„Száz évvel ezelőtt nagyapám, Eötvös Nándor Aladár megalapította az Eötvös Cirkuszt. A családok cirkuszát. Amidőn elődeim nyomdokaiba lépve, több mint másfél évszázados családi tradíció örököseként átvettem a világhírű Eötvös Cirkuszt, abban a hitben tettem, hogy hivatásom, a manézs művészete egyedülálló feladatot ró rám. Dolgom több, se kevesebb, mint amiért őseim dacoltak sárral-faggyal: hogy amint kigyúlnak a fények a porond bűvös körében, elvezessem Önöket, mélyen tisztelt publikum, a káprázatok és a határtalan lehetőségek világába” – üzeni a 100. születésnapját a napokban ünneplő Eötvös Cirkusz igazgatója, Eötvös Loránd a nagyközönségnek.
Az Eötvös Cirkusz a magyar nyelvterület legrégebbi utazócirkusza, amelyet 1920-ban alapított Eötvös Nándor Aladár. A társulat jelenleg mintegy 60 főből áll, a sátra 1 400 néző befogadására alkalmas, fűthető nézőtérrel. De tudjuk-e mi, felvidékiek, hogy a cirkusz alapítója, Eötvös Nándor Aladár Rimaszombatban született?
Romantikus kezdetek rimaszombati kitérővel
Az Eötvös család története úgy kezdődött, mint egy mesebeli történet. 1889 tavaszán egy cseh cirkuszdinasztia, a Winiczki család Nagy-Magyarországra utazott vándorcirkuszával. A család gyönyörű büszkesége, a 17 éves Johanna műlovarnőként kápráztatta el a nagyérdemű közönséget. Egyik előadásukra egy nemesi származású ifjú báró, Eötvös Ferencz is belépőt váltott a cirkuszba. A lovas mutatványokban jártas fiatal kadét csodálattal szemlélte a szépséges hajadon produkcióját és szívében lángra gyúlt a szerelem. Johannának imponált az ifjú arisztokrata közeledése és Ferencz törekvései sikerrel jártak, elhódította a leány szívét. Az ifjú báró szülei ellenezték a rangon aluli frigy lehetőségét és minden lehetséges módon próbálták meggátolni azt.
A szerelem erősebb volt a szülői akaratnál. A fiatalok titokban összeházasodtak és Eötvös Ferencz báró rangot, vagyont otthagyva a cirkusszal tartott.
Az öreg báró tajtékzott dühében, fiát pedig kitagadta. Házasságukból három gyermek született, de kettő, Eötvös József és Eötvös Ferencz István még csecsemőként az akkoriban gyógyíthatatlan betegségnek számító torokgyík áldozataivá váltak.
A legkisebb gyermek, Eötvös Nándor Aladár 1894-ben született, mégpedig Rimaszombatban, az akkori Tompa Mihály utca 23. szám alatt. 1894. október 1-én keresztelte meg Dollák Rudolf a rimaszombati római katolikus templomban.
Gyermekkorát beárnyékolta édesapja korai elvesztése, aki 1896-ban nyomtalanul eltűnt, miután elindult az egyik soron következő város területbérlését intézni. Soha nem derült ki, hogy mi történhetett vele, a legvalószínűbb, hogy valamilyen baleset érte vagy útonállók támadtak rá. A gyermek hamar ráébredt arra, hogy a saját lábára kell állnia, ha érvényesülni akar a világban.
Ifjúkori éveit nagyapja, Joszi Winiczki cirkuszában töltötte. 1914-ben Nándor húszéves volt, amikor kitört az I. világháború és élete gyökeresen megváltozott. Besorozták katonának és négy évig harcolt a fronton. A háború befejezése után leszerelt és elindult megkeresni a családját. De nagyapja cirkuszából semmi sem maradt, édesanyja és testvérei pedig mélyszegénységben tengődtek. A nagyapja már nem élt, így ő lett a családfő.
Spórolt pénzéből vásárolt egy ponyvát és saját kezűleg varrt egy cirkuszi sátrat. Megszerezte a cirkuszhoz szükséges felszereléseket és 1920 tavaszán elindította saját cirkuszát, az Eötvös Cirkuszt.
Nándor ügyes akrobata és kiváló zenész volt.
Az utódok is maradtak a cirkusz bűvöletében
Még ebben az évben megnősült, felesége, Csapó Julianna szintén cirkuszos lány volt, akitől öt gyermeke született. A legidősebb a zenebohócként világhírűvé vált Jászai Mari-díjas érdemes művész, Eötvös Gábor (1921–2002) volt. Gyermekei megtestesítették a cirkuszművészet műfaji sokszínűségét: Ferenc egyensúlyozó-művész, György vízilóidomár lett.
Eötvös Nándor Aladár 1937-ben elvesztette első feleségét. 1939-ben újraházasodott, újdonsült felesége, Picard Elza 23 évvel volt fiatalabb nála. A második házasságból nyolc gyermek született, közülük hét érte meg a felnőttkort: Eötvös József (1940–), Éva (1941–), Katalin (1942–2011), Cecília (1945–), Edit (1948–), Paula (1952–) és ifj. Nándor (1955–).
Valamennyien a cirkuszművészetben helyezkedtek el, a világ számos országában ismertté téve az Eötvös nevet, családot alapítottak és saját számaikkal szereztek megbecsülést.
A világ neves cirkuszi családjaival – Pauwels, Folco, Dilello – léptek rokonságba. Az 1940-es években a korszellemnek megfelelően Eötvös Nándor Aladár utazó mozgóképszínházként utaztatta az Eötvös Cirkuszt, amely az államosításig, 1951-ig családi cirkuszként működött.
Miután csak egyetlen lakókocsit hagytak meg a család tulajdonában, Eötvös Nándor Aladár a győri vagongyárban helyezkedett el. Hivatástudata azonban nem hagyott alább: összespórolt pénzéből már 1953-ban ponyvát vásárolt, amelyből saját kezűleg varrta meg új cirkuszi sátrát.
Az új cirkusz 1964-ig utazott Magyarország területén. Eötvös Nándor Aladár ekkor felhagyott az igazgatással, és Budapesten telepedett le.
Itt töltötte nyugdíjas éveit 1973-ban bekövetkezett haláláig.
Az ötvenes-hatvanas években immár a gyerekek segédletével aktívan működött a családi vállalkozás. Nándor első házasságából való idősebb gyerekei már maguk is családot alapítottak és a maguk útját járták. Többen beléptek az addigra már pár éve működő állami cirkuszhoz, a MACIVÁHOZ és artistaként próbáltak szerencsét. Gábor sikert sikerre halmozott zeneszámával, melyet feleségével és gyermekeivel adott elő. Jászai Mari-díjjal és Érdemes Művész címmel is kitüntették, ahogy megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, valamint Erzsébetváros díszpolgárává is avatták. 1965-ben a svájci Knie cirkusznál személyesen Charlie Chaplin is gratulált neki.
Az ifjabb testvérek is bontogatták szárnyaikat, különböző számokkal léptek föl a családi cirkuszban. Lábuk előtt hevert a világ, előttük volt az élet, és úgy döntöttek, világot szeretnének látni.
Ifj. Nándor, miután elvégezte az Állami Artistaképző iskolát, bátyjával, Józseffel megalapította az Erlinxton’s gumiasztal-akrobata csoportot, amellyel 1979-ben mindmáig egyedüli magyar produkcióként felléptek a Vatikánban II. János Pál pápa előtt.
Eötvös Gáborné (szül. Picard Mária, 1921–2014) 1969 és 1983 között a Fővárosi Nagycirkusz első női igazgatójaként tevékenykedett.
Kétszer is újraalapították a cirkuszt
Eötvös Nándor Aladár fia, Eötvös Gábor és unokája, Eötvös Tibor a család többi tagjának szakmai közreműködésével 1993-ban újraalapították az Eötvös Cirkuszt, amely a következő években Magyarország legsikeresebb utazó cirkusztársulataként működött.
A saját számok mellé nívós magyar és nemzetközi artistaprodukciókat szerződtettek. Az Eötvös Cirkusz kiemelkedett az akkori cirkuszok közül, felszereltségben és a műsorok színvonalában is. József fia, Loránd időközben kiemelkedő zsonglőr lett, s ő volt az, aki Magyarországon egyszerre hét buzogánnyal tudott zsonglőrözni. 1994-ben részt vett a Párizsi Nemzetközi Cirkuszfesztiválon, ahol különdíjat nyert. 1998-ban Hortobágyi Károly-díjjal tüntették ki, mely kitüntetés a rendszerváltás után a cirkuszművészetben a Jászai Mari-díj megfelelője. 2004-ben a Budapesti Cirkuszfesztiválon is különdíjat nyert.
2002-ben a világhírű zenebohóc Eötvös Gábor elhunyt. Sikereit és hírnevét senki sem tudta még csak megközelíteni sem. Eötvös Gábor 2002-ben bekövetkezett halála után fia, Tibor lányával, Chilyvel igazgatta az Eötvös Cirkuszt. 2005-ben az Eötvös Cirkusz egy időre bezárt és pár évig nem turnézott.
2010-ben Eötvös József gyermekei, Eötvös Loránd és Susy az Eötvös Cirkusz alapításának 90. évfordulója alkalmából újraalapította a cirkuszt.
Ahol mindig „van másik”
„Száz éve még ló vontatta lakókocsikkal, kézzel varrt sátorral és kézzel készített ülésrendszerrel utazott a vándorcirkusz, mely kissé céltalanul hol itt, hol ott ütötte fel sátrát. Manapság ez már elképzelhetetlen. Komoly logisztikai munka előzi meg a turnékat. Egy évvel előtte megkötjük a területbérleti szerződést, és indul a reklám a médiában. Ma már modern kamionokkal járjuk az országot, Olaszországból vásárolt cirkuszi sátorkészítő gyárban, az európai szabványoknak megfelelően készült éghetetlen és vízhatlan sátorral. Gyári ülésrendszerrel, hogy a fény- és hangtechnikáról ne is beszéljünk, sokat fejlődött a technika a petróleumlámpa óta” – mondja a cirkusz mai működéséről Eötvös Loránd, aki a konferanszié szerepét is felvállalta.
2013-ban a Fővárosi Nagycirkusz és három magáncirkusz – az Eötvös Cirkusz, a Magyar Nemzeti Cirkusz és a Horse Evolution Show – közreműködésével jött létre a Cirkuszok Éjszakája programsorozat, melynek fő célkitűzése a cirkuszművészet népszerűsítése. Állami és magáncirkuszok összefogására már több mint hatvan évtizede nem volt példa. A Fővárosi Nagycirkusz mellett az Eötvös Cirkusz Balatonfüreden, a Horse Evolution Show Zamárdiban, míg a Magyar Nemzeti Cirkusz Balatonlellén mutatta be az egészen éjfélig tartó előadást.
Losonci tagja is volt-van a társulatnak, Berki Róbertről portálunkon is olvashattak.
A 2020-as esztendő a centenárium jegyében zajlik, ezt a címet viseli a jubileumi műsoruk is. Bemutató Jászberényben március 6-án, az itteni előadások után Kecskemét, Szarvas, Békéscsaba, Makó, Hódmezővásárhely és Szeged következik még tavasszal, de nagyszerű lenne az alapító Eötvös Nándor Aladár szülővárosában, Rimaszombatban is üdvözölni a társulatot.
