Közművelődés és érték címmel tartott konferenciát a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet Nagymegyeren szeptember 16-án. Az elhangzottak alapján a rendezvény mottója az érték, mint jövő volt, hiszen az előadók arról is szóltak, hogy a hagyományainknak, értékeinknek, színjátszásnak, bábozásnak nemzetmegtartó ereje is van.
A konferencián kiértékelték az Ünnepeink 2020 című pályázatot is, amelyet a Felvidéki Magyar Értéktár Bizottság és a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, a Csemadok szakmai háttérintézménye hirdetett meg tavasszal.
A Magyarországon elfogadott hungarikum törvény értelmében a magyarság értékeit össze kell gyűjteni, az értékeket ápolni, védelmezni és támogatni kell, ezeket átfogó értéktárba kell összegyűjteni, ennek érdekében dolgoznak a helyi értéktárak a Felvidéken is.
A konferenciát Varga Péter, a Gazda PT elnöke nyitotta meg, aki elmondta, az értéktár alapítóinak az volt a célja, hogy az értékeket felgyűjtsék és tovább is adják. A felvidéki közművelődés és az értékeink a magyar kultúra szerves része – fejtette ki Varga Péter.
Képzések, együttműködések
Szabó Csilla a gyermek-színjátszásról és a Duna Menti Tavaszról szólt előadásában, kiemelte: a gyerekek színjátszó élete a Duna Menti Tavasznál kezdődik, sajnálatos módon a legtöbb csoport versenytől versenyig dolgozik.
Ugyanakkor számos olyan színjátszócsoport van, amelyik nem méretteti meg magát, csupán az iskolai és települési rendezvényeken szerepelnek.
Annak érdekében, hogy a színjátszók színvonala emelkedjen, képzéseket indítottak, aminek köszönhetően elkezdődött az együttműködés.
A felsőszeli csapat öröme (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Kecskés Marika a bábozásról és a bábos képzésekről szólt. Előadásában elmondta, látja a fejlődést, ami annak is köszönhető, hogy a bábozás eszköz is, annak ellenére, hogy elsősorban esztétikai előadás, az anyanyelv ápolásban és a nemzettudatunk megerősítésében is szerepe van.
A gyerekek fejlesztését is segíti, speciális iskolákban nagyon jól használható és fejlődést lehet vele elérni a gyerekeknél.
Az őszi képzések szakmai és módszertani kérdésekkel foglalkoznak, a tavaszi képzésen pedig már konkrét darabbal foglalkoznak, dramaturgiai és rendezői segítséget nyújtanak a résztvevőknek.
Értékek mobilos applikációban
Huszár László a háttérintézmények fontosságáról szólt, ezek feladata a szakmai munka és háttérmunka elvégzése lenne. Huszár László kiemelte, hogy a zenei anyanyelvünknek nagy jelentősége van, ezért is fontos, hogy nagyon sok amatőr hagyományőrző csoport működik, ugyanakkor el kell mondani, hogy általában ezek vezetői is amatőrök. A folklórcsoportoknak közösségformáló szerepe is van.
(Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Huszár László a digitalizálás fontosságát is hangsúlyozta, hiszen ennek köszönhetően az utókornak modern formában marad fenn az ősi érték. Annak érdekében, hogy minél több emberhez eljussanak ezek az értékek, mobil applikációt készített az Intézet.
Az applikáció lényege, hogy ki tudjuk választani azt a települést az adatbázisból, aminek értékeit meg szeretnénk nézni, itt megtaláljuk az emlékhelyeket, a szellemi értékeket és fényképeket is. A google térképe alapján, gps-ként is működik az applikáció.
Az applikáció bemutatása után módszertani kisfilmet néztek meg a résztvevők, amely a népzenei táborban készült.
Az érték a szülőföldhöz köt
Rancsó Andrea az érték fogalmára hívta fel a figyelmet felvezetőjében, amely olyan kulturális alapelv, szellemiség, amit a közösség magának érez. Minden érték, ami a szülőföldhöz köt. Lehet-e kapcsolat a kulturális értékek között, tudunk-e a közösségben egységet teremteni, amely majd az egyéneket kineveli – ezekre a kérdésekre kell megtalálni a válaszokat.
Ami működik az egyik településen, nem biztos, hogy más közösségben is működhet, de fontos, hogy a szülőföldhöz való kötődést elmélyítsük.
A Felvidéki Értéktár erre kínál lehetőséget, amiről már Bödök Károly, titkár beszélt előadásában. Az értéktár a Hungarikum törvénynek köszönhetően alakult meg.
Számos értéket gyűjtöttek 2020-ban is a pályázók (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Bödök Károly szerint a kultúra egyenlő a lélekkel, hiszen megfoghatatlan, de összetartja a közösségeket. A helyi értékek a szívünkhöz közel állnak, ezért is kell azokat felgyűjteni, 41 településen van helyi értéktár, 9 területi értéktár működik.
A Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet által meghirdetett értékgyűjtésnek köszönhetően 836 új értékkel bővült egy év alatt a Felvidéki Értéktár.
Az Értéktár Bizottság egyik célja, hogy az iskolákban is foglalkozzanak a helyi értékekkel, hogy oktassák azokat az iskolában. Kialakulóban van Érték-program, Hetényben már elindult a program, az oktatási-nevelési programba beépítették az értékek kutatását és a helyi értékek megismerését, az idei évben pedig a madariak is kiadtak egy tankönyvet és munkafüzetet.
Madar értékei
Szász Veronika, a madari alapiskola igazgatója mutatta be a madari értéktár munkafüzetét, amit az iskolások használnak. Az első kezdeményezés még tíz éve volt, amikor először vettek részt a tanulók a pedagógusok segítségével a Kincskereső helyi értékeket kutató diákok konferenciáján. A tíz év alatt minden évben feldolgoztak egy-egy kincset a faluból, és ebből állt össze a munkafüzet és az olvasókönyv.
Tankönyv Madar értékeiről (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Ollé Katalin, aki a tankönyvben és munkafüzetben a szövegek nagy részét írta, bemutatta Madar községet. Elmondta, hogy a mátyusföldi települést először 1198-ban említették okiratban, majd ismertette a tankönyv tartalmát, amiből kiderült, szokásokat (lakodalmas, keresztelő, szüret, szüreti felvonulás, farsangi szokások, húsvéti szokások), személyiségeket, intézmények, de a Csemadok történetét is feldolgozták a kötetben. A tankönyvbe bekerültek a történelem szomorú eseményei is, a tűzvészek, a háborús veszteségek, a deportáltak és kitelepítettek névsora.
Az Ünnepeink 2020 pályázatra 17 regisztráció érkezett, 12 értéktár bizottság küldött be értékeket. A hetényiek küldték be a legtöbb adatot, így ők lettek az elsők, a Balogvölgyi Értéktár Bizottság végzett a második helyen, a harmadik helyen a madari alapiskola végzett, a negyedik Felsőszeli, Ógyalla pedig az ötödik lett.
A bartiak fotókat küldtek, a réteiek dokumentumokat, Illésházáról képek és dokumentumok is érkeztek, a bényiek 3 értéket küldtek be, Buzitáról, Farkasdról és Nagykaposról is érkeztek értékek a pályázatra, ezek mindegyike megtalálható az Értéktárban.
A díjak átadója után Venyercsan Pál, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója további értékes és hasznos munkát kívánt a résztvevőknek, valamint gratulált az értékek összegyűjtéséhez.
