Alig pár éve új funkcióban szolgálja a közösségeket az egykori sárói református parókia. Hathatós támogatásnak és összefogásnak az eredményeként a nagy múltú épület újra élettel telik meg. A József Ház közösségi térként nem csupán a lelki erősítést szolgálja, hanem az összetartozás példája is lett az elmúlt években.
A József Ház történetét s jelenlegi küldetését Nt. Révész Csilla zselízi-sárói református lelkész mutatja be a Felvidék.ma olvasóinak.
Mi is ez a József Ház?
A sárói gyülekezet sokáig romos, Isten kegyelméből felújított parókiáját neveztük el József Háznak, az egykori lelkész, Pap József előtt tisztelegve. A József név jelentése ráadásul: az Úr megsokasít. Ez a név kifejezi a maroknyi sárói református hívő élő reménységét is.
Milyen célt szolgál az építmény?
A sárói parókia felújítása édesapám, néhai Bellai Zoltán püspöki főtanácsos kezdeményezésére kezdődött el 2012-ben. Az évek során sokan mellénk álltak és támogatták küzdelmünket. Persze, voltak olyanok is, akik hitetlenkedve szemlélték a próbálkozásainkat, ismerve Sáró jelenlegi helyzetét, nem látták értelmét egy ilyen vállalkozásnak. A kicsi gyülekezet templomba járó tagjai azonban kezdettől fogva segítették az elképzelésünket, hogy a
valamikori parókia átalakulva szálláshelyként szolgálhasson, elsősorban a Határtalanul program résztvevői előtt, illetve azok számára, akik szeretnék a Felvidéket jobban megismerni.
A lelkészcsalád kiterjedt Kárpát-medencei kapcsolatai által az épület már tavaly nyáron több alkalommal használatban volt, szálláshelyül szolgált számos csoport számára. Az idei év nagyon jónak ígérkezett – már áprilistól voltak lefoglalt heteink, iskolás csoportok számára, a Határtalanul program keretében. Nyáron több tábornak is helyet biztosítottunk volna. A járvány felülírta elképzeléseinket, de nem csüggedünk, elfogadjuk Isten akaratát, és amíg nincs mód arra, hogy szállóvendégeket fogadjunk, szépítjük az épületet és környezetét, a magunk szerény módján. Közben pedig imádságba foglaljuk Sáró lakóit, főként hűséges, kedves református népét. Harminc fő számára tudunk szállást biztosítani a berendezett és felszerelt épületben.
Milyen alkalmak valósultak meg itt?
Mivel már eddig is számos alkalomnak adtunk helyet, nehéz lenne ezeket felsorolni. Legnagyobb örömünk, hogy a hozzánk betérő, nálunk megpihenő emberek számára kedves menedékké válik a József Ház. Táborok, fesztiválok, konferenciák, csendes alkalmak helyszíne, ahol Jézussal lehet találkozni. Ezt segíti gyönyörű templomunk is, mely minden csoport számára a „Házhoz jár”, ahol el lehet csendesedni, meg lehet szabadulni a hétköznapok terhei alól.
Mikor történt a felújítás? Mi minden újult meg?
2011-ben született meg a felújítás iránti vágy bennünk, ezt követően kezdtük a felújítási munkálatokat. A mai gyors tempóhoz szokott ember számára talán furcsa, hogy ilyen hosszú idő alatt valósultak meg álmaink. Mindig akkor építkeztünk, amikor volt rá lehetőségünk, keretünk, támogatásunk. Isten megáldotta ezt a munkát, hiszen most már a teljesen megújult épületnek örülhetünk. Persze, álmodhatnánk még további beruházásokról, de egyenlőre nagyon hálásak vagyunk azért, amit sikerült eddig véghezvinni, és Isten ajándékának tekintjük, hogy így gondot visel ránk.
Milyen támogatásból, forrásokból valósult meg a parókia átalakulása?
Mivel nagyon sokan támogatták ezt a munkát, nem merek felsorolásba bocsátkozni, nehogy valakit véletlenül kifelejtsek. Mindenkinek hálásak vagyunk a támogatásáért, szeretetéért, de
elsősorban Istené a dicsőség mindezért, hiszen ha ez csupán emberi akarat, vágy lett volna, akkor nem lett volna belőle semmi, vagy megállt volna a beruházás félúton.
Azt hiszen, mindenki Isten eszköze volt ebben a folyamatban. Magunk is rácsodálkozunk nap mint nap, hogy Isten „fantáziát” lát egy olyan kis településben is, mint Sáró, és tenyerén hordozza, szereti ezt az itt élő kis református közösséget.
Mit tudunk az épületről?
A sárói parókia alapjai és épületének egy része az 1700-as években épült. Egy ideig kis harangtorony is tartozott a házhoz, mivel a templom mellé a türelmi rendelet értelmében nem építhettek ilyesmit. Ezt aztán lebontották, s a templomhoz építettek egy szép, magas, égre mutató tornyot, mely a háborúkban többször megrongálódott a templomépülettel együtt. A régi parókiából kevés maradt, bár nyomai felfedezhetők.
Az „új” parókia az 1800-as évek vége felé épült fel terméskőből, többször fel is újíttatott, majd hosszú ideig üresen állt helyben lakó lelkész nélkül, így állapota nagyon megromlott, nagy része romokban volt a 2012-ben kezdődött felújítás előtt. Tartozik még hozzá egy szintén felújított melléképület is, mely raktárként, illetve sporthelyiségként szolgál.
Ahogy látjuk, jelentős történelme van az épületnek. Mi mondható el a sárói gyülekezetről?
Sáróban régen két gyülekezet volt, mivel maga a falu is két részből állt, Kis- és Nagysáróból. Amikor a falu központi temploma visszakerült a katolikus egyház tulajdonába, a nagysárói falurészen harangtornyot emeltek, s a két gyülekezet egyesült. A most használt templom 1780-ban épült fel. A kitelepítésig a gyülekezet tagjainak száma jelentős volt, ekkor azonban több mint 70 százalékukat elhurcolták. Az évek során a falu lakossága kicserélődött. Mára a sárói gyülekezet mindössze 53 főt számlál.
Jelentős lelkipásztorai Szódói Balog András gályarab prédikátor; Patay Károly, a nagysallói csata tábori lelkésze; valamint Pap József voltak, az ő nevét és emlékét a József Ház is őrzi.
(Megjegyzést: a fotók a felújítás szakaszát tükrözik, mára már berendezve s teljes felszereltséggel várja a látogatókat a József Ház)
