Öreg színházi rókák szokták mondani, ha valami nagy siker, hogy még a csillárokon is lógtak az emberek. Nos, pontosan ez volt a helyzet Kovács Koppány koncertjén is a Somorjai Városi Művelődési Központ színháztermében, ahol Koppány saját szerzeményeivel, valamint ismert slágerekkel szórakoztatta a megjelenteket.
Az érdeklődésre jellemző, hogy mi aránylag korán, még február közepén tudomást szereztünk róla, hogy önálló estje lesz a művelődési központban, de az igény akkora volt, hogy már akkor is csak pótszékekre lehetett jegyeket kapni.
Bár ez most Koppány önálló koncertje volt, de azért egy szám erejéig nem hiányozhatott a zenekara, a Rómeó vérzik sem, csakúgy, mint a Háromkirályok formáció másik két tagja, Derzsi György és Vadkerti Imre sem. Hogy a jó barátot, Csordás Ákost ki ne felejtsem a felsorolásból. Zongorán kísért Bertók István zongoraművész, vokálozott Bertók Tóth Katalin.
Az egyes számokat Koppány történetekkel vezette fel, megosztva a közönséggel az alkotás folyamatát, életének egyes epizódjait, vagy azt, hogy miért játszik egy adott dal fontos szerepet az életében. Ezek a történetek tették aztán igazán bensőségessé ezt az estét, amit a lelkes közönség mindig vastapssal jutalmazott.
Az est folyamán többször is elhangzott, hogy Koppánynak az egyik álma teljesült azzal, hogy telt ház előtt léphetett fel Somorján. A magunk részéről, azt hiszem, nyugodtan megállapíthatom, hogy ha ilyeneket tud „álmodni”, akkor a somorjai közönség továbbra is vevő az álmaira.
