A magyar költészet napja alkalmából Felvidék-szerte is sok helyütt ünnepelték különféle rendezvényekkel április 11-én a magyar költészet napját. (Cikkünk folyamatosan frissül.)
Költészet napja Pósa Lajosnak, a gyermekirodalom megteremtőjének szülőfalujában
Nemesradnóton (Rimaszombati járás) a költészet napja és Pósa Lajos születésének 169. évfordulója alkalmából az alapiskolában megszervezték a hagyományos Pósa Lajos versmondó találkozót, melyre a kisdiákok és osztályfőnökök egyaránt hetek óta készültek.
A versmondásba minden osztály bekapcsolódott. Kedves műsort állítottak össze, s számos Pósa Lajos-versikét megtanultak. Két kategóriában mutathatták be előadói képességüket a háromtagú zsűri előtt, akik könyvjutalomban, oklevélben és édességben részesítették a legjobbakat. A dicséret azonban mindenkinek járt, mind a tanulónak, mind a felkészítőnek, hiszen a gyermekirodalom gyöngyszemeit, legnemesebb magvait vetették el a költő, szerkesztő Pósa Lajos szülőfalujában.
Az összejövetel koszorúzási ünnepséggel ért véget a költő szobránál, ahol a megemlékezés virágait elhelyezte a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete, a Csemadok Nemesradnóti Alapszervezete és a Nemesradnóti Alapiskola vezetősége. A szobor előtt verssel és énekkel közreműködtek az iskolások mellett az óvodások is. (Pósa Homoly Erzsó)
***
A költészet napja a szentpéteri alapiskolában
Április 11-én rendezvények sokaságával ünnepelték a költészet napját a szentpéteri Kossányi József Alapiskola és Óvoda diákjai. A projektnap keretében elsőként tisztelettel adóztak József Attila emlékének, az iskola tanulói közösen elszavalták a tragikus sorsú költő Mama című versét.
Ezután került sor a versmaratonra, ahol minden diák – elsőstől a kilencedikesig – elmondott vagy elolvasott egy-egy költeményt. A nap folyamán a továbbiakban minden osztály készített egy-egy projektet, melyek témájául a magyar költészet kiváló képviselői szolgáltak. A kisebbek leporellót, tablóképet készítettek, melyek segítségével feldolgoztak és be is mutattak egy-egy általuk jól ismert verset vagy költőt.
A nagyobb diákok digitális formában prezentációkat készítettek a magyar irodalom néhány jelentős képviselőjéről. Emellett versösszerakó játékokkal is szórakozhattak az iskola tanulói, melyek győztesei könyvjutalomban részesültek.
Mindezek után író-olvasó találkozóra került sor. Az iskola vendégül látta a szlovákiai magyar irodalom egyik kiváló képviselőjét, Fellinger Károlyt.
A gyerekek nagyon örültek a költővel való találkozásnak, melynek során megismerhették az életét, a verseit, s képet alkothattak a versírás rejtelmeiről is. Szavalataikért pedig könyveket kaptak a költőtől, aki a beszélgetés végén dedikált a gyerekeknek. A projektnap zárásaként mindenki együtt szavalta Kölcsey Ferenc Himnuszát. (Lacza Aranka)
***
A költészet ünnepe Losoncon
A Csemadok helyi szervezete és a Kármán József nevét viselő iskola együtt ünnepelte a költészet napját április 11-én Tolcsvay Béla Kossuth-díjas költő műsorával.
Az iskola Ráday-terme megtelt felnőttekkel és diákokkal. Ötven évvel ezelőtt ünnepelték először a magyar költészet napját, mondta bevezetőjében Demecs Andrea, a Csemadok helyi szervezetének elnöke, majd szólt arról, hogy ez a rendezvény rendhagyó, ugyanis a közönség soraiban külföldiek is ülnek, az iskola Erazmus+ programja keretében lengyelországi, litvániai, spanyolországi és romániai diákok és kísérőik látogatták meg az iskolát.
Kalmár Gertrúd, az oktatási intézmény igazgatóhelyettese elmondta, hogy a négy országból öt-öt diák és két-két pedagógus vendége az iskolának öt napon át. Ez már a harmadik ilyen alkalom, de a mi diákjaink is voltak már Lengyelországban és Spanyolországban. A jelenlegi program témája „Hagyományok és szokások a 21. században”. Ennek szellemében szerveztek programokat a csoportnak, ellátogattak a hagyományokat őrző Vlkolinecre és Hollókőre, megtekintették Losonc nevezetességeit, a református templomot, a zsinagógát és a történelmi városházán a városi múzeum kiállítását. Az iskolában kis tárlatot rendeztek palóc szőttesekből és viseletből. A programot jól kiegészítette a magyar költészet napjának ünnepe is.
Az iskolában már a délelőtt folyamán zajlott a magyar költészet napjának megünneplése. Az iskola folyosóján kihelyezett három panelre a tanulók feltűzhették kedvenc költeményüket, versidézetüket, vagy akár saját versüket is. A panel megtelt Csokonai Vitéz Mihály verseitől Lackfi János költészetéig terjedően a magyar irodalom gyönyszemeivel.
A kedvencek között ott voltak Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Dsida Jenő, Kányádi Sándor, Nagy László versei, de Shakespeare 75. szonettje is angol és magyar nyelven is. A vendégek is feltették verseiket, megcáfolva azt a nézetet, hogy a mai fiatalokat nem érdekli a költészet. A műsor közönsége pedig elvihette a neki tetsző verset vagy versidézetet.
Tocsvay Béla műsorában a szeretetről, hazaszeretetről, a csodálatos magyar nyelvről, népköltészetről szólt és énekelt szuggesztív módon. A közönséget is megénekeltette, a „Tavaszi szél vizet áraszt” népdalt a külföldiek is énekelték, mivel épp ezt tanulták meg a vendéglátóiktól. A műsor végen pedig a közönség elénekelte a magyar himnuszt. (Hahn Éva)
***
Költészet napja Ógyallán
Az Ógyallai Speciális Iskola minden évben megemlékezik József Attila születéséről, mely a költészet napja is egyben. Az előző évek során verseket olvastak fel a tanulók, s közösen szavaltak. Ebben az évben azonban eltértek ettől a hagyománytól. Úgy döntöttek, hogy kreatív módon ünneplik a költészetet.
Csütörtökön tartalmas órák során foglalkoztak a költészettel. A rövid, ünnepi megnyitó után a gyerekek közösen meghallgatták az internetről József Attila: Kertész leszek című versét Némethi Gábor tolmácsolásában. Ezután a vers egy másik előadásmódjával ismerkedtek meg. Koncz Zsuzsa énekelte el a költeményt, s az első pillanatok után már sokan halkan dúdolták a fülbemászó dallamot.
A bevezető részt követően kezdetét vette a nap kreatív része. A pedagógusok által előkészített puzzle-k kerültek a csoportok elé. Minden csoport más-más alkotást válogatott ki, rakott össze, a legnagyobbak József Attila arcképét és Kertész leszek című versét.
A kisebbek egy tavaszi szösszenetet és daloló madarakat, megint mások egy húsvéti nyúlról szóló verset, míg voltak, akiknek Csanád Béla Április című költeménye jutott a szövegben szereplő állatokkal együtt. Miután összeállt a kirakós, felragasztották egy színes kartonra, s ezt követően jöhetett a varázslat: ceruzával, filctoll segítségével, zsírkrétával. A színezés után a kartonokat virágokkal, lepkékkel díszítették, így álltak össze a munkák szép kivitelezésű poszterekké. A serény munkához zenei aláfestésként József Attila megzenésített versei szóltak. Néha-néha megszakadt a színezés, ragasztás, mindenki a zenére, versre figyelt.
Minden csoport bemutatta az elkészült plakátot, pár szóban elmondta, mit is alkottak, a gyerekek felolvasták a verseket, s végül még egyszer meghallgatták a Kertész leszek című költeményt és annak megzenésített változatát is. (Bathó Sylvia)
***
Költészet Napja a Kárpátia Sport Polgári Társulás szervezésében
Az est házigazdái Pallag György, a Kárpátia Sport PT elnöke és Michac Szilvia, a Tulipán Óvoda igazgatónője szervezésében színvonalas és izgalmas költészetnapi programnak lehettek szem-és fültanúi azok, akik csütörtökön ellátogattak a komáromi Kultúrpalota dísztermébe.
A szervezők nemcsak versekről gondoskodtak, hanem meghívott vendégeik kerekasztal-beszélgetést is folytattak költészetről, versekről, költőkről, magyarságról és a napi politikáról. Az Oláh Kálmán tanár úr által vezetett beszélgetés vendégei voltak Duray Miklós író, politikus, Batta György költő, újságíró és Szentesi Zöldi László újságíró.
A kulturális részben közreműködött még: Boráros Imre Kossuth-díjas színművész, Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművész, Nagy Ferenc versmondó, Bukovszky Orsolya és a Borostyán együttes.
Michac Szilvia bevezetőjében elmondta, hogy nem az a dolgunk, hogy boncolgassuk a verseket vagy megpróbáljuk megtalálni végső értelmüket. Találjunk olyan verseket, amelyek erős érzelmeket keltenek bennünk, felvillanyoznak vagy éppen úgy érezzük magunkat tőlük, mintha leforráztak volna minket. Találjunk olyan verseket, amelyek gondolkodásra, esetleg cselekvésre ösztönöznek bennünket. Mert a jó vers ilyen. (Klemen Terézia)
***
Vallomás a csodáról – Csinszka-est Léván
Szerdán a Drovák Patka Színház rendhagyó előadóestjén vehettek részt az irodalomkedvelők a lévai Reviczky Házban, a Reviczky Társulás Irodalmi Szakosztályának szervezésében. Elsőként Puksa Magdolna, az irodalmi szakosztály vezetője köszöntötte a vendégeket és az irodalom iránt érdeklődő közönséget.
Drovák Gábor és Patka Helén 2002-ben alapították a saját nevükkel fémjelzett színházat. Fő céljuk, hogy gyerekek részére olyan szórakoztató előadásokat hozzanak létre, melyek a gyermek számára élvezhetők és tanulságosak egyaránt, ezáltal pozitív példát adva az emberi viselkedéséről, jószívűségről, becsületről. A gyerekelőadás mellett fontosnak tartják a felnőttek megszólítását is. Teszik mindezt figyelemre méltó egyszerűséggel, de mégis színészi profizmussal. Repertoárjukban kiemelt szerepet kapnak az irodalmi előadások.
A magyar költészet napja, valamint Ady Endre halála 100. évfordulójának alkalmából mutatták be Léván a „Vallomás a csodáról” című előadásukat, mely Bonca Berta, azaz Csinszka szemszögéből mutatta be Adyt, akinek neve örökre bevésődött a magyar irodalomba.
…Mikor mellé kerültem, az Élet már nagy pusztításokat végzett rajta. Nyugalmas, édes boldogság helyett harcot jelentett az életünk. Harcoltunk egymásért, és sokszor egymás ellen is…
– idézi a Bonca Bertát megelevenítő Patka Helén.
Az előadás során a tanúi lehettünk annak, miként lobbant szerelemre a 16 éves Berta az akkor már híres költő, Ady iránt. Végigkísérhettük szerelmük szövevényes történetét az első csucsai kastélyból írt levéltől kezdve egészen a költő haláláig. Boncza Berta naplóján, versein, levelein keresztül idézték fel az 1910-es éveket, a világháború rémséges esztendőit, s Ady Endre életének utolsó, szenvedésekkel terhes időszakát.
Befejezésül Wirth Jenő, a társulás elnöke köszönte meg az előadást, majd felcsendült nemzeti imánk, a Himnusz. (Martin Vivien)
***
Szőgyénben verseket énekeltek, Köbölkúton Himnuszt szavaltak, Nagyölveden a Versfolyamba kapcsolódtak be
A szőgyéni Csongrády Lajos Alapiskolába, Szarka Andrea igazgatónő meghívására érkezett Vadkerti Imre, Zsapka Attila és Sipos Dávid, akik megzenésített verseket hoztak József Attila születésnapja alkalmából. Felcsendültek a magyar irodalom megzenésített költeményei, gyöngyszemei. Mert az irodalom ilyen sokszínű, énekelni is lehet a verseket. Számos előadót, zenészt megihlettek már a hajdan élt költők, József Attila, a „töltőtoll koptató szegény legény” és sokan mások. Úgy tartják, hogy a versek dalszövegek, csak nincsenek megzenésítve. A trió tagjaitól nem idegen az irodalom, hiszen a legszebb verseket énekelték el – közösen is – a Csongrády diákjaival a magyar irodalom legszebb ünnepén.
Köbölkúton a Stampay János Alapiskola tanulói az idei évben is kivonultak a bevásárlóközpont előtti térre a Himnuszt soraival. Együtt szavalták el Kölcsey költeményét, a nemzeti imádságot pedagógusaikkal és a hozzájuk csatlakozó járókelőkkel. A nárciszok napja alkalmából ezen a helyszínen vették át a sárga virágot, és tették az adományokat a dobozba az iskola tanulói. A Stampay tanulói szolgáltak a gyűjtésben. A könyvtár adományaiból is válogathattak a „Fogadj örökbe egy könyvet!” felhívásra reagálva, így minden gyermek könyvvel gazdagodva térhetett haza a költészetnapi rendezvényről.
A Nagyölvedi Alapiskola és Óvoda az idei ünnepen bekapcsolódott a Versfolyamba, és élő közvetítésben szerepelt a jeles napon. A Békéscsabai Szakképzési Centrum, a Veritas Kulturális Egyesület és a Békéscsabai Médiacentrum a költészet napja alkalmából immár harmadik éve szervezi meg az anyaországi, valamint a határon túli és a diaszpóra magyar iskoláival, szervezeteivel közösen a webes élő versfolyamot. Cseri Kinga igazgatónő regisztrációját követően a nagyölvedi verselő gyerekeket 10,24-től 11,05-ig élőben hallhatták a költészet kedvelői.
Az ifjúság anyanyelvi nevelésének, az anyanyelv megtartásának egyik legfőbb eszköze a vers, a versmondás és a verséneklés. József Attila születésnapján a Kárpát-haza minden magyar tanintézményében szavaltak, verseltek, verset énekeltek. József Attila szavai Horger Antal és az egész körülötte lévő ellenséges világ ellenére beteljesültek: egész népét tanítja ma is, nem középiskolás fokon! (Berényi Kornélia)
***
A költészet napja a Kodály Zoltán Alapiskolában
József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját, melyről a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskola több rendhagyó irodalomóra keretén belül emlékezett meg. A rendezvénysorozat célja az élményközpontú irodalomoktatás, a kortárs gyerekirodalom megismertetése, vagyis az olvasóvá nevelés elősegítése volt.
Tartalmas, kellemes hangulatú író-olvasó találkozón vehettek részt április 9-én iskolánk alsó és felső tagozatos diákjai. Z. Németh István író, költő beszélt a versírásról, az olvasásról, az életéről, további terveiről. Diákjaink már hetekkel korábban megismerték, megszerették, megtanulták, illusztrálták a verseit, így kíváncsian hallgatták a költő beszámolóját. A beszélgetés végén természetesen nem maradhatott el a köteteinek dedikálása sem. Az író-olvasó találkozón vendégként részt vett a gyerekek kedvenc örökös könyvtárosa, Vojtek Márta néni is.
Hetek óta készülődtünk, verseket olvastunk, válogattunk, illusztráltunk. Ezeket a verseket az iskola folyosóin és az iskola egész területén elhelyeztük. Iskolánk így csatlakozott a „Posztolj verset az utcára!” nevezetű rendezvényhez. Élő posztolást is kitaláltunk, egy versrészletet diákjaink az iskola ablakából szavaltak el.
„Te is lehetsz költő!” címmel versíró versenyt hirdettünk, melyre iskolánk diákjai adták le saját verseiket. A szebbnél szebb költemények közül három alsó tagozatos és három felső tagozatos versét oklevéllel és verseskötettel jutalmaztuk, továbbá két különdíjat is kiosztottunk.
Benedek Elek Ne bántsd a fát című versét az iskola minden diákja és tanára már napokkal előtte megtanulta, megszerette, és ezen a napon közösen elszavalta az iskola udvarán és a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ előtti téren is. (Mgr. Simon Anikó)
***
Megható és hiteles Ady-est Komáromban
Igazi századfordulós hangulatot és katartikus előadást teremtett a költészet napjának előestéjén Orosz Mihály és Tarics Péter Komáromban, a Selye János Gimnázium színpadán „Az izgága Jézusok” című zenés előadóestjével, melyet a költészet napja és Ady Endre halálának 100. évfordulója tiszteletére készítettek és adtak elő – nagy sikerrel, április 10-én.
Orosz Mihály megzenésített Ady-versek magas művészi színvonalú tolmácsolásával és saját gitárkíséretével, illetve egy saját versével, Tarics Péter pedig a már tőle megszokott professzionális és hiteles versmondásával, valamint virtuóz zongorajátékával kápráztatta el a közönséget.
Valóban Ady korában és hiteles környezetében éreztük magunkat, s ehhez hozzájárult az előadás kamarajellege. A színpadi díszlet méltó volt Adyhoz és autentikus: megelevenítette a Nyugat szerkesztőségét, Ady könyvekkel teli dolgozószobáját, az asztalon vörösbor poharakkal, iratok, cikkek, írások. Még (kései, mennyei) interjú is készült Ady Endrével, Tarics Péter szimpatikus és autentikus színészi játékával fűszerezve, a riportert Orosz Mihály alakította. Elhangzottak továbbá Ady Endre magyarságversei, szerelmes versei, istenes költeményei, filozofikus alkotásai. Kerek egész volt az előadás, mint ahogy Ady minden egyes verse az. Még Ady nagyváradi bírósági perét is beleszőtték műsorukba, ami kuriózumjellegű színpadi megvalósítás volt.
A két előadóművész immár 25 éve dolgozik együtt, készítettek már több költészetnapi estet, József Attila-estet, Petőfi-estet, Latinovits-estet. Többedmagukkal volt már Ady-estjük is 1997-ben és 2009-ben, a mostani est egészen más szempontból állította be Adyt, mint azt a hagyományos Ady-előadások szokták. Az igazi Adyt láttuk a színpadon beszélni, mozogni, megelevenedni, bort inni, vezércikket írni, udvarolni.
Ezt az előadást már láttam Erdélyben három helyszínen 240 néző jelenlétében is, de a komáromi kis létszámú közönség körében még jobban hatott az a kávéházi-szerkesztőségi hangulat, ami Ady egész életét meghatározta, áthatotta. A 70 perces előadás végén a közönség vastapssal jutalmazta Orosz Mihály és Tarics Péter katartikus előadását, s jó volt tapasztalni, hogy a vastaps után mindenki ülve maradt a nézőtéren, nem sietett haza, annyira hatása alá került az előadóestnek. Szép gesztus a Selye János Gimnázium vezetősége részéről, hogy ismét helyet és alkalmat adott egy ilyen nagyszerű és értékhordozó előadásnak. Gratulálunk, ez férfimunka volt…! (László Attila)
***
Villámcsődület és verskórus Somorján
Hagyományosan, immár negyedik alkalommal gyűltek össze kicsik és nagyok Somorján, a Szent István téren, hogy együtt ünnepeljék április 11-én a magyar költészet napját. A somorjai és tejfalui magyar tanítási nyelvű óvodák, alapiskolák és gimnázium diákjai ebből az alkalomból közösen szavaltak és énekeltek.
Az egybegyűlteket Pirk Ilona köszöntötte a Somorjai Városi Művelődési Központ, a Csemadok Somorjai Alapszervezete és az Aranymetszés – Somorja Kultúrájáért Polgári Társulás nevében. József Attila születésnapján nemcsak a neves költőről emlékeztünk meg, a rendezvényt a tavaly eltávozott költőóriás, Kányádi Sándor és a 100 éve elhunyt Ady Endre emlékének is szenteltük.
Horváth László, a Madách Imre Gimnázium tanára kiemelte az esemény fontosságát és beszédében hangsúlyozta, hogy „legyen öröm a közös szavalás és közös éneklés”. Az óvodások Kányádi Sándor Rajz rigóval című versét szavalták, majd hangosan elénekelték Kovács Koppány vezetésével Weöres Sándor Csiribiri című versét, melyet Bródy János zenésített meg.
Az alsó tagozatosok szintén Kányádi Sándor-verset mondtak közösen, a Mi lennék címűt, majd elénekelték József Attila ugyancsak Bródy János által megzenésített Kertész leszek című költeményét. A felső tagozatosok és a gimnazisták Ady Endre Fölszállott a páva versét szavalták el. Zsapka Attila zenésítette meg Böröczky Mihály Osztogató című költeményét, amelyet közösen énekeltek az óvodások és iskolások Kovács Koppány gitárkísérete mellett. Az ünnepséget nemzeti imánk, a Himnusz eléneklésével zártuk.
Szombaton, április 13-án az immár 50 éve működő legendás Kossuth-díjas Kaláka együttes látogat el városunkba és ad koncertet 18 órától a Városi Művelődési Központ színháztermében. Töltsük meg a nézőteret, legyünk minél többen, hogy méltón tiszteleghessünk nagy költőink előtt. (Németh Pogány Eszter)
***
Zengett a Himnusz a Költészet Napján
Költészet napi megemlékezést, ünnepséget tartottak a komáromi Selye János Gimnáziumban. Az ünnepség rendhagyó módon kezdődött, Korpás Éva népdalénekes, előadóművész tolmácsolásában hallhattuk egy gömöri népdalt, az Amoda van egy ház címűt, valamint a Csitári hegyek alatt című közismert zoboralji népdal eléneklése után a lépcsőkön álló kicsik és nagyok a tanári karral és vendégekkel együtt teli torokból énekelték a Szlovákiában mostanában nem közkedvelt magyar himnuszt. Igazán megható és felemelő pillanatok voltak.
A költészet napi műsor rövid szünet után folytatódott a gimnázium aulájában, mivel jeles vendég érkezett hozzánk, Baranyi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, televíziós, rádiós műsorvezető személyében, aki először járt Komáromban. Bagócsi Lilla tanuló nagyon szép bemutatóval üdvözölte a vendéget, majd Baranyi Ferenc a költészetről, a költők szerepéről beszélt a fiataloknak. Felidézte több volt kortársa gondolatait, például, hogy Nagy László szavai szerint „a költő káromkodásból épít katedrálist“.
Az általa tartott rendhagyó irodalomórán nem poétikai ismeretekről, nem rímekről, verslábakról, metaforákról beszélt, hanem olyasmiről, amiről csak a költészet művelője szólhat igazán. Arról, vajon milyen ember a költő? A költő olyan ember, aki verseket állít elő, szabad folyást enged az indulatainak. Nem valamiféle természetfölötti lény, épp oly esendő, köznapi ember, mint az őt körülvevő sokaság. Éppen olyan idegrendszere van, mint másnak, csak talán érzékenyebb, amely antennaként működik, felfogja kozmoszunk jeleit, rejtett üzeneteit, és szavakká formálja azt.
Baranyi ugyanazt vallja, mint Váci Mihály híres versében, az Eső homokra címűben: Használni akartam, nem tündökölni. Az írástudók felelőssége, hogy olykor erkölcsi támaszt nyújtsanak és segítsenek.
Megtudhattuk azt is Baranyi Ferencről, hogy már tízéves korában zongorista és operakomponista akart lenni, s komponált is gyerekkorában egy négyfelvonásos zenedrámát, de tanára szerint a mű librettója sokkal jobban sikerült, ezért inkább maradt a szövegeknél, több opera szövegét is ő írta. Így maradt meg a zene őszinte hívének és kiszolgálójának, nem a művelőjének. Véleménye szerint megérződik a versekben, ha valaki muzsikus is, mert a verseknek is van ritmusa, lüktetése, melytől jól szavalhatóvá, előadhatóvá válik a mű.
Nagyon tartalmas, hasznos és szép eseménynek lehettünk szem- és fültanúi. (Klemen Terézia).
