Családi délután Dunaszerdahelyen a Házasság hetében

Februárban a Házasság hetét ünnepeljük Kárpát-medence-szerte, ahogyan a Felvidéken is. Ehhez a programsorozathoz kapcsolódott második alkalommal a családi délután, melynek a dunaszerdahelyi plébánia adott otthont. A programsorozat célja, hogy középpontba állítsa a családot, a társadalom alappillérét.

A házigazda, Mons. Szakál László János esperesplébános elmondta, a plébánia a családok háza és mindig örömmel tölti el, ha a házastársaknak útmutatásul szolgálnak, mialatt Mészáros Dávid káplán végzi a házasságra való felkészítést. Az ilyen találkozónak fontos szerepe van a felkészítésben, hiszen a házasságkötés egy életre szóló döntés. „Boldog szolgálat a házasságra való felkészítés a jegyeseknek, hiszen az Atyaisten a házasoknak adja a fiát. Megáldja az egyházat, ahogy a házasokat” – mondta az esperesplébános.

Mons. Szakál László János esperesplébános (Fotó: Bölcskei Tímea)

Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet a családi délután előadásaira, amelyek a család és a családi élet fontosságára irányulnak. A Házasság hete programsorozatának nem titkolt célja a házasság intézményének népszerűsítése és megerősítése, miközben a mindennapi problémák megoldására is tanácsokkal szolgál.

„Az összefogás a magyar megmaradás alappillére. A délután nemcsak a házastársaknak szóló előadásokból áll, hanem a gyerekekre is gondoltunk, akiknek kézműves-foglalkozást tartunk a plébánián” – hangsúlyozta.

Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója

A házasság intézménye egy szent dolog és arra hivatott, hogy megvédjék, írta Márton Zsuzsanna, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke, akinek Hideghéthy Andrea olvasta fel a rendezvényhez szóló levelét.

„… A mai napon én nemcsak a házasságot és a családot, hanem legalább annyira a megmaradásunk képességét, a jövőnk ígéretét is ünneplem veletek. Vallom, hogy amíg a mi önkéntes Kárpát-medencei összefogásunk él, addig a Kárpát-medence minden szegletében a magyar szó is fennmarad. Ez szilárd meggyőződésem. A magyarság és a hagyományos családi értékek megőrzése a KCSSZ elemi küldetése…”- írja a KCSSZ elnöknője.

Az előadások sorát Nagy Dávid kezdte, aki a szlovákiai és a magyarországi családtámogatási ellátásokat ismertette. A fiatal családok magukra vannak hagyatva, mind a Felvidéken, mind Szlovákiában. Hiányoznak a kedvezmények és a törvények, amelyek abban segítenék a fiatal házasokat, hogy stabil alapokon álljanak. Nem szentelnek nagy figyelmet a támogatásoknak, míg Magyarországon külön családvédelmi akciótervet dolgoztak ki.

A jogi alapok adottak, hiszen az Alkotmány védi a családokat, a házasságot és a szülőket, de az anyagi védelem és annak megvalósítása gyakran paternalisztikus. A törvény védi a családot, mint az állam alapsejtjét, de a társadalom csak akkor működik egészségesen, ha a család egységes.

Nagy Dávid (Fotó: Bölcskei Tímea)

A szlovák állam támogatja az újszülötteket az egyszeri 800 euróval, az iskolaköteles gyermekek taníttatását havi 25 euróval, egy egyedi összegű iskolakezdési támogatással és a szülőket anyasági és gyermektámogatási segéllyel. Mindezek mellett a fiatal házasok lakástámogatásra jogosultak. A támogatást a 35 év alatti fiatal házasok kérvényezhetik. A kérvényezhető hitel összege 30 ezer euró, amiből maximum három gyermek esetén 6 ezer eurót lehet leírni. Adóbónusz havi 400 euró leírás az adóalapból, ami nem hitel.

Nagy Dávid kiemelte a Köldökzsinór program nyújtotta lehetőséget, amit a magyar állam nyújt támogatás formájában a külhonban elő magyar szülőknek. A támogatás két részből áll, s közel 300 eurót biztosít a szülőknek.

Nagy Katalin (Fotó: Bölcskei Tímea)

A családi délután második előadása a Házasság hete idei jelmondatára – „Csapatjáték szerelemmel” – épült. Nagy Katalin négygyermekes édesanya Kanadába költözött családjával, hogy hátrahagyja az akkori kor félelmeit, de megőrizzék a magyarságukat és a gyökereiket. Előadásában megosztotta a jelenlévőkkel a külföldön szerzett tapasztalatait és a családi életét befolyásoló hatásokat.

A Mečiar-korszakban az embereknek félelmeik voltak magyarságuk miatt. Éppen ebben az időben adódott Katalinék számára egy lehetőség, hogy kiköltözzenek Kanadába. Neki is aggályai voltak, hogy a magyarságuk miatt a gyermekeit hátrányos megkülönböztetés éri. Részletesen leírta, milyen volt a kezdet egy új világban, ahol nemcsak a nyelv más, hanem az emberek és a társadalom is.

A gyerekek számára kézműves-foglalkozást rendeztek (Fotó: Bölcskei Tímea)

Húsz évig éltek Kanadában, mialatt látta az ottani társadalom mélységeit és rájött, hogy nincs tökéletes társadalom. Az egyik ilyen legszembetűnőbb példa a tengeren túl élők felfogására a házastársak közti viszony. Olyannyira nem tisztelik a párjukat, hogy a probléma megbeszélése helyett rögtön a válást és a szétköltözést választják. Ez a mentalitás nem része az európai kultúránknak, és semmi esetre sem a magyarságunknak. A házastársak közti kommunikáció gyakran ugyanaz, csak nem értik és nem tudják értelmezni egymás nyelvét.

A férfi csak férfiésszel, míg a nő csak női ésszel tud gondolkodni. „Tudatosítsuk és vegyük észre, hogy noha mások vagyunk, mégis ugyanazt a véleményt valljuk, csak nem értjük meg egymást” – hangsúlyozta Katalin. A férfiak magukból indulnak ki, tanácsot várnak, míg a nők szintúgy a maguk véleményét hangoztatják és arra várnak, hogy meghallgassák őket.

A rendezvényre a Szövetség a Közös Célokért társulás, a Keresztény Ifjúsági Közösségek és a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének közös szervezésében került sor.