A kullancsok rendszerint március végén jelennek meg és aktivitásuk áprilistól májusig éri el a tetőpontját. Idén azonban az enyhe tél miatt még nagyobb számban várható az előfordulásuk. Ezért, ha olyan helyre megyünk, ahol ki vagyunk téve ennek a veszélynek, ne feledkezzünk meg a kullancsriasztó szerekről, illetve az agyvelőgyulladás (encephalitis) elleni védőoltás beadatásáról.
Mária Avdičová doktornő, a Besztercebányai Regionális Közegészségügyi Hivatal járványügyi osztályának vezetője szerint a legtöbb encephalitis vírussal fertőzött kullancs a Vág folyó mentén van, főleg annak jobb partján, ahol évente átlagosan 70-90 ember fertőződik meg agyvelőgyulladást okozó vírussal.
Az agyvelőgyulladáson és a Lyme-kóron (vagy borreliózison) kívül a kullancsok egy része tularémiát és Q-lázat is terjeszthet, ezek emberre történő átvitele azonban nagyon ritka.
A tularémia vagy nyúlpestis rágcsálókra és a mezei nyúlra jellemző, de olykor az emberre is átterjedő fertőző betegség, amelyet a Francisella tularensis nevű baktériumfaj okoz. A betegség hirtelen hidegrázással, lázzal, hányással, valamint hát- és végtagfájdalmakkal jár.
„A láz 2-3 hétig tart és elmúltával rendszerint meggyógyul a beteg, de visszatérhetnek a tünetei. Sok ki nem kezelt esetben krónikus stádium lép fel“ – figyelmeztetnek a Bártfai Regionális Közegészségügyi Hivatal tisztiorvosai. A tularémia emberről emberre már nem terjed, a megbetegedett személy tehát nem fertőz tovább. A Francisella tularensis baktériumot a kullancsokon kívül a legyek és a szúnyogok is terjeszthetik.
A Q-láz egy szisztémás fertőzés, amelyet állatok adnak át embernek. A kórokozó az esetek több mint felében nem okoz tüneteket, de ha mégis, tünetei hasonlóak az influenzáéhoz vagy az akut tüdőgyulladáséhoz. Súlyosabb állapotba csak akkor kerülhetnek a betegek, ha szervi érintettség is kialakul. A betegséget okozó Coxiella burneti baktérium rendkívül ellenálló, szobahőmérsékleten 160 napig is életben marad és ellenáll a fertőtlenítőszereknek. Még 60 Celzius-fokos hőmérsékleten is csak egy óra múlva pusztul el.
A gyógyult beteg tartósan immunissá válik, ám a baktériumtörzsek a szervezetben a kigyógyulás után is életben maradhatnak és krónikus egészségügyi problémákat okozhat, például szívizomgyulladást, máj- és vesegyulladást, vagy könnyebb rejtett gyulladásokat.
A kullancs a tölgyerdőket és az árnyékos helyeket kedveli, az erdő aljnövényzetében, a bozótosokban tartózkodik a legszívesebben. Fűről, gazról és bokrokról is (legfeljebb 1,5 méter magasságban) ráakaszkodhatnak az ember bőrére.
A vért adó gazdára hang- és szaginger hatására ejti rá magát. Leggyakrabban a saját kertjében szerezhet az ember kullancsot! A kullancs a bőr átszúrása előtt érzésteleníti azt – így észre sem vesszük, hogy ránk akaszkodott és néha napokig észrevétlenül szívhatja a vérünket. Ezért fontos, ha „kullancsos” helyen járunk, minden este meg kell néznünk, nézetnünk magunkat, főleg a hajlatainkat (hónalj, combhajlat) gyermekeknél pedig még a fül környéki hajas fejbőrt is tüzetesen át kell vizsgálni.
Ha felfedeztünk egyet (vagy többet) minél hamarabb távolítsuk el bőrünkből, de nem mindegy hogy hogyan! A kullancs eltávolítására ne használjuk azokat a régebben ajánlott módszereket, amelyek a kullancs légzését akadályozzák! Nem célszerű olajat, vietnámi balzsamot, alkoholt vagy bármilyen más anyagot a kullancsra csepegtetni, mert az oxigénhiánnyal küzdő kullancsból még több vírus juthat az ember vérkeringésébe. Nem szabad a kullancs potrohát semmivel sem bekenni, megnyomni, mert lehet, hogy ekkor juttatja a kórokozót szervezetünkbe!
Legjobb, ha erre a célra szolgáló csipesszel közvetlenül a bőrfelszín felett megragadva kivesszük, de ha ez nem áll rendelkezésre, meg lehet próbálni hosszabb körmű hüvelyk- és középső ujjal. A kullancsot lehetőleg egészen elöl, közel a fejéhez kell megfogni. Egyes vélemények szerint csavaró mozdulattal kell kihúzni, mások szerint kerüljük a csavaró mozdulatokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy pár órán belül kapott kullancs körömmel, csavaró mozdulat nélkül enyhe húzással többnyire eltávolítható a fejének beszakadása nélkül.
A befúródás helyét alaposan fertőtleníteni kell, erre a legalkalmasabb a jódtinktúra, mert megbízhatóan elpusztítja a kullancs által terjesztett vírusokat és baktériumokat.
Ezt követően általában 7-10 nap alatt nyomtalanul eltűnik a kis vörös csomó. Fertőzést jelez, ha néhány hét múlva a csípés helye körül kör alakban halvány pír jelentkezik, amely gyakran nem igazán feltűnő, nem viszket és nem fáj. Ez a bőrtünet csak a fertőzöttek közel kétharmadánál jelenik meg.
Közel 20-30%-ban a fertőzésnek semmilyen tünete nincs – csak később jelennek meg, esetleg az ízületi, idegi vagy szívtünetek. Ezért tanácsos minden ilyen esetben orvoshoz fordulni. Korai stádiumban a fertőzés jól gyógyítható, gyógyszeres kezeléssel. A fertőzött kullancsokból a kórokozó emberre való átvitelének valószínűsége annál kisebb, minél hamarabb eltávolítjuk a kullancsot (az agyvelőgyulladás szempontjából 4-6 óra, a Lyme-betegség szempontjából 24 óra számít biztonságos időnek).
(Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
