Az Igor Matovič vezette kormány első kormányülésén több tárca államtitkárait is kinevezték. Az oktatási minisztérium három államtitkára egyike a csábi születésű Filip Mónika.
A Felvidék.ma megkeresésére az államtitkár beszélt többek között a hatásköreiről, feladatairól, vallott a magyar nyelv fontosságáról, felvázolta a kisebbségi oktatásügy fontos pontjait.
Alig két hete nevezték ki az oktatási minisztérium egyik államtitkárává. Több hatáskör került Önhöz. Kérem, mutassa be ezeket!
Három hatáskörrel bíztak meg a kinevezésemkor. Az eddigi államtitkári hatáskörként a kisebbségi oktatásügy az egyik lényeges területem. A belügyminisztérium kötelékében eltöltött évek során a közigazgatási tapasztalataimat felhasználva a regionális oktatásügy finanszírozásának átalakítása szintén a hatáskörömbe tartozik. Feladatom lesz az oktatásügy megerősítése a finanszírozás terén. A harmadik terület az inklúzió. Mindhárom témakör egyformán erős, s mindhárommal foglalkozni fogok.
Az alap- és középiskoláit anyanyelvén, magyarul végezte. Miként emlékszik vissza ezekre az évekre?
Mind a csábi alapiskolás évekről, mind az ipolysági gimnáziumi időszakról csak pozitív emlékeim vannak. A magyar tanintézmények nagyon jó alapot adtak a későbbi egyetemi tanulmányaimhoz. Nagyon jó szakemberek, odaadó tanáraim voltak, akik a tehetséggondozással is foglalkoztak. Nagyon jó színvonalú oktatás zajlott az iskolákban.
Miként értékeli, hogy magyar nemzetiségűként nevezték ki erre a posztra?
Branislav Gröhling miniszter úr olyan személyt szeretett volna kinevezni, aki amellett, hogy van szakigazgatási tapasztalata, beszél magyarul is.
A kisebbségi oktatásügynél elengedhetetlen a kisebbségi nyelv használata.
Az anyanyelven történő kommunikáció megkönnyíti a kapcsolattartást a magyar tanintézményekkel.
Milyennek látja jelenleg az oktatásügyünket?
Már több évtizede beszélünk az oktatásügy reformjáról, szükség van erre. Ám a reformok elmaradtak. Az elmúlt években nagyon sokszor cserélődtek a személyek a tárca élén. Ennek az instabilitásnak köszönhetően szinte egyikük sem tudta megvalósítani a reformtörekvéseit, a kitűzött terveit. Nem sikerült egy konstruktív és rendszerszintű változást végrehajtani.
Milyennek látja a felvidéki magyar oktatás helyzetét?
Természetesen nagy hangsúlyt kell fektetnünk a kisebbségi oktatásban dolgozó pedagógusok munkája színvonalának emelésére. A fennálló tankönyvhiány, illetve a megfelelő, színvonalas tankönyvek kiadása és beszerzése is megoldásra vár.
Problémaként látom a kisebbségi oktatásügyben a szlovák nyelv tanítását. A most összeálló kormányprogramba is felvetettem, hogy második nyelvként oktassák a szlovák nyelvet a kisebbségi iskolákban.
Fontosnak tartom ennek a megvalósulását.
A kisebbségi oktatásügy szerves részei a kisiskolák. A felvidéki magyar gyermekek jelentős hányada ilyenekbe jár. Mi lenne az optimális megoldás a kisiskolák helyzetére?
A kisiskoláknak megvan a maguk pozitívuma, illetve a hátrányuk is. Beszélünk itt az oktatás optimalizációjáról, ez a minisztérium által kidolgozott programba is bekerült. Ám ez nem érinti a kisebbségi kisiskolák racionalizációját. Tisztában vagyunk vele, hogy ezek a tanintézmények képezik az egyetlen védelmi rendszerét az egyes településeken élő magyar közösségeknek. A kisiskolák színvonala hátrányba kerülhet az erősebb nagy iskolákkal szemben, ahol több a lehetőség és nagyobb a versenyképesség is. A kisiskolák hálózatát mindaddig fenn kell tartani, amíg nincs jobban védve a kisebbségi oktatásügy. Ennek kialakítását követően beszélhetünk a magyar iskolák minőségi erősítéséről.
Az elmúlt két hétben több felvidéki magyar szakmai szervezettel is felvette a kapcsolatot. Járt már Önnél Fodor Attila, a Comenius Intézet igazgatója, valamint telefonon felkereste Fekete Irént, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökét is. Milyen kapcsolatra törekszik ezekkel az intézményekkel?
A kisebbségi oktatás terén ők a legfőbb partnereim. Jelenleg a kapcsolatépítés fázisában vagyok. Megkerestem már több szakmai szervezetet is. Ezen megkeresések most, a kormányprogram alakításának időszakában még fontosabbak. Mindenképpen számolok velük. Igyekszem minél több szakemberrel megismerkedni, akiknek a tanácsára szükségem lesz, illetve akikkel azonos a véleményünk. Közösen fogalmaznánk meg azon prioritásokat is, melyeket támogatni fogunk a kisebbségi oktatásügyben.
Két hét nem hosszú idő. Melyek a legégetőbb megoldásra váró dolgok a minisztériumban? Milyen lépéseket terveznek végrehajtani?
A kisebbségi oktatásügyet tekintve a legelső lépés az emberi erőforrások megerősítése. Mind az oktatási minisztériumban, mind pedig ennek háttérintézményeiben szükségesnek vélem a frissítést. Az elmúlt időszakban sajnos a kisebbségi téma nagyon el volt hanyagolva. Ezt észlelem a saját részlegemen is.
Talán első lépésként láthatjuk a kisebbségi nyelven való kommunikációt. Megjelentek a magyar nyelvű szövegek, nyilatkozatok.
Első lépéseim egyike volt a nemzetiségi oktatásügy megjelentetése a hivatalos honlapunkon, erre támogatást is kaptam. Magyar, ruszin és roma nyelvre fordítottuk le a honlapon található szövegeket. Ez csupán egy szimbolikus, de annál jelentősebb lépés a minisztériumban. Emellett a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hivatalos közleményeket is kiadjuk magyar nyelven is. Igyekszünk magyarul informálni az állami hivatalokat, intézményeket, szervezeteket.
Az oktatásügyben fontosnak tartom a magyar nyelven való kommunikációt is.
Ehhez emberi erőforrás szükséges, ennek lehetőségeit most keressük.
