Kiss Beáta, az MKP alelnöke (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A Magyar Közösség Pártja egyértelműen és határozottan kiáll a nagyszarvai önkormányzat mellett. A községben szlovák iskolát követelő szülők BKZ Kezdeményezés elnevezésű társulása március 7-i sajtótájékoztatóján újra megerősítést nyert, hogy az ügy már rég elveszítette oktatásügyi jellegét, egyértelműen belpolitikai színezete van.

Tény, hogy a helyi szlovák gyermekek számára (is) alapvető, elemi jog az elérhető anyanyelvű oktatás.

Ám a nagyszarvai önkormányzat megtalálta a módot, amely kevés utaztatással, rövid távolságot megtéve kínál jó megoldást a gyermekek és szüleik számára anélkül, hogy a színmagyar községben szlovák iskolát indítana.

A helyben szlovák oktatást követelő szülők azonban ezt nem tudják elfogadni, így szinte állóháborút indítottak az önkormányzat ellen. Ha valaki feltenné (fel is teszi) a kérdést, mi vajon mit tennénk, ha magyar nyelvű oktatást szeretnénk elérni egy nem magyarlakta vidéken, a válasz az, hogy a kérdés nem releváns. Ugyanis józan, elérhető megoldásokat elutasítani csak azért is alapon nem utal diplomáciai érzékre, megegyezési készségre. Ráadásul mind a sajtótájékoztatón, mind Boris Kollár, a Sme rodina elnöke parlamenti interpellációjában eltérő számok, pontatlan információk jelentek meg a várható diáklétszámot, érdeklődést illetően.

Innentől számos kérdés vetődik fel: kinek, milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy a csallóközi magyar tömbben ily módon szítson az ott élők között kibékíthetetlen ellentétet?

Miért csak és kizárólag Nagyszarva fogadható el a BKZ Kezdeményezés számára olyan helyszínként, ahol szlovák iskola működhetne, miközben a közelben van olyan település, ahol a betelepült szlovák lakosság aránya már eléri az 50%-ot, illetve van olyan közeli település, amely szlovák iskolával rendelkezve befogadná a nagyszarvai és közeli települések szlovák gyermekeit, s amellyel Nagyszarva önkormányzata közös iskolai körzetet hoz létre?

Miért történik meg az, hogy egy közeli településen, ahol a lakosság nemzetiségi aránya 50-50 százalékban oszlik meg, nincs szlovák iskola és óvoda sem, a szlovák nemzetiségű polgármester nem óhajt szlovák iskolát nyitni – miközben támadják a nagyszarvai vezetést, amely csupán saját önkormányzatiságát védi…

Ennek az ügynek tanulsága, ha van ilyen, abban rejlik, hogy a felvidéki magyar közösség számára az önkormányzatiság ereje az az alapvető eszköz, amellyel megvédheti saját értékeit, nemzeti identitását és intézményeit.

Ehhez kell a továbbiakban is ragaszkodni mind Nagyszarván, mind minden más helyszínen, településen és közösségben, ahol intézményeink veszélyhelyzetbe kerülnek. A másik tanulság pedig: nagyon fontos, hogy csakis akkor védhető bárminemű álláspontunk, ha saját intézményeinket élettel, iskoláinkat gyermekekkel töltjük meg. Így válhatunk csak erőssé és hitelessé.

Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke