A fejlett országok jegybankjai közel egy évtizede jelentős erőfeszítéseik ellenére sem képesek elérni inflációs céljaikat. Az inflációs célt követő országok kétharmadában a fogyasztói árak növekedése jelenleg sem éri el a kívánt célértéket. Ezek az országok adják a világ GDP-jének több mint 60 százalékát.
Matolcsy György, a jegybank elnöke, Nagy Márton alelnök, Palotai Dániel és Virág Barnabás ügyvezető igazgató hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján is megjelent írásában a jelenség hátterét igyekszik feltárni.
Az egyik kihívást annak megértésében vélik felfedezni, hogy pontosan milyen erők mozgatják korunk inflációs trendjeit és hogyan változtak meg ezek a tényezők a megelőző évtizedekhez képest.
Másrészt úgy vélik, hogy a digitális átalakulás kezdetén elkerülhetetlenül felmerül az a kérdés is, hogy vajon a jelenlegi rendszerek képesek-e megfelelően mérni a gazdaságok és azon belül az infláció mozgásait.
Mint írták, a digitális fejlődés nemcsak a gazdaság keresleti-kínálati viszonyait alakítja át, hanem az infláció és általában a gazdasági teljesítmény mérését is új alapokra helyezheti. Erre azért is komoly szükség van, mert az ötödik ipari forradalom minden korábbinál nagyobb hatással bír, ám a következmények jelenleg még alig számszerűsíthetők – mutatnak rá a jegybank vezetői.
A tanulmány szerint a gazdasági tranzakcióink és társadalmi interakcióink egyre nagyobb szelete kerül át a virtuális térbe, miközben a fizikai tárgyak birtoklása helyett az élmények vagy épp a legkülönbözőbb platformokhoz való hozzáférés válik értékké. Már pénz helyett is egyre gyakrabban információval fizetünk.
Egy ilyen világról a 20. század közepén kialakított statisztikai rendszerek egyre kevésbé lesznek képesek megfelelő helyzetképet mutatni. Egyre több elemzés jelzi, hogy a hivatalos statisztikák a fogyasztói árak alakulását akár jelentősen is felülbecsülhetik. És ez a torzítás a jelenlegi digitalizációs, technológiai forradalomban egyre jelentősebbé válik – állapítja meg a tanulmány.
A digitális kor inflációjának természetes szintje alapvetően eltérhet a 20. században kialakított normáktól – írják a jegybanki vezetők. Az inflációt meghatározó tényezők mélyelemzése mellett legalább ennyire fontos az infláció mérésének megreformálása is. A helyes, megfelelően időzített gazdaságpolitikai döntések alapja, hogy a gazdaság működéséről a létező legpontosabb információkkal rendelkezzenek a döntéshozók.
A technológiai fejlődés a méréssel kapcsolatban új problémákra világít rá. Sürgető lépés az ezekhez történő gyors alkalmazkodás – szögezik le.
Mint fogalmaznak, szerencsére a technológia a statisztikusoknak is segédkezet nyújt. Csak rajtuk múlik, hogy milyen gyorsan hasznosítják az óriási adatbázisok és a mesterséges intelligencia által kínált lehetőségeket. Aki e téren korábban és merészebben reagál majd, sokkal hamarabb képet alkothat a világunkat alakító új erők természetéről – állapítja meg összegzésképpen közös elemzésében a jegybank elnöke, alelnöke és két ügyvezető igazgatója.
