A Csemadok a második világháború után 1949. március 5-én alakult meg Pozsonyban. Az akkor még Csehszlovakiai magyarok kulturális szövetségének helyi szervezetei közül a naszvadi az elsők között, országos viszonylatban tizedikként alakult meg, 1949. május 15-én, megelőzve sok felvidéki nagyvárost. Elégedettségre okot adó tényként könyvelhetjük el azt is, hogy a naszvadi alapszervezet, azóta is, állandó folyamatos tevékenységének jóvoltából, mindig ott volt és ma is ott van e nemes küldetésű ténykedés élvonalában. Az országban a legnagyobb alapszervezetek közé tartozott kezdettől fogva, sőt, ma elmondhatjuk, hogy a maga több mind 1000 fős taglétszámával a legnagyobb Csemadok alapszervezet a Felvidéken.
„A Csemadok immár 70 esztendeje szerves, elengedhetetlen része a magyar kultúrának az idén 750 éves községünkben, Naszvadon. A trianoni trauma után a kisebbségi sorsba került felvidéki magyarság fokozatosan józanodva, újra gyakorolni kezdte saját kultúráját. Trianont követően egységesen magyar nyelvű, római katolikus lakosság alkotta a naszvadi közösséget, egészen a kitelepítésig”- mondta köszöntőjében Simonics Tibor, a szervezet elnöke, a kultúrházban megtartott ünnepi megemlékezésen.
A naszvadi alapszervezet első elnöke Polgár József, a szervezet első nyilvános rendezvénye pedig a Petőfi Sándor halálának 100. évfordulójára rendezett emlékműsor volt. Az első években főleg a színjátszó-csoport volt tevékeny, a megalakulását követő 2 évtizedben 17 színművet vitt színpadra, így a Ludas Matyi, Duda Gyuri, Csikóm, Boci, Húsz év után, Két férfi az ágy alatt című darabokat. A 60-as évek végén adták elő az Isten veled édes Piroskám című darabot, amely 1969-ben a Jókai napokon elnyerte az Országos Seregszemle Megosztott Nagydíját és a Nagy Jókai plakettet is. 1970-ben Ledniczky József irányításával mutatták be a Naszvadi lakodalmast és a Fonót. A kettő közül a lakodalmas ért el nagyobb sikert, melyben a vőfély szerepét maga a rendező alakította. A szervezet 1969-ben szervezte meg először azt a bálját, amely Vince-bálként vonult be a köztudatba. Azóta is évenkénti rendezvénye ez a szervezetnek, s ebben az esztendőben éppen 50. alkalommal került megrendezésre.
(Fotó: Asztalos)
„1965 is egy mérföldkő volt szervezetünk életében, hisz Méry Kálmán ekkor alapította meg a citerazenekart, melynek gerince a 90-es évek végéig szinte ugyanabban a felállásban játszott. Ekkor ez a régi citerazenekar megszűnt, de a velük párhuzamosan működő, fiatalokból álló citerazenekar jogutódként átvette a helyét. Csémy Petra vezetése alatt a Bíborpiros Szép Rózsa népzenei vetélkedőn nyert Nívódíjat, majd 2002-ben immár Viza néven ezüst minősítést szerzett a Népzenei együttesek országos minősítő versenyén. A csoport vezetését 2003-ban Dobosi Tamás vette át, aki tavaly év végéig irányította a zenekart, mellyel többször is szép eredményeket értek el az Országos citeratalálkozókon vagy a már említett Bíborpiros Szép Rózsa népzenei vetélkedőn. A szervezet énekkarát ugyancsak Méry Kálmán alapította 1970-ben. A férfi, női és vegyes éneklőcsoportokként külön-külön is működő társulat, kiegészülve a szintén mindvégig működő citeraegyüttessel, számos sikeres szereplést tudhat maga mögött különböző járási, területi és országos szintű versenyeken is. Minőségbeli változás állt be a csoport munkájában, amikor 2004-ben a naszvadi gyökerekkel is rendelkező, Dél-Komáromban élő Bedecs Ilona vette át a csoport irányítását. A csoport a Bíborpiros Szép Rózsa aranyfokozatán túljutva immár háromszor: 2008-ban, 2014-ben és 2018-ban is megnyerte Budapesten a Vass Lajos Népzenei verseny Nagydíját.
A néptáncnak is fontos szerepe volt a szervezet tevékenységében: 1949-ben alakult egy rövid életű tánccsoport, majd a hatvanas évek második, a hetvenes évek első felében, és a nyolcvanas és kilencvenes évek fordulójának időszakában is működött tánccsoport Naszvadon. 2008-ban újrakezdődtek a nagyigmándi Malomsoki házaspár által vezetett táncpróbák. Az akkor még csak gyermekeket tömörítő táncegyüttes 2009-ben felvette a Pettyem nevet. 2017-ben a főleg táncoló gyermekek szüleiből alakult felnőtt Pettyemmel, immár három csoportban folyik a tánctanítás, közel 60 táncszerető naszvadival.
Az utóbbi évek gyümölcseként említhető még a Búzavirág mellett alakult Sústya citerazenekar, mely főleg az éneklőcsoportot hivatott kísérni. Szabó Julcsi énekhangjával is büszkélkedhetünk, melyet 3 éve a a magyar TV képernyőin keresztül is hallhattunk. A Csemadok mellett 3 éve alakult MécsVirág Irodalmi Kör ugyancsak új színt vitt a szervezet életébe. Több egyedülálló irodalmi műsora mellett évente csatlakozik a Wass Albert felolvasó maratonhoz vagy szervezi meg az idősebb korosztály számára a Megbecsültek délutánját.
Szervezetünk több országos szintű rendezvény megszervezésében is részt vett: 1974-ben Németh Gyula jóvoltából községünk a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Napoknak lehetett házigazdája. 2010-ben a XII. Országos citeratalálkozót, tavaly pedig a Harmónia díj díjkiosztó gáláját rendeztük meg a Helyi Művelődési Központban. 2008-ban indult nemzetközi útjára a Németh Gyula-Dobosi Róbert páros által megálmodott és 10 éven át levezényelt Tűzvirág Nemzetközi Zománcművészeti Seregszemle, melynek köszönhetően több száz népművészeti alkotást tartalmaz a Csemadok-gyűjtemény.
A szervezetünkben folyó alkotómunkáról két felvétel is készült az utókor számára: 2008-ban egy CD jelent meg, melyen a Búzavirág éneklőcsoport és a Viza citerazenekar hallható, tavaly pedig a Pettyem megalakulásának 10. évfordulójára sikerült kiadni egy DVD-t, melyen az összes csoport fellépése mellett a vezetőségi munka is bemutatásra került. A hanghordozók mellett 2 könyvben is olvashatunk szervezetünk életéről: az első 5 évtizedet a Dobosi József által írt Ötvenéves a Csemadok könyv foglalja össze. Németh Gyula: Hatvanöt esztendő című kiadványa pedig egy egészen más, elbeszélő formában foglalja össze a naszvadi Csemadok első 65 évét.
(Fotó: Asztalos)
Szervezetünk számára mindig is fontos volt a szoros, baráti olykor testvéri kapcsolat kialakítása, ápolása olyan magyarországi településekkel, ahová naszvadiakat telepítettek ki, és ahol volt naszvadiak leszármazottai élnek. Csoportjaink többször vitték el a naszvadi éneket, a naszvadi zenét, tánclépéseket olyan településekre mind Kiskőrös, Rém, Bácsbokod, Hajós, Felsőszentiván, Császártöltés, Nagyigmánd, Szőny, Szentlászló, Bőszénfa, Szulok. Ez a tevékenység nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az említett települések közül három: Kiskőrös, Felsőszentiván és Nagyigmánd testvértelepülései lettek községünknek. Ahogy Németh Gyula a már említett könyvében megfogalmazta: mi, akik bármikor odamegyünk – hazamegyünk, s mindnyájan, akik onnét jönnek – hazajönnek” –zárta ünnepi köszöntőjét a szervezet elnöke.
Az elnöki beszámolót követte az ajándékok kiosztása. Akik kapták: Dibusz János, 1985-91 között vezette a naszvadi Csemadokot, Dudák Ferenc, 17 éven keresztül volt a Csemadok elnöke, Dobosi Róbert, akik 2008-2018 között volt a naszvadi Csemadok elnöke, Bedecs Ilona a Búzavirág éneklőcsoport vezetője, dr. Malomsoki Varga Nóra és dr. Malomsoki István – a Pettyem néptánccsoport vezetői, Dobosi Tamás, aki 14 éven keresztül volt a Viza citerazenekar vezetője, Hulkó Katalin, aki immár 37 éve oszlopos tagja a Búzavirag éneklőcsoportnak, a 80-as évek végén is szerepelt az akkori Naszvadi lakodalmasban és Keszi Iván, aki több mint 30 éve citerázik a Viza citerazenekarban.
A naszvadi Csemadok továbbra is meghatározó szerepet kíván betölteni a helyi magyarság önazonosságának megőrzésében, és így a felvidéki magyarság megmaradásában. A naszvadi magyarság szellemi-erkölcsi központja lett, hetven éven keresztül az tudott maradni, s ma is az.
