Először települt ki a Rovás közösség a Gombaszögi Nyári Táborba, de húsz évvel ezelőtt innen indult a tehetségfejlesztő programjuk. A szervezet elnökével, Szabó Ottóval arról beszélgettünk, hogy milyen programokkal készültek, illetve mi újság a MaJel háza táján.
Hogyan emlékszik a kezdetekre?
Már 1994-től, amikor végeztem a pozsonyi képzőművészeti egyetemen, rendszeresen szervezünk képzőművészeti táborokat. 2000-ben született meg az ötlet, hogy a tehetséges fiatalokkal foglalkoznunk kell. Jöttünk volna már ide korábban is, de folyamatosan egybeesett az időpont az erdélyi táborunkkal.
Önálló táborokat is szerveznek?
Minden nyáron három helyszínen rendezzük meg a szabadegyetemünket, ami azt jelenti, hogy július második hetében Erdélybe megyünk, aztán Tihanyba a Budapesti Képzőművészeti Egyetem művésztelepére. Majd augusztus végén Kassán van a művésztelepünk, általában ugyanazokkal a résztvevőkkel.
Gombaszögre milyen programokat hoztak?
Beszélgettünk az alkotótevékenységről, a Rovás Rajzszögről; a Rovásról és a tehetséggondozásról Kovács Ágival és Gergely Papp Adrival, valamint a tehetséggondozásról, az esti iskoláról és programjainkról. Meghívtuk Puss Sándor jezsuita tanárt. A szabad alkotótevékenységek keretében pedig megpróbáltuk ugyanazt a hangulatot visszaidézni, mint amilyen a Rajzszög Tábor idején volt. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan alkotunk. Azoknak a gyerekeknek vagy fiatalembereknek, akiket érdekel a képzőművészet, segítünk.
Ki azok a művészek, akik tanácsokat adnak itt és milyen szakterületeken?
Jómagam festészet terén a haladóknak segítek. A kezdőknek Mizsák Gergő, aki friss végzőse az egri Eszterházy Károly Egyetemnek. Grafika terén Zemán Zoltán, aki ugyancsak Egerben tervezőgrafikát oktat, s egykori Rajzszög-résztvevő. Szobrászat terén egy budapesti fiatal szobrászművésznő, Tasnádi Szandra segít. Korongozással is foglalkozunk, ezt Zagiba Matyi vezeti.
Az alkotások elkészülnek egy hét alatt, kiállíthatóak-e, vagy csak a gyakorlás, tanulás céljából alkotnak?
Gyakorlás céljából dolgoznak, s a végén hazavihetik az alkotást.
Szóljunk pár szót a Rovásról is. Több projektjük is fut, melyek ezek?
Folyamatosan pályázatokat írunk, valósítunk meg és számolunk el. Erről szól az egész életünk. Kassán rendelkezünk két ingatlannal. Az egyikben létrehoztuk a Löffler Művésztelepet műteremapartmanokkal, amely kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy esti iskola formájában tehetséges fiatalokkal, de akár pályakezdőkkel is foglalkozzunk. Sőt, együttműködési megállapodásaink értelmében különböző egyetemek küldhetnek diákokat hozzánk. Itt igyekeztünk olyan körülményeket teremteni, hogy Európából a legnagyobb neveket is meghívassuk. Van egy másik helyünk, amelynek MaJel Központ a neve, az Erzsébet utca 42. szám alatt található.
Mit kell tudni a MaJel Központról?
Ez a Magyar Jelenlét Háza néven futó projekt volt, melyet a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatott. Itt működik a Figuratív Galéria, ahol havonta egy, legújabban pedig már két kiállítást is nyitunk, itt vannak a művészeti rezidenciáink, oktatótermeket hoztunk létre, továbbképzések folynak. Van itt egy művészkávézó és bisztró, amelyek azt a célt szolgálják, hogy önfenntartóvá tegyék a házat, mert ez volt a pályázatban az alapkritérium. Minden héten könyvbemutatók, zenei estek, beszélgetések, kvízek, rengeteg program valósul meg nálunk. Együttműködünk Kassa-vidéki magyar falvakkal, s egyre több kassai vagy környékbeli szervezet keres meg bennünket azzal, hogy szeretne programot szervezni nálunk.
Ehhez a széleskörű tevékenységhez honnan merít erőt?
Ezt nem lehet egyedül csinálni, ez csapatmunka. A Rovás közösség több mint 70 emberből áll, ezek közül 12 kassai vagy környéki, akikkel napi szinten együtt vagyunk, ez a szervezetünk kemény magja. Mindenki önkéntesként tevékenykedik. Azon dolgozunk évek óta, hogy valami módon sikerüljön elérni, hogy valaki munkaviszonyba is kerülhessen nálunk. Ez elképzelhető lesz, ha beindul a BistRovas nevet viselő éttermünk.
