A komáromi székhelyű Regiófejlesztési Ügynökség projektzáró konferenciát rendezett május 29-én Komáromban, melynek témája a körkörös gazdaság volt.
A konferencia megnyitóján Keszegh Béla, Komárom polgármestere köszöntötte a megjelenteket, Gúta város képviseletében pedig Horváth Árpád polgármester mutatta be városa környezetvédelmi projektjét, mely hozzájárul a lakosság által keletkezett hulladék mennyiségének csökkentéséhez.
A pályázatot, amelyet az Interreg V-A Szlovákia – Magyarország Együttműködési Program támogat, Tuba Ildikó, a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. programmenedzsere ismertette.
A rendezvény előadói (Fotó: Klemen Terézia/Felvidék.ma)
A körkörös gazdaságra való áttérés érdekében megvalósuló aktuális intézkedésekről a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának alkalmazottja, Mária Fischerová nyújtott tájékoztatást. A további előadók között hallhattuk Viera Juricová Melušovát, a Nyitrai Önkormányzati Hivatal stratégiai és régiófejlesztési részlegének osztályvezetőjét, akitől megtudhattuk, milyen intézkedéseket hajtott végre a megyei önkormányzat a a körkörös gazdaság megvalósítása terén.
De mi is az a körkörös gazdaság?
Az egyszeri fogyasztásra épülő gazdasági modell környezetszennyező és pazarló, az EU ehelyett a körkörös gazdaság megvalósítására törekszik. Európában évi 2,5 milliárd tonna hulladékot termelünk. Épp ezért az
Európai Unió korszerűsíti a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályait, hogy ösztönözze a lineáris gazdaságról való átállást az úgynevezett körkörös gazdaságra.
A körkörös gazdaság jellemzői röviden: 1. tervezés, 2. gyártás és felújítás, 3. forgalmazás, 4. fogyasztás – használat – újrafelhasználás – javítás, 5. összegyűjtés, 6. újrahasznosítás.
Vagyis csökkenteni, felújítani, újrahasznosítani lehetne a jelszó.
Amikor az adott termék az életciklusa végéhez ér, az alapanyagokat újra lehet hasznosítani.
Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és a késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő.
A konferencia második felében Katarína Bednáriková , a Körkörös Gazdasági Intézet –INCIEN – projektvezetője mutatta be ezt a nagyon fontos európai kezdeményezést, a 40 határon átnyúló pályázatot és rendezvényt, a több mint 40 magyarországi és szlovák iskolát, melyek csatlakoztak a programhoz, a hulladékgyűjtésre szolgáló kosarakat és edényeket, elektromos és hagyományos komposztálókat, melyeket az iskolák már megkaptak és használnak.
A projektnapon találkozhattak egy úgynevezett Zöld iskola igazgatóhelyettesével, aki a pozsonyi Szent Család Összevont Iskola környezetbarát tevékenységét mutatta be. Mint hangsúlyozta, ha valóban változást akarunk elérni ezen a téren, akkor a kicsikkel kell kezdeni, mert ha őket megtanítjuk a hulladék szelektálására, akkor felnőttként számukra ez már természetes lesz.
A projektrendezvény résztvevői (Fotó: Klemen Terézia/Felvidék.ma)
A hulladékmentes háztartásról és a komáromi tapasztalatokról Szegi Aranka, a komáromi KompAkt Nonprofit Társulás munkatársa beszélt, aki többek között bemutatta a helyi kezdeményezést, a 480-at is.
A különböző projektek és erőfeszítések ellenére Szlovákia az utóbbi években egyre több hulladékot termel. Ezért van szükség az ilyen kezdeményezésekre, hogy a hulladékmentesség gondolatát egyre több emberhez, céghez eljuttassuk. Megismertessük és a mindennapokban is érvényesítsük a körkörös gazdaság gondolatát, mellyel nagyon sok pénzt, energiát spórolunk meg, ezáltal csökkentve a környezetre nehezedő nyomást. Ez a módszer biztosítaná a nyersanyagforrásokat, valamint javítaná a térség, az ország versenyképességét is.
A hulladék mennyiségének csökkentése, a környezetbarát terméktervezés és az újbóli felhasználás az európai vállalkozások számára több milliárd eurós bruttó hasznot termelne.
Tulajdonképpen a gazdaság teljes újragondolásáról, rendszerszintű változásokról van szó, amelyek rengeteg előnnyel járnak, amennyiben sikerül fokozatosan áttérnünk az említett rendszerre. A jelszó lehetne: Javítsd meg, használd újra és hasznosítsd újra!
