(Fotó: MKP)

Miután Menyhárt József január 28-án leadta a jelöltséghez szükséges számú aláírást, és erre a törvényhozás elnökének hivatala is rányomta a pecsétet, a magyar közösségnek – kimondani is szörnyű – hivatalosan is magyar jelöltje lett a közelgő államfőválasztáson. Ez annyira szörnyű, hogy a topky.sk portálnak is keresztbe akadt a torkán. Különösen az, hogy – ezt még szörnyűbb kimondani – Menyhárt József a kampánya során mind a weboldalán, mind a közösségi médiában az anyanyelvén szól választóihoz. Bezzeg a Béla...

Habár egy 26 éves ország esetében 5 esztendő felér egy komplett földtörténeti korszakkal, azért arra halványan még emlékezhetnek a többségi nemzethez tartozó felebarátaink, hogy volt már egyszer magyar elnökjelöltje az itt élő magyar közösségnek Bárdos Gyula személyében, az MKP színeiben. Akkor is, most is világos volt mindenki számára az első pillanattól kezdve: az MKP jelöltjei nem azért álltak be a versenybe, hogy megszerezzék maguknak a szlovák koronázási ékszereket, hanem hogy

hallassák a bennszülöttek hangját, rámutassanak az itt élő magyar közösség problémáira, igényeire, jogaira.

Az ilyesminek talán lehet azért némi létjogosultsága egy olyan országban, ahol minden ötödik szerencsétlen „alkotmányon kívülinek” számít (lásd „mi, a szlovák nemzet”).

Ez azonban az említett portál újságírójának szemmel láthatóan nem esett le – és a közösségi médiában olvasható reakciókat tekintve ennél jóval szélesebb körre lehet vonatkoztatni. S ezt már a címadással is világossá tette, midőn Menyhártról azt írja: olyan formában küzd az elnöki székért, amiből a többség nem ért egy szót sem. Szerencsére azért sikerült előhúzni a kalapból egy képzett szakembert, politológust, aki segít a megértésben és akitől megtudhattuk a szörnyű igazságot:

Menyhárt azért kommunikál a közösségi médiában és weboldalán magyarul, mert igazából nem is akar elnök lenni, hanem csak a pártját szeretné a választói számára megmutatni.

Különösen annak tudatában, hogy Bugár Béla is indul a választásokon, s hátha sikerül a lézengő ritterben csalódott mostos választók közül néhányat visszacsalogatni a magyar akolba. Cuki.

És hogy mit gondol erről az egészről – rólunk? – a „nép szava”, amit a politológusi kardigán még jótékonyan eltakar? Ahogy az egyik kommentelő írja: de legalább finom kolbászkákat csinálnak. Mire a másik: csak dugják fel a …-be.