Fotó: TASR - Jakub Kotian

Az ügyészek 93 oldalas vádiratot állítottak össze Ján Kuciak oknyomozó újságíró és Peter Molnár vállalkozó meggyilkolása ügyében, amit eljuttattak a bíróságra. Kočner bűnösségét illetően nincs kétség.

Tanúskodnak erről a találkozói, amit a mobiltelefonja bizonyít, a banki pénzfelvételei, valamint az újságírók megfigyelése is. Marian Kočner Threemájának híreit már ismeri a nyilvánosság.

Leleplezik azt a maffiahálózatot, amelynek rendőrök, ügyészek, bírók és politikusok is a részei voltak.

Kočner mobilja azonban kulcsfontosságú bizonyíték Ján Kuciak és Martina Kušnírová gyilkossági ügyében. Nemcsak az, amit az üzenetekben írt, hanem az is, hogy merre mozgott és kikkel találkozott. A mobiljának köszönhetően tudta mindezt feltérképezni a rendőrség. Így azt is bizonyítani tudja, hogy Kočner éppen akkor vett ki pénzt a Tatra Bankból, amikor Alena Zsuzsová a gyilkosságért fizetett, írja a Denník N napilap.
A napilap szerint

a vádirat szerint Marian Kočner a gyilkosság fő megrendelője-szervezője. A sorban a második – a közvetítő – Alena Zsuzsová volt. És éppen Kočner vele való üzenetváltásai szolgálnak a legfőbb rendőrségi bizonyítékként.

Az elsőszámú bizonyíték: Az újságírók megfigyelése

A Kočnerral szembeni első fontos bizonyíték az volt, hogy megrendelte Ján Kuciak és más újságírók megfigyelését, amire először Peter Tóthot bérelte fel, ő pedig további volt államigazgatási munkatársait – Miroslav Kriakot, Juraj Škrípet és Štefan Mlynarčíkot. Többen közülük fotókat készítettek Kuciakról, amelyeket aztán Tóth egy USB-kulcson átadott Kočnernek.

A rendőrség nyomot talált Kuciak követésének megrendelésére is, egy üzenetben, amelyben Kočner azt írja Peter Tóthnak: „Ján Kuciak, Veľká Mača 558, Galanta”.

Kočner azt állította, minderre csak azért volt szüksége, hogy a honlapján lejárassa az újságírókat. Ám ugyanezeket a képeket Alena Zsuzsová mobiljában is megtalálták a rendőrök, és az ő védekezése harmatgyenge. A képekről azt állítja, hogy csak az aktában látta azokat, azelőtt soha sehol. Zsuzsová igyekszik a gyilkosságot Andruskóra kenni, azt mondja, egyszer, amikor együtt mentek Bécsbe, egy órára kölcsönadta neki a mobilját.

A leglényegesebb azonban Andruskó Zoltán vallomása, akit Zsuzsová a gyilkosság lebonyolításával megbízott, no meg Miroslav Marčeké, aki az áldozatokat lelőtte.

Mindketten azt állították, hogy a képeket, amelyeket Kočner megfigyelő kommandója készített, Zsuzsová mutatta meg nekik a gyilkosság előtt, ők meg lefotózták azokat a saját telefonjaikkal.

Bár Peter Tóth azt vallotta, hogy az újságírók megfigyelését Norbert Bödör is fizette, azt is állította, hogy neki sohasem adta át a megfigyelésekből származó felvételeket. Tóth szerint egyedül Kočner kapta meg azokat. A nyomozó szerint nincs más lehetőség, csak hogy a Kuciak megfigyeléséből származó felvételeket Kočner adta Zsuzsovának.

Második bizonyíték: A Threema és a találkozók

A Kočnerrel szembeni további bizonyítékokat a saját telefonja szolgáltatja. Kočnernek a Threema applikáción keresztül történő kommunikációjából a rendőrök megállapították, hogy nagyon közeli kapcsolatban volt Alena Zsuzsovával, akivel napi szinten elemezgették a politikai helyzetet és a magánéleti történéseiket is.

Kočner többször is panaszkodott Zsuzsovának az újságírókra, és megjegyezte, hogy ezzel valamit kezdeni kell.

A Kuciak-gyilkosság előtt és közvetlenül azután, hogy a nyilvánosság tudomást szerzett róla, gyanús beszélgetés zajlott közöttük, amire az ügyész utal ugyan, de részletesen nem írja le, mivel a bíróságon szeretné felhasználni Kočnerrel szemben.

A rendőrségnek azt is sikerült a mobil segítségével feltérképeznie, hogy Kočner és Zsuzsová pontosan akkor találkoztak, ahogy azt a vád fő tanúja, Andruskó állította. Andruskó azt vallotta, hogy a Kuciak-gyilkosság másnapján, február 22-én (8:04 és 8:12 között) elment Zsuzsovához, és elmondta neki, mi történt.

A gyilkosságot szerinte úgy kellett volna elkövetni, hogy Kuciakot elrabolják, majd eltüntetik, de a gyilkosok a házban ölték meg, és meggyilkolták a menyasszonyát, Martina Kušnírovát is, ami Zsuzsovát feldühítette.

Zsuzsová még aznap 10:25-kor újabb találkozóra hívta, ahol azt mondta neki, hogy hozza a pénzt, ez a találkozó 20 percig tartott. Zsuzsová ezt követően Pozsonyba hajtott, ahol 13:11-kor a Vajanský rakparton találkozott Kočnerral. És 13:48-kor Kočner már a Gorkij utcai bankban volt, ahol a lánya, Karolína nevén szereplő biztonsági széfből kivett valamit. 14:02-kor ismét Zsuzsovával volt, majd még egyszer visszament a bankba, a biztonsági széfet 14:23-kor nyitotta ki újra. Zsuzsová 15:20-kor találkozott Andruskóval Komáromban, majd még egyszer, este 20:02-kor.

Harmadik bizonyíték: A pénz

Kočner és Zsuzsová kommunikációjából egyértelmű, hogy a nő Kočnertól függött – lelkileg és anyagilag is. Kizárt, hogy maga rendelte volna meg a gyilkosságot. Először is pénze sem lett volna rá,

16 éve sehol nem dolgozott, mindenét, amije volt, beleértve a Mercedesét meg a luxusnyaralásokat is Kočnertól kapta.

Hogy miért? Azt állítja, olasz és magyar nyelvből fordított neki szerződésjavaslatokat, segített a lánya nevelésében, amiért havi 1500, később 2000 eurót kapott, egyszer pedig, amikor válságban volt, 30 ezer eurót. Évek óta antidepresszánsokat szed.

Amikor a nyilvánosság tudomást szerzett a gyilkosságról, Marček és Szabó idegesek lettek, és még több pénzt kértek Andruskótól, mivel az ügy „nagy mediális figyelmet” kapott. 2018. február 26-án Andruskó tahát újból elment Zsuzsovához, aki először leteremtette, de 1-2 hét múlva újabb pénzt adott neki. Zsuzsová még 26-án találkozott Kočnerral a bácsi golfpályán, és másnap, február 27-én Kočner ismét járt a Tatra Bankban, ezúttal azonban nyilvánvaló, hogy 50 ezer eurót vett ki, mint ahogy a kamerák is rögzítették. Kočner minderre nem adott magyarázatot. Az egyedüli mondandója, hogy tagadja, miszerint ő rendelte volna meg a gyilkosságot. Érvei azonban nincsenek.

Bödört és Haščákot nem helyezték vád alá

A nyomozók végérvényesen Kočnert tartják a gyilkosság végső megrendelőjének. Az ügyben kihallgatták a Penta tőkecsoport vezetőjét, Jaroslav Haščákot és a nyitrai vállalkozó Norbert Bödört is, ám

a velük szembeni gyanú nem volt olyan fokú, hogy házkutatást tarthattak volna náluk.

Haščák azt mondja, 2005 vagy 2006 óta ismeri Kočner, aki a „Privátbanka (a Penta bankja) egyik legjelentősebb ügyfele volt”. Haščák azt állítja, hogy Kočner a tágabb baráti köréhez tartozott. Elmondta, hogy

Kočner többször is azt kérte tőle, hogy az előnyére befolyásolja a Penta tulajdonában lévő médiumokat. Azt mondja, mások is így járnak el a vállalkozói közegből, úgy, hogy nem tartotta ezt különös kérésnek, szlovákiai viszonylatban inkább megszokottnak.

Egyelőre Peter Tóthot sem helyezték vád alá, aki Kočner megbízásából megfigyelte az újságírókat. Tóth azzal védekezik, nem tudta, hogy Kočner gyilkolni akar, s amikor rákérdezett, hogy van-e valami köze a Kuciak-gyilkossághoz, azt határozottan visszautasította. Andruskó vallomása alapján azonban Tóth nem tűnik annyira ártatlannak, aki csak azért figyelte volna meg az újságírókat, mert rá akart mutatni az erkölcsi megbízhatatlanságukra. Andruskó szerint Peter Tóth csak azoknak az kiszivárgott információknak a hatására jelentkezett a rendőrségen, melyeket ő tanúként a rendőrségen vallott.

Az elkövetőket illetően sincsenek kétségek

A vádirat nagy része azzal foglalkozik, hogyan készítette elő a gyilkosságot Tomáš Szabó és Miroslav Marček, merre mozogtak, és hogyan szerzett nekik mobilokat, majd fegyvereket Andruskó. A rendőrség felgöngyölítette a SIM-kártya-bizniszt is, melynek lényege, hogy valakik a személyi igazolványaikra több SIM-kártyát vesznek, amelyeket azután – nagyobb összegért – továbbadnak azoknak, akik névtelenségbe szeretnének burkolózni a telefon használata közben. Ilyen telefont használt Szabó és Marček is. És pontosan ezek a SIM-kártyák leplezték le a gyilkosokat. Az Europol segítségével ugyanis a rendőrség a nagymácsédi adatelemzésből éppen ezt a két számot húzta ki, amelyek aznap este teljesen frissen kerültek ott használatba, azelőtt soha senki nem beszélt rajtuk.

Kočner indítéka

A nyomozók szerint Marián Kočner azért rendelte meg Kuciak meggyilkolását, mert az újságíró „rámutatott kiterjedt gazdasági bűncselekményére”. Azt nem tudni, hogy Kočner tisztában volt-e azzal, mit okozhat Kuciak meggyilkolása, s hogy ha meggyilkol egy újságírót, az azt eredményezi, hogy még több újságíró érdeklődik majd a bűnügyei iránt.

A Kuciak-család ügyvédje, Daniel Lipšic már korábban kijelentette, senki sem feltételezte, az elkövetők sem a gyilkosság előtt, hogy az milyen következményekkel jár majd.

Azt, hogy Kuciak menyasszonyát is megölték, a nyilvánosság úgy értékelte, hogy egy házasságkötésre készülő fiatal párt öltek meg, ami heves érzelmi reakciókat váltott ki. Az elkövetők azt sem feltételezhették, hogy az újságírók összefognak majd, úgy vélték, egy hétig botrány lesz, aztán fokozatosan elcsitul az ügy. Még Robert Fico is, akinek pedig jobbak voltak az ösztönei, rosszul reagált. Azt gondolta, hogy ha csak tettetni fogják az aktivitást, még megmentheti Kaliňákot.

Erre a reakcióra a maffiózó sem volt felkészülve, s bár fontolgatta, hogy elmenekül, de azzal is elkésett, írja a Denník N napilap.

(Forrás: Denník N)