Trianon 100. évfordulójára érett be végleg a mérgezett gyümölcs: a felvidéki magyarságnak a február 29-i parlamenti választások eredményei nyomán nincs többé képviselete a törvényhozásban. Érthető hát a csalódottság, amelyre a felvidéki magyar közösség ébredt vasárnap – s ennek közéleti szereplőink, némi gyors elemzés mellett, hangot is adtak. Ebből szemezgetünk az alábbiakban.
Itt nyerni is lehet? Nem vagyunk mi ehhez hozzászokva…
Ezekkel a keserű szavakkal adott hangot csalódottságának Gubík László, a Via Nova elnöke a választások másnapján közzétett Fb-bejegyzésében, aki 5 pontban foglalta össze a tegnapiak tanulságait.
- gondolat:
Hajrá, Felvidék! Tisztelet mindenkinek, aki ezért a közösségért tepert, hajtott és szavazott. Nincs miért szégyenkeznünk.
2. gondolat:
A 7 ezerrel jobb eredményt nagyon remélem, nem kezdjük el sikertörténetként tálalni. Méregdrága imidzskampány volt ez, amiért még drágább árat fizettünk: a magyar képviseletet. Megérte?
3. gondolat:
Igorko! Nem kellett ez a bohóc. Túl nagy ugrás lett volna nekünk, ha a mi listánk szállítja egyszerre a miniszterelnököt és a magyar képviseletet is.
Itt nyerni is lehet? Nem vagyunk mi ehhez hozzászokva. Sokkal jobb összefogva a biztos vereséget választani, mint kinyitni a visegrádi kaput Orbán Viktor leendő szövetségese előtt.
4. gondolat:
Viszlát Béla, mindent köszönünk.
5. gondolat:
Végtelenül szomorú, dühös és csalódott vagyok az MKP csőlátása miatt.
Tisztességes magyar embernek lenni és helyes politikai döntéseket hozni sajnos nem jár kéz a kézben.
A Jóisten csak azokat segíti, akik képesek segíteni magukon.
Ha a politika csődöt mond, a kultúrával építkezünk
Ezzel a Hamvas-idézettel reagált a tegnapi eredményekre – de talán sokkal inkább az előttünk álló, legkevésbé sem könnyű útra Hrubík Béla, a Csemadok korábbi országos elnöke.
„Nem vádolni és nem ítélkezni akarok, az leginkább a Jóisten dolga. Harminc év után oda jutottunk, hogy ismét a Csemadok a legnagyobb társadalmi és érdekvédelmi szervezetünk” – szögezi le közösségi hálón közzétett bejegyzésében Hrubík. A miértre is megadja a választ: „Mert értékelvű és nem haszonelvű. Ez ennyire egyszerű.
Befejeződött a pénzalapú politizálásunk a Felvidéken. Ideje ismét megteremteni az értékelvű politizálást!”
A jó hír, hogy lesz rá elég időnk, ha közben le nem rohanják Európát a muszlimok,nem tör ki egy világháború és egy hatalmas gazdasági válság, és nem hullunk el valamilyen járványban.
Esterházy János sokat idézett gondolatait teszem ide a gondolkodóknak: Az ezer sorscsapás között mégis megmaradt magyarság történelméből meg kell erősödnie minden magyarban annak a meggyőződésnek, hogy gondviselésszerű hivatottság őrzött meg azon a helyen, amelyre kerültünk, és hogy jövőnket is az isteni gondviselés irányítja. Soha el nem veszünk, ha magunkra hagyatottságunkban az Úristen segítségére és a magunk erejére építünk. Mindenkinek hasznos elcsendesülést kívánok.”
Menyhárt József: a mai reggel a háláé
Menyhárt József, az MKP elnöke rövid, családi fotó kíséretében közzétett bejegyzésében mondott köszönetet:
„A mai reggel a háláé. Mert hálával tartozom…
…a felvidéki magyar közösség bátorságáért…
…a szórvány kitartásáért, a tömb erejéért…
…minden hibáim ellenére a rám adott voksokért…
…Évimért és a lányaimért.”
A győzelemhez több kell, mint kalandorok felvétele a választási listára!
Halász Béla neve akkor vált országosan ismertté, amikor a négy évvel ezelőtti választásokon egyedüli MKP-jelöltként helyezett ki magyar nyelvű óriásplakátot Pozsonyban, kimondva a bűnös szót: autonómia. Amiért pártja le is vette őt a lista utolsó helyéről…. Ő most így értékelt:
„Nincs magyar képviselet a szlovák parlamentben! Úgy gondolom, ez nem tragédia, hanem esély egy tényleges, tisztességes képviselet kialakítására! A választók döntöttek, a Hidat és Bugár Bélát a politikai süllyesztőbe küldték,
az MKP pedig kapott egy jelzést, hogy az 5 százalékhoz több kell, mint hogy politikai kalandorokat, akik ugyanúgy felelősök a kialakult helyzetért, a listára tegyenek, vagy velük egyezkedjenek!
2024-ig fel kell építeni az egész képviseletet, de azt úgy, hogy az embereket kell előtérbe helyezni, normális célokat megfogalmazva, tégláról téglára haladva.
Látni kell, hogy Matovič a magyar szavazók 30 százalékát tudta megszólítani! Őket kell majd visszaszereznünk és természetesen a Híd csalódott szavazóit! Jó hír, hogy ez a smeres maffiakormány, SNS-szel együtt eltűnik a fenébe, és bízom abban, hogy Matovič mindenkit börtönbe juttat, aki megérdemli.
Ami pedig a PS Spolu-t és a magyar platformot illeti, örülök, hogy nem kerültek be, mert a pénz nem minden! Sajnálatos, hogy pont Gútán kellett ennek a magyar platformnak megalakulnia! Bár a fiúk már parlamenti képviselőnek, miniszternek láttatták magukat, és hogy majd ők fogják megmondani, hogyan kell a magyarokat képviselni, ez nem jött össze! Csak az üres szék maradt! Minden tisztelettel, erre csak azt tudom mondani, hogy nagy szerencsénkre!
Boldogok persze nem lehetünk, itt az ideje az újragondolásnak! Hajrá magyarok!
Az MKP pedig érték, nem fogjuk hagyni, hogy egyesek a saját játékaikra használják
Méry János, publicista, az MKÖ képviselőjelöltje a közösségi oldalán a következőképpen vélekedett a választási eredményről:
Emelt fővel küzdöttük végig ezt kampányt, megmérettettünk, de a megosztottság erősebb volt. Köszönöm mindenkinek, aki ránk szavazott. A trianoni békediktátum 100 évfordulójához közeledve saját bőrünkön kell most megtapasztalnunk, hogy mivel járt a 2006-ban még 11,68 százalékot szerző MKP megosztása… Kárörvendő nem leszek, bár két dolognak azért lehet örülni…
Az MKP pedig érték, nem fogjuk hagyni, hogy egyesek saját játékaikra használják…
Ki fog foglalkozni a kisebbségi kérdésekkel?
Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, a Magyar Közösségi Összefogás listavezetője Matovičék győzelmére reagálva a következőket mondta:
„Valószínűleg sok magyar szavazott Matovičékra. Jó, hogy eljött a változás ideje, de a kisebbségi kérdésekkel kérdéses, ki fog foglalkozni. Nem nevezném sikeresnek a választást a magyarság szempontjából.”
Cziprusz: A jövőben egy egységes magyar párt összehozására kell törekedni
Cziprusz Zoltán megyei és önkormányzati képviselő, az MKÖ képviselőjelöltje szintén elemezte a parlamenti választások eredményeit. A közösségi oldalán az alábbi jegyzetet tette közzé:
Először is köszönetet szeretnék mondani mindenkinek, aki támogatott mind a szavazatával, mind a kampány során. A 9 124 szavazat nem az én eredményen, hanem a mi közös eredményünk! Ha figyelembe vesszük, hogy nem két megajárásból indultunk és a ,,pártelnöki´´ országos kiemelésben sem volt részünk, úgy érzem, ez a eredmény messze jobb a realitásnál és a vártnál.
Még egyszer nagy KÖSZÖNET érte mindenkinek, ha tehetném mindenkinek külön-külön személyesen is megköszönném! Természetesen szeretnék minden egyes kollégámnak is gratulálni, akik keményen dolgoztak a kampányban és szép eredményt értek el, ez nem a kampányon múlott, ott 150 %-ra teljesítettünk!
Hogyan tovább? Ez viszont nehezebb kérdés.
Egy biztos, ha így akarjuk tovább folytatni, akkor sehogyan. Ezt a választást nem tegnap vesztettük el, hanem 2019 májusa és novembere között.
Két reális bejutást is eredményezhető forgatókönyvet is elutasítottunk. Volt egy elegáns koalíciós lehetőségünk, amit ha elfogadunk, ma 14-15 magyar mandátumunk van és a második legerősebb kormánypárt lehetnénk (csupán 7 az 55 helytől hátrábbról induló jelölt érte el a 3% aktivációs küszöböt az OLaNO listáján, a többi jelöltet a lista statikusan vitte be).
Az is lehet, hogy az alkotmányos többséget hozó koalíciót is összehozhattuk volna, ahol például úgy tudtuk volna alakítani a megyerendszert, ahogyan nekünk is jó, most majd alakítják megint nélkülünk.
A 30 év legnagyobb történelmi lehetőségét szalasztottuk el!
Vagy lett volna egy valós magyar egységet hozó magyar lista, ami azért 6-7%-kal becsordogált volna.
Azt megértem, ha egyik vagy másik megoldás mellett volt valaki, mert számára az volt az elfogadható, de reális képviseletet biztosítható alternatíva mellett érvelt. Viszont tovább nem lehetünk a következmények nélküliek pártja, ahol soha senkinek nem kell vállalnia a felelősséget a tetteiért (ez persze mindhárom pártra érvényes).
A jövőben egy egységes magyar párt összehozására kell törekedni, melyet olyan felelős személyek fognak vezetni, akik tisztában vannak közösségünk valós súlyával és kondíciójával.
Sokszor voltam vádolva, amikor szóvá tettem, hogy ezt vagy azt a számok nem engedik, hogy mindig a politikai matematikával jövök. Sajnos a választások hajnalán ez is szembejön az emberrel, és ha addig nem is foglalkozik vele, bizony tud fájni. Elnézést, ha kritikus voltam, de talán annak fényében, hogy én mindkét reális járható utat támogattam és a harmadikért is dolgoztam teljes erővel, talán most megengedhetem magamnak.
Holnaptól viszont építkezünk újra, fel a fejjel!
Nagy Dávid: Kudarc és megújulás – érzés és tanulság
A Magyar Közösségi Összefogás 19. helyén szereplő Nagy Dávid a következőképpen értékelte az eredményeket a közösségi oldalán:
Az eredmény kudarc. Ott volt a lehetőség az asztalon. Lehetőség nem csupán a bejutásra, hanem a választások megnyerésére. Nem éltünk vele.
Megszoktuk. Egy tíz éven át tartó folyamatos kudarc. Köszönhető a régi emberek elavult praktikáinak. Olyan ez, mint amikor egy matematikai képlet rossz. Aztán a következő dolgozatnál ugyanazt a képletet használjuk és csodálkozunk, hogy megint nem jön ki az eredmény. Ez a képlet már tízéves és mondjuk ki végre: rossz.
A megújulás és kudarc között viszont nagyon keskeny a határ. Ez ad reményt.
Felnőtt ugyanis egy új politikai generáció, a mi generációnk, akik már kicsit másképp látjuk a világot. Mondjuk, ha rajtunk múlott volna, akkor ez a kép a parlamentben készülne.
Nálunk az új képlet, kérjük a stafétát!
Úgy látszik az összefogás nem volt elég, új egység kell
A parlamenti választások lezajlásával egyértelművé vált, hogy sem a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ), sem a Most-Híd nem tudta átlépni a törvényhozásba való bekerüléshez szükséges 5 %-os küszöböt. Az MKÖ listáján a három magyar párt jelöltjei mellett az Új Egység Mozgalom két tagja is megmérette magát, mégpedig Iván László Tornaljáról és Samu István Gútáról. Az alábbiakban a két jelöltet arra kértük, hogy értékeljék a választásokat.
Iván László: „Nagyon sajnálom, hogy nem lesz képviselete a felvidéki magyarságnak a parlamentben. A rossz eredménynek az egyik legfőbb oka az, hogy sokan csalódtak az eddigi felvidéki politikai garnitúrában, és inkább szlovák pártokra adták a voksukat. Ez a kaotikus állapot nem maradhat tovább fenn, az elvesztett bizalmat vissza kell szereznünk. Úgy gondolom, hogy az Új Egység Mozgalommal, Samu István jelölttársammal együtt jól teljesítettünk a saját régióinkban. Ennek bizonyítéka, hogy több helyet léptünk előre a közös listán. Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek, aki megtisztelt bizalmával és rám adta a voksát. Úgy érzem, hogy valami új kezdődik, és szép lassan, de beköszönt a magyar feltámadás a Felvidéken.”
Samu István: „Kollektív szempontból az értékelésem nem annyira pozitív, mivel nem sikerült a parlamentbe bejutnunk. Szerintem mindenkinek magába kell szállnia és elgondolkodnia azon, hogy az elmúlt évek politikájából miért csak ennyire futotta. Országosan és helyi szinteken is rendezni kell a magyarság sorait, a tegnapi nap ezt bizonyította. Egyelőre csak annak tudok örülni, hogy a 133. helyről előreléptem a 36. helyre. Nagy öröm számomra, hogy Iván László harcostársam is hasonlóan jó eredményt könyvelhet el, ő a 100. helyről a 41-re lépett előre. Mindezt pénz, paripa és fegyver nélkül sikerült elérnünk. Ilyen szempontból a jövőt tekintve az Új Egység Mozgalomban van potenciális lehetőség, amivel számolni kell. Utólag belegondolva, ha több jelöltet tudtunk volna a közös listára állítani, akkor regionális szinten még nagyobb erőt tudtunk volna felmutatni. Úgy látszik, az összefogás nem volt elég, új egység kell.”
