Felvételek az olvasópróbáról és az első próbáról (Újszínház)

Az Újszínház igazgatójának, Dörner Györgynek a felkérésére írta színpadra Fazekas István Jókai-díjas író a többször is irodalmi Nobel-díjra jelölt Herczeg Ferenc-regényt, Az élet kapuját. A színdarab február végétől lesz látható az Újszínházban, Nagy Viktor rendezésében.

Az élet kapuja címmel jelent meg 1920-ban Herczeg Ferencnek az a nagyszabású történelmi regénye, melyet három alkalommal is Nobel-díjra jelöltek.

A remekművet Fazekas István Jókai-díjas drámaíró, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának adjunktusa írta színpadra.

A regény a nemzeti alaptanterv szerint szeptembertől a magyarországi középiskolásoknak kötelező tanagyag lesz.

A mű a magyar történelemnek azt az időszakát vizsgálja, amikor Bakócz Tamás esztergomi érsek a törökkel szembeni összefogás érdekében meg akarja szerezni a pápai trónt.

Herczeg a regényben egy érdekes szerelmi szál kibontásával világít rá arra, hogy a bankárok és pénzemberek világától függésbe került Európa miként árulta el a keresztény eszméket, s dobta oda koncként a töröknek Magyarországot.

Fazekas a regényből egy erős nyelvezetű, rendkívül fordulatos, kétszintes történelmi drámát írt, melyben például Bakócz így imádkozik:

„Segélj meg bennünket, Világnak Úrnője, hogy árulónk ne legyen ez a feslett Nyugat, melyben erénnyé lett lopás és tobzódás, s mely örökké minket is bűnökre csalogat.”

Fazekas az olvasópróba után annyit árult el a készülő előadásról, hogy Nagy Viktornak monumentális elképzelései vannak a darab színpadra állításáról, s noha a regénynek vannak a jelenlegi európai politikai helyzettel összecsengő, párhuzamos felütései, a mű egésze Európa mibenlétét elsődlegesen eszmetörténetileg és történetfilozófiailag ábrázolja. A frenetikus zenei megoldások és a kórus alkalmazása is elsődlegesen ezt fogja majd a színpadon segíteni. Reményei szerint a színpadkép még erősebb töltetűvé teszi majd az egyébként is fajsúlyos darabot, ugyanakkor az a rendezői felfogás, amely a történelmi témához nemcsak a múlt, hanem a jövendő felől is közelít, nyilvánvalóbbá teszi a végzetszerű ellentmondásokat.

A szereposztás parádés, Bakócz Tamást Dörner György, Gyula pápát Viczián Ottó, Fiamettát Nemes Wanda, Bramantét Koncz Gábor, Michelangelót Jánosi Dávid, Cardulo bíborost ifjabb Jászai László, a jós cigányasszonyt Tordai Teri alakítja majd.