Magyarország az első csatát megnyerte a koronavírussal szemben, de a szakemberek szerint a vírus várhatóan októberben, novemberben második hullámban újra támad majd – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A vírus nem szabadult el, sikerült kialakítani a védekezés módszereit, időt nyertünk, és sikerült felkészíteni az egészségügyet a védekezésre, így ha mostantól bármilyen okból hirtelen nagy hullámban támadna a járvány, akkor sem maradna ellátás nélkül senki – fejtette ki a kormányfő, hozzátéve: az egészségügyben most egyszerre kell járványügyi készenlétet tartani és végezni a normális gyógyítási munkát.
A vírus nem ment el – folytatta –, csak felkészültünk a következő támadásának kivédésére, mert a szakemberek szerint lesz második hullám – egy nyári lassulás után – várhatóan október-november környékén.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a védekezés következő szakaszában is fenn kell tartani az időseket védő szabályokat, és külön előírások kellenek a legfertőzöttebb Budapestre és Pest megyére, az elhunytak 80 százaléka ugyanis innen származik. Így az ország központjában a kijárási korlátozások fennmaradnak, viszont a többi helyen új, könnyebb szabályokat, védelmi intézkedéseket vezetnek be.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ha Budapesten sikerül a halálozási arányt csökkenteni, nem fognak habozni, hogy a fővárosiak számára is újraindulhasson a normális élet.
A következő napok legfontosabb kifejezése a szigorú menetrend és a fokozatosság
– mondta, megismételve: a kormány az osztrák tapasztalatokat is figyelve jár el, de a cseh lépéseknek is vannak hasznos következtetései Magyarországra nézve.
A különleges jogrendet a miniszterelnök úgy értékelte: annak éppen az az előnye, hogy – nem különleges jogokat ad, hanem – különleges gyorsaságra ad lehetőséget a kormánynak. Új döntéseket kéthetente érdemes hozni, ennyi idő alatt lehet felmérni a változtatások következményeit – jegyezte meg. A különleges jogrend miatti külföldi támadásokról azt mondta: miután kiderült, a járványt nem sikerül lokalizálni a gócpontokban, biztos volt benne, hogy megjelennek a pénzügyi spekulánsok válságfinanszírozásra vonatkozó javaslatai, amelyeknek a haszonélvezői a pénzügyi befektetők.
„Ha ezek között a befektetők között nem tűnt volna föl hazánk egyik legtehetségesebb fia, Soros György, azon aztán végképp nagyon meglepődtem volna” – fogalmazott. A migráció esetében is megjelent egy „Soros-terv”, az volt az első, majd a járványnál is jöttek a pénzügyi befektetők és Soros György „kettes számú terve”, amely úgy kínál pénzt az európaiaknak, hogy a tőkét nem is kell visszafizetni, „elég, ha a kamatot”, de azt „hetedíziglen” – fejtette ki a kormányfő, aki arra is számított: a spekulánsok tervét ellenző Magyarország szavának gyengítéséért meg fogják támadni a magyarokat, úgy, hogy diktatórikus módszerek alkalmazásával vádolják meg az országot. Így akarták kikapcsolni a magyarokat és a szintén a sarkukra álló lengyeleket is – mondta.
Ám a magyar rendkívüli jogrend sorról sorra elolvasása után nem találtak benne semmit, ami szembemenne az uniós civilizációs hagyományokkal
– emelte ki, megjegyezve: normális esetben most óránként kellene fogadnia Magyarországnak az elnézést kérő leveleket, ám nem számít ezek nagy tömegére. Azt is mondta, a „Soros-féle hálózatnak” a liberálisok körében van a legerősebb hídfőállása, ők, akik „azon a köldökzsinóron lógnak, amelybe Soros György pumpálja az életnedveket”, s világkormányzást akarnak teremteni.
Hozzátette: a magyar ellenzék tagjai között is látott olyan parlamenti képviselőt, aki szégyellte magát, miközben támadta a kormányt, és ezt meg is érti. A járvány miatti gazdasági helyzetről azt mondta, az összkép „nem lelkesítő”, de mint a 2008-09-es gazdasági válság kezelésekor, most is a munkahelykérdés a legfontosabb szempont, mert ha van munka, van esély.
Annyi munkahelyet fognak létrehozni – amiért személyes garanciát vállal –, amennyit a vírus megszüntet
– ismételte meg. A munkanélküli segély 3 hónapra szól, az ezt követő jövedelempótló támogatásból pedig valóban nem lehet megélni, de mellette, illetve helyette kínálnak majd fizetett képzést, közmunkát, állami cégek is növelhetnek létszámot bizonyos munkákra, az életerős fiatalokat pedig szívesen látják a hadseregben is – fejtette ki. Hozzátette, a válságkezelésben a gazdasági összefogás kulcskérdés, hogy az ország visszatérhessen a teljes foglalkoztatottság körüli állapotba.
Az interjúban szó volt a román elnök minapi nyilatkozatáról is – amelyben Klaus Iohannis az ellenzéki szociáldemokratákat „Erdély magyaroknak adásával” vádolta –, ezzel kapcsolatban Orbán Viktor így fogalmazott:
Az elnök személyében egy tiszteletreméltó embert ismert meg, aki kiáll az elvei mellett, így Magyarország tiszteli Romániát és elnökét. Ezért is értetlenséggel figyeli a történteket, mert ilyen mondatokat „a legrosszabb antidemokratikus, zavaros időszakokban sem hallottunk Romániából”.
„Várok egy kicsit, hogy letisztuljon a helyzet, és megértsük, mi történt. (…) Ha persze rákényszerülünk, majd felvesszük a kesztyűt, de most nem javaslom, hogy az elénk dobott kesztyűért lehajoljunk” – mondta, jelezve: nem tudni, provokációról, „balesetről” vagy egy hosszabb távú román nemzetstratégia első mozzanatairól van-e szó. A miniszterelnök azt javasolta, várjunk, hogy ez kiderüljön, és Magyarország inkább törekedjen a jószomszédi kapcsolatra, adja meg a tiszteletet a románoknak, de ugyanezt várja el a Romániában élő magyarok, a magyarországi magyarok és a magyar államiság iránt is.
Végül a közelgő anyák napjáról azt mondta: azt kívánja mindenkinek, találja meg a módját, hogy az édesanyja érezhesse, van fia, a fiúk pedig, hogy van édesanyjuk.
