A Nyitrai járás magyarsága van talán az országban a leghátrányosabb helyzetben, elszórványosodása már nagyon régen elkezdődött, egyedi kultúrája közismert, köszönhető ez a Csemadok mellett működő hagyományőrző csoportoknak, éneklőcsoportoknak, tánccsoportoknak is.
A Csemadok Nyitrai Területi Választmánya november 9-én ünnepi közgyűlésen köszönte meg tagságának az elmúlt hét évtizedben elvégzett munkát. A Pogrányban megtartott rendezvényen a tizenhat alapszervezet együtt ünnepelt.
A rendezvényen Gyepes Lajos, a Csemadok Nyitra Területi Választmányának elnöke mondott köszöntőt. Kiemelte: szerencsére az alapszervezetek, és a mellette működő hagyományőrző csoportok minőségi munkát végeznek, hazai és külföldi fellépéseiken sikereket aratnak, terjesztik a zoboralji kultúrát.
Köszönetet mondott a kultúrtársaknak az elvégzett munkáért, bár kiemelte: sajnos a régió magyarsága nagyon rossz helyzetben van, az iskolák kiürülésével és bezárásával a Csemadok és a hagyományőrzők munkája is nehézzé válik. Örömét fejezte ki, hogy ennek ellenére a rendezvényekre megtelnek a kultúrházak.
Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára is a szórványszerepből adódó nehézségekre hívta fel a figyelmet, kiemelve: a száz éve kisebbségbe szorult zoboralji magyarságnak is vannak nagy személyiségei, akik példát mutattak összefogásból is, ami a Csemadok életében mindig nagyon fontos volt.
A jubileumi rendezvényen Göbő Anna és Göbő Sándor adtak műsort, akik jól ismertek a Zoboralján is, hiszen életük fontos eseményei kötik őket régiónkba. Sándor iskolaigazgató volt Alsóbodokon, Anna pedig Pogrányba járt iskolába.
Apa és lánya egy csodálatos mottót választottak Kodály Zoltántól, amit mi, itt élők is vallunk: „A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.”
Egy apa, aki már gimnazistaként popzenekarban játszott, majd verseket zenésített meg, népi zenekar tagja volt, és lánya, aki kisgyerekkorától énekel, hegedül. A sok közös vonás közül a legfontosabb, hogy mind a ketten az igényes élőzene ívei. Műsoraikban sokféle műfajt megszólaltatnak” – mondta Čerman Dominika, az est moderátora.
Az ünnepi kongresszuson adták át a Hűségért emléklapokat a Csemadok mellett működő 21 hagyományőrző csoportnak, valamint 41 aktív Csemadok-tagnak.
Ahogy elhangzott: a múltban tevékenykedő, példát mutató személyek és azok a ma is aktív tagok kaptak kitüntetést, akiket motiválni is szeretnének, hogy munkájukat folytassák.
A díjazottak nevében Gál Erzsébet olvasta fel Matyus Etelka levelét, aki köszönetet mondott az elismerésért. Felhívta a figyelmet arra: a Csemadok-alapszervezetek munkája azért olyan színes, mert minden alapszervezet maga határozza meg tevékenységi körét. Köszönetet mondott az elismerésért és azoknak a tagoknak is, akik szervezőmunkájukkal hozzájárulnak a magyar kultúra terjesztéséhez.
A rendezvény ideje alatt a résztvevők megtekintették a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely tagjainak kiállítását, akiknek Őszi Fesztiválján belül szervezte meg a Csemadok az ünnepi közgyűlést.
A rendezvényen fellépett a Kubók Gyermek Néptáncegyüttes, akik nevüket a Gesztén felgyűjtött betlehemes szokás egyik szereplőjéről kapták. A betlehemezés főszereplője Kubó, az álomszuszék pásztor volt, aki mindenünnen elkésett. Nagy, láncos botjával ütve a taktust, groteszk táncot járt. Saját magukat ehhez a figurához hasonlítják a táncosok.
A program végén a Pogrányi Nagyharang Hagyományőrző Csoport lépett fel.
