(Fotó: pixabay.com)

A történelmi helyszínek felkutatása mellett a mezőgazdasági területek parlagfűvel való szennyezettségét és a járműforgalmat is vizsgálhatják a jövőben drónok segítségével – közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE) az MTI-vel.

A pécsi egyetem és az Autóipari Próbapálya Zala Kft. közelmúltban megkötött együttműködésének keretében a Zalaegerszegen megépített, a hazai járműipari kutatás-fejlesztési kapacitások erősítését szolgáló járműipari tesztpályával (ZalaZone) végeznek emellett közös vizsgálatokat szenzorika, képfelismerés, automatizálás területeken. A létesítmény korszerű környezete jelentősen előmozdíthatja a karon zajló drónos kutatásokat – írták közleményükben.

A ZalaZone tesztpálya a pécsi kar autonóm robotjainak és autonóm drónjainak működés közbeni kipróbálására teremt kiváló lehetőséget, ugyanis az egyetem Műszaki és Informatikai Karának (MIK) szakemberei úgy vélik, a jövőben várhatóan a drónok is szerepet kapnak a városok, az épületek felügyeletében, mint ahogy a forgalmi helyzetek, a forgalmi dugók figyelését is részben ilyen berendezésekkel oldják meg.

A drónok által rögzített információk akár a forgalomirányítást is befolyásolhatják, például a forgalom gyorsabb haladása érdekében online akár rövid időre is át lehet velük programozni a jelzőlámpákat. Ezek szimulálására és tesztelésére adódnak lehetőségek a zalaegerszegi pályán.

A közleményben idézik Medvegy Gabriellát, a MIK dékánját, aki szerint a karon zajló drónos kutatásaikat nagyban előre mozdíthatja a zalaiakkal kötött együttműködés, hiszen a légi közlekedés e formája körül is önálló döntéshozásra képes eszközök fejlődnek, amellyel a ZalaZone szintén foglalkozik.

A tájékoztatás szerint a MIK-en évek óta zajlanak a jel- és a képfeldolgozással kapcsolatos kutatások, amelyek a különböző rendszerek komplexitása révén már a mesterséges intelligencia irányába mutatnak. Azt vizsgálják, hogy a számítógépek, kamerák és egyéb szenzorok miként képesek felfedezni, követni, észrevenni bizonyos célobjektumokat és felismerni ezek valamilyen interakcióját, majd lekövetni a mozgásukat. Kitértek arra, hogy a képi adatok ilyen mélységű feldolgozása már valós idejű reakcióra is lehetőséget ad, példaként felhozva az önvezető járműveket.

A karon 2012-ben kezdtek behatóbban foglalkozni drónokkal: műemléki épületek felmérését, bejárását végezték, majd a parlagfűvel borított mezőgazdasági területek vizsgálatának irányába folytak kutatások.

A parlagfüves területek ma alkalmazott, helikopteres vizsgálata személy- és költségigényes, függ az időjárási viszonyoktól, míg egy drón képes felismerni, hol található parlagfű, odarepül, felvételeket készít és térképet is összeállíthat. A közlés szerint a kihívást egyelőre a növények levegőből való felismerése, valamint a drónok repülési időtartama jelenti. Utóbbira a pécsi kutatók az üzemanyagcellában látják a megoldást, ilyen jellegű kutatások a világon is csak néhány helyen zajlanak.

Csökken a parlagfű pollenszórása

A parlagfű pollenszórása az elkövetkező napokban várhatóan országosan a magas tartományból fokozatosan közepes szintre csökken – írta a tisztiorvosi Facebook-oldal szerdán.

Elszórtan, leginkább Magyarország középső, illetve déli régiójában még előfordulhat magas pollenkoncentráció, illetve záporok környezetében az erős szél hatására felkavarodó pollenszemek okozhatnak fokozódó tüneteket. Az ország többi részén azonban fokozatosan az alacsony-közepes tartományba tolódik a parlagfű pollenkoncentrációja – írták.