Csehszlovákia 1918. október 28-i kikiáltása ellen több tiltakozó tüntetés is zajlott a Felvidék magyarlakta településein. Bár Balassagyarmatot szokás a legbátrabb magyar városként (Civitas Fortissima) emlegetni, de Pozsonyban, Komáromban, Kassán és Zselízen sem voltak hajlandóak belenyugodni sorsukba. Valamennyi helyen sok-sok emberáldozatot követeltek az események a cseh legionáriusok drasztikus fellépései nyomán.
Zselízen erre 1919. március 23-án került sor, amikor a főutcán békésen haladó tömegbe lőttek a katonák, aminek következtében öt zselízi vesztette életét.
„A tragikus esemény mementójaként 1994-ben a zselízi magyar pártok és szervezetek kezdeményezésére emléktáblát állítottak. Akkor a fő utca egyik házának falán helyezték el azt, most, a 100. évfordulón pedig áthelyezték pár méterrel, a kereszteződésben lévő kis parkba. A márványtáblát egy nagy sziklára rögzítették, ez méltóbb helyszínként szolgál a fák és virágok övezte környezetben” – mondta el Sárai András, a Csemadok zselízi alapszervezetének elnöke. Az áthelyezést ugyanis a szervezet kezdeményezte.
A megemlékezésen a történelmi eseményeket Csonka Ákos helytörténész rekonstruálta, majd Horváth Géza egészítette ki korabeli szemtanúk visszaemlékezéseinek felolvasásával (Budaváry Erzsébet, Gál Géza).
Csonka, aki egyben önkormányzati képviselő is a településen, azzal zárta gondolatait, hogy a jelenlévő Juhász András polgármesterrel egyeztetve kezdeményezni fogja a képviselő-testületben, hogy a területet nevezzék el Zselízi mártírok terének.
Sipos Béla a sortűz 75. évfordulója alkalmából állított emléktábla avatásán elhangzott történelmi ismertetőjét ide kattintva olvashatják.
A méltóságteljes megemlékezés az emlékmű megkoszorúzásával ért véget.
