A katolikus egyház és a hívek ma tartják Szűz Mária istenanyaságának ünnepét. Az egyházi naptár 1969-ben történt megreformálása óta ünneplik január elsejét Szűz Mária istenanyaságának ünnepeként.
Lukács evangéliuma szerint a kisgyermek születése utáni nyolcadik napon megtörtént a gyermek rituális körülmetélése és ezt követően a Jézus nevet adták neki. Erről az eseményről az egyház kezdetben két ünneppel emlékezett meg – a körülmetélés emlékével, amelyet a 6. századtól január 1-jén tartottak és így is volt ismeretes egészen a közelmúltig, és a Jézus névnapjának ünnepével, amely a január 1. és 6. közötti vasárnapra esett.
Az egyházi kalendárium megreformálása után 1969-től a két ünnepet összevonták és a Szűz Mária istenanyaságának ünnepévé avatták. Tulajdonképpen az Istengyermek édesanyjának, Szűz Máriának érdemeit ismerik el ezzel a megtiszteltetéssel. Az Istenanya az a cím, amellyel Szűz Máriát az egyház a 3. évszázad végén megtisztelte. Ezzel fejezik ki azt az érdemet, hogy Mária nemcsak az isteni gyermek, mint ember édesanyja, hanem egy igazi Istené.
Az 5. században az egyház megkérdőjelezte ennek a címnek a teológiai jogosságát. 431-ben azonban az epheszoszi zsinaton kijelentették, hogy Szűz Mária joggal viseli ezt a címet, és az isteni anyaság megjelölés kijár neki.
A Szűz Mária istenanyasága, az új év és az önálló Szlovákia kikiáltásának ünnepén, január 1-jén minden évben a pozsonyi Szent Márton dómban Stanislav Zvolenský pozsonyi megyéspüspök az állam legfőbb közjogi méltóságainak jelenlétében szentmisét celebrál.
(Teraz.sk/Felvidék.ma)
