Szlovákia-szerte még mindig virágzik az agrártámogatási maffia, mely olyan földekre szerez dotációt, amelyeket nem birtokol és nem is művel. Így működik ez Trencsénladány (Lysica) községben is, ahol az ügyeskedők ugyancsak meglátták az abban rejlő remek lehetőséget, miszerint nehézkes a földbérleti szerződések hitelességének ellenőrzése.
A támogatások körüli furcsaságokkal a Markíza televízió is foglalkozott. A riportból kiderült, hogy a fent említett bűnszövetkezetek csápjai a Zsolna melletti Trencsénladány községbe is elértek. Egyes ottani tulajdonosok ugyanis a támogatások elosztásának kapcsán közzétett telektérkép láttán sokkoló felfedezést tettek, nevezetesen, hogy a tulajdonukban lévő földterületek megművelésére ismeretlenek vesznek fel támogatást. S ha még nem lett volna elegendő a meglepő felfedezés, miután kifogást emeltek, meg is fenyegették őket.
Az egyik tulajdonos a riport során elmondta, hogy az ő földjére is egy idegen kapott dotációt. „Rájöttem, hogy tavaly arra a földterületre, melyen gazdálkodom, egy szomszéd községből való idegen nő részesült támogatásban, akiről korábban soha nem is hallottam. Soha senki nem vette fel velem a kapcsolatot ebben az ügyben, a területet én kaszálom, s más kapja rá a segélyt” – mondta az egyik tulajdonos.
Egy másik terület tulajdonosnője viszont azt állította, hogy meg is fenyegették. „Az én telkemre vett fel támogatást tavaly, idén már visszavonta a kérelmét, mert értesült róla, hogy utánanéztem a dolgoknak, ezért többször felhívott, egy beszélgetést rögzítettem is, megfenyegetett szóban és üzenetben is, hogy hagyjam annyiban a dolgot, különben problémáim adódnak” – panaszolta.
Becslések szerint a tulajdonossal kötött érvényes szerződés hiányában több mint száz hektárnyi földterületre szereztek jogtalanul támogatást. Ráadásul ezeket a területeket a legtöbb esetben senki nem műveli, nem kaszálja. A riport készítői megszólították a támogatásban részesülőket is, akik azzal védekeztek, hogy érvényes szerződést kötöttek a tulajdonosokkal, ám a tulajdonosok ezt cáfolták, mindössze annyit ismertek el, hogy a múltban ezek az emberek segítettek nekik kaszálni, amiért rendesen megfizették őket, a támogatás megítéléséről viszont nem volt tudomásuk.
A mezőgazdasági tárca egyetért azzal, hogy a földbérleti viszonyok tisztázása jelenleg is nagyon bonyolult feladat. „Ha valaki azzal szembesül, hogy a tulajdonában lévő földterületre jogtalanul folyamodott valaki támogatásért, anélkül, hogy érvényes bérleti viszonyban állna vele, elsősorban az Agrárkifizetési Ügynökséghez kell fordulnia, mely azonnal megvizsgálja a tulajdonviszonyokat, ezt követően pedig büntetőfeljelentést kell tenni, mivel ebben az esetben költségvetési csalás gyanúja áll fenn” – hívta fel a figyelmet a tárca szóvivője, Michal Feik.
A riportban ismertetett ügyben a földtulajdonosokat képviselő polgári társulás az Agrárkifizető Ügynökség kellő erélyt nélkülöző hozzáállása miatt, mivel csak a nyomozás során való együttműködésre tett ígéretet, feljelentést tesz a rendőrségen.
Az agrártámogatások terén elkövetett visszaélések ékes példája egyébként
a Smer volt parlamenti képviselőnője, Ľubica Rošková cége, mely többek között repülőtérre is igényelt pénzt. A botrányos ügyekre eredetileg a Denník N napilap hívta fel a figyelmet, amely szerint az Agro Porubka (korábban Gard Kft.) csalás útján jutott uniós támogatáshoz.
A társaság 2017-ben 470 hektárnyi földterület után igényelt agrártámogatást úgy, hogy az nem volt a tulajdonában és nem is bérelte azt. A korábbi legkirívóbb visszaélés egy lebetonozott parkolóra nyújtott támogatás volt. Ezt követően azonban kiderült, hogy az Agro Porubka a Nagymihály melletti Vásárhely (Trhovište) használaton kívüli, eredetileg mezőgazdasági célokra használt falusi kisrepterére is igényelt agrártámogatást. A kifutópályát a permetezést végző repülőgépek részére szánták, erre a célra azonban használhatatlannak bizonyult. Mivel beépített területnek számított, nem járt volna rá agrártámogatás.
S ha már a mezőgazdasági dotációk jogtalan igényléséről esik szó, nem feledkezhetünk meg Antonino Vadaláról, illetve a nevéhez köthető Bio-Finiš cégről sem. A cég 2009-ben csaknem 120 000 euró összegű uniós támogatást próbált jogtalanul igényelni az Agrárkifizető Ügynökségtől. Amennyiben megkapta volna a támogatást, az Agrárkifizető Ügynökséget csaknem 120 000 eurós kár érte volna. Ebből csaknem 109 000 eurót tett volna ki az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap által nyújtott támogatás, és több mint 11 000 eurót a szlovák állami költségvetésből nyújtott dotáció.
Ám hogy korántsem minden esetben fulladt kudarcba részükről a támogatás megszerzése, azt bizonyítja, hogy a Vadaláékhoz és Rodáékhoz köthető cégek 2004-től megközelítőleg 66 millió euró mezőgazdasági dotációt kaptak az Agrárkifizető Ügynökségtől.
A ´Ndrangheta módszerei közé tartozik egyébként, hogy legális agrárbizniszekkel fedik tevékenységüket, ahogyan az is, hogy európai pénzalapokat csapolnak hasonló módszerekkel. Mármost, hogy ebből a kifizetésre került tetemes összegből valójában mennyi volt jogtalanul igényelt, arra talán soha nem fog fény derülni.
S hogy vajon meddig lesz még virágzó üzlet Szlovákiában a támogatási, pontosabban hivatalos nevén költségvetési csalás? Mindaddig, amíg az illetékesek tétlenül eltűrik, hogy csalók tehessenek zsebre munka nélkül akár milliókat, míg azok, akik ténylegesen művelik a földet, a túlélésért küzdenek.
