Az idei ünnepséget három kassai szervezet, a Szent István Polgári Társulás (SzIPT), a Bocskai Keresztyén Társaság és a Szakkay József Polgári Társulás (Magyar Iparista Klub) szervezte.
Augusztus 17-én délután megtelt a kassai Teledom étterme. Csáky Pál volt európai parlamenti képviselő vállalta az ünnepség védnökségét, azonban nem tudott eljönni, így üdvözletét felolvasták. Levelében megemlítette, hogy több ilyen alkalommal találkozott már a kassaiakkal. Majd köszöntötték a vendégeket, élükön Haraszti Attilával, Magyarország Kassai Főkonzulátusának főkonzuljával.
Az új kenyér ökumenikus megáldását Nt. Oremus Zoltán református esperes és dr. Vakles Attila szesztai görögkatolikus parókus végezte el.
Haraszti főkonzul ünnepi beszédét azzal kezdte, hogy március 15-ével és október 23-ával ez a három legnagyobb ünnepünk.
Augusztus 20-a ezerévnyi távlatba visz bennünket. A magyar államiság megalapozásáról szól, mely nemzetünk megmaradását biztosította. Tekintélyt teremtett és befogadó, korszerű keresztyén államot hozott létre.
Akkor Bizánc és a Római Birodalom közötti hatalomként létezett. Ma Magyarország kis állam. Történelme folyamán voltak gyenge pillanatai, melyek mérföldköveket jelentenek, de felépült és nagyhatalmak partnere. A mohácsi csata 500 év után pontot tett nagyhatalmi szerepére, 1918/19-ben pedig az államhatalom nem volt ura a helyzetnek. Ez történelmünk egyik legszomorúbb és legtragikusabb pillanata! De ez az ünnep nemcsak a múltat jelenti számunkra, hanem a jelent és jövőt is. Hagyatéka oltalmaz és véd, perspektívát nyújt a boldog élethez. Minden magyar számára szuverenitást és boldogulást jelent. Erre az egyik lehetőség a V4-ek tömörülése. Az EU megfelelő keretet biztosít hozzá. Mindezeket a lehetőségeket meg kell ragadnunk céljaink eléréséhez.
A műsort és a főkonzul pohárköszöntőjét követően, miután a megáldott kenyeret szétosztották, következett a díszoklevelek átadása.
Az elismerő díszokleveleket a főkonzul, Buday Ernő, a Szent István Polgári Társulás elnöke, Göőz László, a Bocskai Keresztyén Társaság elnöke és Mayer Gusztáv, a Szakkay József Társulás vezetőségi tagja adta át.
Díszoklevelet kapott a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Óvoda és Harangozó Katalin igazgató a kassai magyarság érdekében 66 éve kifejtett és jelen pedagógiai, sokszínű hagyományőrző, társadalmi, valamint közösségszervező tevékenységekért.
Az óvoda 1953. október 1-én nyitotta meg kapuit, így tavaly ünnepelte fennállásának 65. évfordulóját. Büszkék vagyunk rá, hogy szeptemberben 49 helyett 76 gyermekkel kezdik az iskolaévet.
Az óvoda nevelési programja az évszakok, a jeles napok és néphagyomány őrzése köré épül, mely lehetővé teszi kultúránk, magyarságunk megőrzését. A gyermekekkel megismertetik a nemzetet éltető hagyományokat, hozzásegítik őket, hogy ezekről pozitív élményeket szerezzenek és ezáltal hiteles, követendő mintákat kapjanak.
Bekapcsolódtak az ERASMUS+ Családdal együtt példával programba, melyben partnerük egy székelyudvarhelyi, egy budapesti és egy királyhelmeci óvoda. A program segít megőrizni a családok mentális egészségét, segítve ezzel a közösség formálódását, az együvé tartozás élményét intézményi, társadalmi, s akár a projekt határon túli kiterjesztésével – nemzetközi szinten is. Az emléklapot Harangozó Katalin igazgató vette át.
Veselovsky Erzsébetet 80. születésnapja alkalmából tüntették ki. Immár 15 éve töretlenül végzi a magyar népdal hagyományait őrző énekkari és társadalmi tevékenységét. Több helyen dolgozott, de leghosszabb ideig az iskolaügyben tevékenykedett. Tizenkét évvel ezelőtt alakított egy hagyományőrző népdalcsoportot, az Őszirózsát.
Az általa vezetett csoport számtalan oklevelet, emléklapot és elismerést kapott. A Csemadokon kívül részt vesz az MKP munkájában, aktívan belekapcsolódik a Szent István Polgári Társulás tevékenységébe. Kora ellenére még ma is boldogan lép színpadra.
Tóth Éva hagyományőrző énekkari, irodalmi és társadalmi tevékenységéért vehette át a oklevelet. Kassán egy áruházban dolgozott, mint üzletvezető. Minisztériumi kitüntetésben részesült a kereskedelemben végzett példás munkájáért. Majd egy vasgyári cég alkalmazta, mint közgazdászt és ügyvezető igazgatót. 15 éve az Őszirózsa tagja, aktívan bekapcsolódik a Szent István Polgári Társulás munkájába. Több éven keresztül tudósítója több magyar folyóiratnak és tájékoztatást nyújt az országban élő magyar olvasóknak a Kassán zajló kulturális eseményekről.
Annak ellenére, hogy régen túl van a hetvenen, továbbra is aktív. Időnként bejár dolgozni a járásbíróságra mint ülnök, és elbeszéléseket fordít szlovák nyelvről magyarra. A Tompa Mihály országos szavalóversenyen rendszeresen ezüstsávos elismerést nyer. Kassán a Slovo bez hraníc szavalóversenyen minden évben, első, sőt a zsűri díját is elnyerte. A Zempléni Falunapok és az encsi ünnepségek állandó szavalója. Közkedvelt egyéniség, szeretjük sziporkázó humorát. Mindenki számíthat a támogatására, a bajba jutottaknak segítő kezet nyújt.
Balassa Zoltánt rendkívül sokszínű tevékenységéért, történelmi, irodalmi, újságírói, idegenforgalmi és közösségszervezési munkájáért részesítették elismerésben. Hetven éve született Besztercebányán. Prágai diákévei alatt az Ady Endre Diákkör vezetőségi tagja volt. A Csemadok tagja 1972 óta, több tisztséget töltött be, egy ideig a Kassai Városi Elnökség és Országos Tanácsa tagja volt.
Először a kassai Pinceszínpad színjátszó csoportban, majd a kassai Parázs színjátszó csoport vezetőjeként és rendezőjeként dolgozott. Történelmi pódiumjátékot írt A békesség fejedelme címmel Bethlen Gáborról, melyet közel tíz alkalommal adtak elő.
Az 1976-os Honismereti Kerékpártúra megszervezője, mely Rákóczi nyomában indult Borsiban és Rozsnyón ért véget. A 300. évfordulón 300 km-t tettek meg.
A Dessewffy Arisztid margonyai sírjánál tartott ünnepélyek elindítója 1988-ban.
Tiltakozása következtében a 80-as években az állami és pártszerveknél meggátolta, hogy az ógyalai csillagvizsgálót, az európai kontinens legrégebbi csillagdáját teljesen lerombolják.
1989 előtt a csehszlovák titkosszolgálat többször is zaklatta tevékenysége miatt. Többek között azért is, mert tiltakozott a prágai román nagykövetségen a falurombolás ellen.
A Kassai Magyarok Baráti Társaságának elnöke 1989-es alakulása óta, melynek tagjai azóta sajnos többségükben már nincsenek az élők sorában.
1989 novemberében Kassán elsőként magyarul is nyilvános beszédet tartott a tüntetők előtt. A rendszerváltás utáni első kassai magyar lap, a Kassai Fórum főszerkesztője, melynek csak két száma jelent meg a miskolci MDF-nek köszönhetően.
Legtöbb cikke a pozsonyi Szabad Újságban, a szintén pozsonyi Hétben és főleg az internetes Felvidék.ma hírportálon jelent meg. Ott kis híján 1000 cikke látott napvilágot 2009 óta. Az internet megjelenése előtt magyarországi, erdélyi, bukaresti, bécsi, müncheni, prágai, ausztráliai magyar lapokban és folyóiratokban jelentek meg cikkei, tanulmányai.
Művelődéstörténeti tárgyú forgatókönyveket írt a Bódva-völgyi Stúdió (Szepsi) részére, melyeket a DTV vetített és több más adó is átvett. A DTV és MTV több műsorának szakértője volt. Egy időben a DTV kuratóriumának tanácsosa.
Az Együttélés politikai mozgalom alapító tagja és Országos Tanácsának tagja (1991-1998), valamint kassai szervezetének elnöke. A Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának tagja és kassai szervezetének elnöke (1999-2002). A pártból kilépett annak megalkuvó politikája miatt.
Tanulmánya jelent meg kötetben 1956 és Csehszlovákia címmel 1992-ben. Pilóta a viharban című munkája, mely 1994-ben látott napvilágot, az első könyv Esterházy János gróf életéről. Megírta az alsósztregovai Madách Múzeum alapításának történetét, melyet édesapja, Balassa Géza tanár hozott létre 1964-ben.
1999-ben a szlovákiai cigányok történetét foglalta össze, melyet angolul is kiadtak. Külön kis kötetben megjelent a beneši dekrétumok érvénytelenségéről szóló tanulmánya. A szlovákok történetéről szóló kötete öt kiadást ért meg. Ez a munkája megjelent szlovák nyelven is.
A cenzúra története Csehszlovákiában 1918-1992 című dolgozata kötetben 2014-ben jelent meg. Tanulmányai sorából ki kell emelnünk a karácsony szavunkkal foglalkozó dolgozatát. Foglalkozott Márai Sándorral, az 1956 utáni megtorlásokkal Csehszlovákiában, Rákóczi hazahozatalának körülményeivel, a borsi Rákóczi-szobor történetével, melyet édesapja mentett meg, a kassai zsidók deportálásával 1944-ben és egyéb más témákkal, melyek múltunk jobb megismerését szolgálják.
2006 óta vezeti havonta a kassai Barangolásokat magyarul. Kassa nevezetességeit és kevésbé ismert részeit, emlékeit mutatja be a Kassai Információs Központ (MIC) szervezésében. Honismereti vezetőként a múlt század 70-es évei óta dolgozik. 2016-ban Erdélyben kiadták 367 oldalas útikönyvét Kassáról.
A 2016/17-es tanévben a sátoraljaújhelyi gimnázium óraadó tanára volt. A kassai Műszaki Egyetem (TUKE) Harmadik Kor Egyetemén négy szemeszterben adja elő Kassa történetét 2018-tól. Idén ősszel indul a második évfolyam. Munkássága elismeréseként ezidáig több díjban részesült.
Az ünnepség Buday Ernő elnök zárszavával ért véget.
