A Magyar Közösség Pártja nevében a belügyminisztérium közigazgatási főosztályához fordultunk, amelytől útmutatást kértünk a községi önkormányzati törvény módosításával kapcsolatban. A koronavírus miatt kialakult válsághelyzetben a módosított jogszabály engedélyezi, hogy az egyes önkormányzatok videókonferencia keretében tartsák meg az ülésüket.
Feltétel viszont, hogy az ülés kép- és hanganyaga 48 órán belül kerüljön fel a település honlapjára. Itt jön a „csavar”, hiszen amennyiben az önkormányzat magyarul tartja ülését (törvényileg ez lehetséges), az arról készült videó már „hivatalos dokumentumnak minősül” és ezt bizony szlovákul és magyarul (is) nyilvánosságra kell hozni. Mivel az elsődleges az államnyelv, az adott kisebbség nyelve pedig másodlagos, így eléggé ellentmondásos helyzet alakul ki. Amíg minden résztvevő beleegyezésével az ülés folyhat színtisztán magyarul, addig a település hivatalos „dokumentuma” már államnyelvű kell, hogy legyen – hangsúlyozta Őry Péter, a MKP OT elnöke a szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében.
A röviden leírt ellentmondás miatt kértük a belügyminisztérium állásfoglalását, hogy mit tegyenek a magyar nyelven ülésező önkormányzati testületek.
A minisztérium 2020. április 14-ei keltezésű levelében tájékoztatott minket, hogy a hatályos törvények értelmében a község honlapjára feltett anyagot, az önkormányzati ülés felvételét, szlovákul (is) vagy feliratozva kell közzétenni.
Mint olvasható: a minisztérium azt javasolja, hogy már a videokonferencia során legyen szinkrontolmácsolás, vagy a felvett anyagot szinkronnal vagy felirattal lássák el. A válasz megjegyzi, hogy a 48 órás határidő nézetük szerint elégséges a felirat vagy szinkron elkészítéséhez!
De vajon minden önkormányzat üzemeltet egy külön film- és hangstúdiót? S mi van, ha mégsem?
– teszi fel a kérdést Őry Péter.
A válaszlevél befejező mondatai is „minisztériumosan felelősségteljesek”, mert megjegyzik, hogy az állam- és kisebbségi nyelvhasználat kérdése a kulturális minisztérium hatásköre. Itt azért hadd jegyezzem meg, hogy az MKP nevében az önkormányzati törvény passzusainak értelmezését kértük, ami a belügy hatásköre – hangsúlyozza.
Összegezve: nem gondoljuk, hogy ne járna mindenkinek a tájékoztatás. A települések a jegyzőkönyveket és határozatokat az állam nyelvén (is) felteszik honlapjukra.
A vírushelyzet miatti virtuális ülések lehetősége az egymás egészségének megőrzésére tett lépés, ezért is furcsa, hogy a magyarul ülésező testületek döntő többségénél a törvény így gyakorlatilag kizárja a lakosság teljes körű informálásának lehetőségét.
Mert legyünk őszinték – nagyobb városainkon kívül –, „humánpolitikai okokból” az általuk elvárt, azonnali kétnyelvűsítést műszakilag nem tudjuk kivitelezni. Arról pedig ne is beszéljünk, hányszor jeleztük már, hogy az önkormányzatok finanszírozásában az ilyen többletfeladatok meglétét sem ártana figyelembe venni, nemcsak a tengerszint feletti magasságot – zárja gondolatmenetét az MKP OT elnöke.
