„Rasszista” és „tömeggyilkos” (rasista, masový vrah) – írta fel valaki csütörtökre virradóra piros festékszóróval Edvard Beneš volt csehszlovák államfő prágai szobrára – közölte a cseh rendőrség a Twitteren csütörtökön délután azzal, hogy az elkövető után már nyomoznak a hatóságok.
Az életnagyságú szobor Karel Dvořák alkotása, és a Prágai Fővárosi Galéria tulajdona. Michaela Vrchotová, a galéria szóvivője azt mondta, hogy azonnal elrendelik a szobor megtisztítását.
Edvard Beneš szobrát 2005-ben állították fel a cseh külügyminisztérium székhelye, a Černín–palota előtt. Beneš a két világháború közti időszakban, 1918 és 1935 között Csehszlovákia külügyminisztere volt.
A szobor korábban a prágai Nemzeti Múzeumban volt, köztérre állítását bajor és szudétanémet politikusok bírálták, és a cseh közvélemény egy része is vitatta.
A közelmúltban több prágai szobron is megjelentek különféle jelszavak. Winston Churchill volt brit miniszterelnök szobrára júniusban azt írták fel, hogy „rasszista” és „Black Lives Matter” (A fekete életek számítanak). A felelősséget ezért az Alarm internetes portál szerkesztői vállalták. Indoklásként azt hozták fel, hogy vitát kívántak kezdeményezni Churchill történelmi szerepéről, és ki akarták fejezni szolidaritásukat a feketék egyenjogúságáért küzdő amerikai mozgalommal.
Hasonló támadások érték az utóbbi időben Ivan Konyev szovjet marsall szobrát is, amelyet az érintett prágai kerületi önkormányzat áprilisban eltávolított a helyéről. Konyev volt a parancsnoka azoknak a szovjet csapatoknak, amelyek 1945 májusában felszabadították Prágát. A szobor eltávolítása éles vitákat váltott ki a cseh közvélemény körében, és Oroszország hivatalosan is tiltakozott ellene.
Edvard Beneš (1884-1948) a 20. század legjelentősebb és egyben legvitatottabb politikusai közé tartozik. Általános elismerés övezi, amiért diplomataként nagy érdemei voltak Csehszlovákia megalakulásában (1918),
míg a másik oldalon éles bírálatok érik azért, hogy 1945 után hírhedt dekrétumai alapján lettek jogfosztottak a csehországi németek és a magyarok. A dekrétumok érinthetetlenségét a cseh parlament 2002 áprilisában nyilatkozatban erősítette meg.
„Megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok” azok a jogi és vagyoni viszonyok, amelyek Edvard Beneš volt csehszlovák államfő II. világháború után kiadott dekrétumai alapján keletkeztek – állapította meg az a politikai nyilatkozat, amelyet akkor egyhangúlag fogadott el a cseh képviselőház.
