejár a megbízatása, vagyis ez idő alatt működésképtelen lenne.
A koalíciós pártoknak azonban időt adna, amire Kiska lecseréléséhez van szükségük, az államfő-választás ugyanis már márciusban lesz, és ezt követően Kiska mandátuma júniusban jár le.

Ha tehát a 18 jelölt kiválasztása áprilisban vagy májusban fejeződne be, a koalíciós pártok már nyomást gyakorolhatnának arra, hogy az alkotmánybírókat ne Kiska válassza ki, hanem az utódja.

A Smer eddig sem titkolta ambícióját, hogy kihagyja Kiskát az alkotmánybíró-választásból. Tavaly novemberben Róbert Madej smeres képviselő szeretett volna egy törvénymódosítást a parlamenten átpasszírozni, amelynek a lényege az lett volna, hogy ha az alkotmánybíró-jelölt legalább 90 szavazatot szerez a képviselőktől, automatikusan alkotmánybíróvá válik, a köztársasági elnöknek már csak az esküt teszi le. A különböző zűrzavarok miatt azonban a szavazáson végül nem ment keresztül a javaslat.

Mi lehet Fico jövője?

Fico mindeddig tagadta, hogy szó lenne az alkotmánybírói jelöléséről, bár erről már a tavalyi év elejétől folytak találgatások. „A legszívesebben már mindenki elzavarna a politikától, s valahová máshová küldene. De mi ezzel a témával egyáltalán nem foglalkozunk” – reagált tavaly februárban még a kérdésre, hogy vannak-e ilyen ambíciói, majd hozzáfűzte, mindez csak „blöff”.

A párt legutóbbi, trencséni közgyűlésén is megismételte, a célja, hogy a Smert további győzelemhez vezesse a parlamenti választásokban. Később ráadásul még azt is kijelentette, hogy ha a Smer sikeres lesz a választásokban, a párt elnökeként annak a küldöttségnek az élén akar állni, amelyik az új kormány összetételéről tárgyalásokat folytat majd.

(Sme/Felvidék.ma)