November végével nyílt meg Marcelházán a 12 gyermek befogadására alkalmas Éden Református Bölcsőde. Az egyszintes, teljesen új épület költségeit, mintegy 360 ezer eurót – beleértve a telekvásárlást és a berendezési tárgyakat – a magyar kormány finanszírozta a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretén belül.
Bár ünnepélyes megnyitóra a jelenlegi járványhelyzet miatt nem kerülhetett sor, ennek ellenére a bölcsőde megnyitotta kapuit és már várja a gyermekeket. Rácz Jolán lelkipásztor, a református gyülekezet nevében fogadott bennünket, hogy megmutassa az épületet és elmondja, miért olyan fontos és hasznos a település életében, hogy megépülhetett ez az intézmény.
„Szeretnénk szolgálni a környék magyarságát. Ettől függetlenül a szlovák gyerekeket is szívesen látjuk, de azt meg kell érteniük a szülőknek, hogy mi főként magyarul kommunikálunk”
– jegyezte meg.
A 3800 lakosú Marcelháza központi falu, amelyen Komárom felé haladva a madari, a dunaradványi, a virti szülők szempontjából is észszerű döntés lehet ide íratni a gyermeküket – vélekedett. Rácz Jolán kérdésünkre elmondta, azért döntöttek a bölcsődefejlesztés mellett, mert a településen már van egy óvoda: semmiképp nem szerettek volna velük versengeni. „Azt gondolom azonban, hogy a kicsi gyermekeknek rendkívül hasznos, amikor 1-2 éves koruk körül már lehetőségük nyílik közösségbe járni. A fokozatosság elvét javasolva a kis közösségekben szocializálódik a gyermek, akár a gyakrabban betegeskedő, aki aztán már könnyebben adaptálódik később az óvodában, így nincs drasztikus elszakadás a családtól” – magyarázta. Véleménye szerint
a kis közösség a legelőnyösebb a kicsiknek. Ilyen az Éden bölcsőde is, ahol mindössze öt gyermek jut egy gondozóra.
Rácz Jolán azt sem titkolja, hogy a zömében katolikusok által lakott faluban a 600 fős református gyülekezetben nem születik annyi gyermek, amennyi megtölthetné a bölcsődét, ám hangsúlyozta, számolnak a katolikus, sőt a vallástalan családok gyermekeivel is.
„Kiállunk a hagyományos családmodell és a hagyományos értékrend mellett. Úgy gondoljuk, hogy a fiatal családok számára, ezen belül is a gyermekek fejlődése szempontjából is az a kívánatos, ha eszerint élnek. Ez teremtheti meg a biztonságos családi hátteret, mi pedig felelünk a biztonságos világnézeti háttérért”
– nyilatkozta. Mint mondta, biztosítják a hitéleti hátteret, de ez nem egy „domináns dolog” – fogalmazott. „A kíméletes, szeretetteljes bánásmód és a család alapvető értékei – ez, amiben hiszünk” – tette hozzá. A lelkipásztor szerint mindenki számára meg kell hagyni az önrendelkezéshez való jogot és „el kell hessegetni azokat az idegen befolyásokat, amelyekről tudjuk, hogy károsak az egyén pszichés fejlődésére” – vélekedett.
A bölcsőde belső kialakításánál, a berendezési tárgyak kiválasztásánál is szempont volt, hogy a gyerekeket ne érje túl sok inger. Többnyire fajátékok, saját készítésű, természetközeli játékok használata a jellemző és rengeteg hangszer.
„A túl sok inger nem tesz jót a gyerekeknek, akiknek meg kell tanulniuk játszani. Lehetőséget kell adni a gyermekeknek, hogy hosszabb ideig – ez alatt 10-15 percet értek – csak egy játéknak szenteljék a figyelmüket. A túl sok inger, a zsúfolásig rakott polcok elveszik a gyermekek figyelmét, ezért nálunk kevés játék van egyszerre elöl, azok is egyszerűbbek. A foglalkozásokon van a hangsúly, az éneklésen, a korukhoz igazított tevékenységeken. Amelyik gyermek elfárad, az már az alvásidő előtt is lepihenhet, igény szerint” – mesélte. Erre lehetősége nyílik anélkül, hogy másik terembe kéne vonulnia, hiszen a nagy alapterületű foglalkoztatót a kicsik hálójától csak szalagfüggöny választja el.
A teljesen új beruházás fenntartási költségeit az egyházközség biztosítja. „Az állam teljesen kivonult a bölcsődék finanszírozásából. Nem támogatja sem a munkaerőt, sem a rezsiköltséget”
– húzta alá Rácz Jolán, aki szerint ez ebben a formában diszkriminatív. „Szociális szolgáltatást nyújtunk, a szociális törvény alá tartozik a bölcsőde, mégsem kaphatunk normatív támogatást. Így a bölcsőde a gyermekeknek fizetős, néhány esetben azonban a szülő visszaigényelheti a bölcsődei díj összegét” – jegyezte meg. A díjat 330 euróban határozták meg, ma már azonban úgy gondolják, amíg tart a járvány, megpróbálnak csökkenteni ezen az összegen és jelenleg 280 euróban határozták meg ezt az összeget, amely félnapos foglalkozásra beíratott gyermek esetében mindössze 140 euró.
„2017-ben kapcsolódtunk be a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programba, de sajnos az engedélyeztetések, úgymint a megyétől a szociális szolgáltatás bejegyeztetése, vagy a közegészségügyi hivatal által kiadott működési engedély megszerzése elhúzódott. A hivatalos, ünnepélyes megnyitót és a bölcsőde üzembe helyezését a koronavírus-járvány kitörése megakadályozta.
Rácz Jolán a kezdeti nehézségek ellenére bizakodó, mint mondja, az intézmény felfuttatását egy csodának köszönhetően reménység szerint át tudják vészelni. Ez a csoda nekünk most a munkahivatal által pozitívan elbírált pályázatunk. A bölcsőde terveik szerint már 7-8 gyermekkel is rentábilis lehet, de szeretnék, ha ennél több gyermek látogatná az intézményt.
„A törvényi keretek megengedik, hogy a 12 gyermeken felül még további hármat is felvehetünk. A kicsiket egyéves kortól várjuk, és maradhatnak akkor is, ha betöltötték a 3 évet, egészen a naptári év végéig. A kedvezőtlen egészségügyi állapotú gyerekek pedig egészen 6 éves korig”
– tudtuk meg.
A bölcsőde működtetésére létrehoztak egy egyházi célszervezetet, amely szorosan kapcsolódik a református egyházhoz, és az alapszabály értelmében végezhet nappali ellátást. Ez az úgynevezett „Keskeny Út”. Rácz Elemér lelkipásztor a névválasztás tudatosságáról szólva elmondta, a keskeny út egy bibliai kép, egy tanítás. „Van egy út, melyen az emberek haladnak és abból leválik egy keskeny út, amely a mennybe vezet és a széles út, amely a kárhozatba” – mutatott rá.
„Sok énekünkben szerepel a szoros kapu keskeny út, amely az örök életre vezet. Ez behatárol minket. Amíg lehet, szeretnénk kitolni azt az időszakot a gyermekek életében, amíg visszatarthatóak azon káros hatások, amit mi keresztyén emberek károsnak tartunk”
– magyarázta Rácz Jolán. Kiállt értékei és hite mellett, amikor megfogalmazta: „kimondottan támadásnak éljük meg a család, az alapvető emberi értékekkel szemben, amikor emberi jogként igyekeznek érvényesíteni kóros magatartást az LMBTQ szervezetek. Mi ezt devianciának, olyan eltorzulásnak tartjuk, amely kevés kisebbséget érint. A deviancia bár eléggé leterhelt szó, latin szóösszetétel – de vagyis eltérő, – via -út, az útról való letérést jelent. Olyan magatartást jelöl, mely megszegi a közösség vagy társadalom nagy része által elfogadott normákat. Nem tartjuk bűnnek, inkább olyannak, mint egy ritka születési rendellenesség. Semmiképpen sem minta, ami követendő” – fogalmazott határozottan. Rácz Jolán szerint ezért is fontos, hogy legyenek egyházi intézmények, amelyeket a hívek tartanak fent.
A bölcsődében tehát a gyülekezet, a presbiteri testület értékszemlélete a meghatározó. „Mi hisszük, hogy a Szentléleknek van hatalma arra, hogy minden jó szándék mellett megerősítse, hogy ott békesség legyen, ott a gyermekeknek jó legyen.
A névválasztás is üzenettel bír: az Éden az eredeti békesség, a nyugalom, a biztonság helye. Azt kívánjuk a pici gyermekeknek, hogy gondtalan biztonságban legyenek”
– mondta.
A Rácz-lelkészházaspár a most nyílt református bölcsőde előzményeként egy régi történetet is megosztott velünk. Az 1920-as években Marcelházán szolgáló Nehézy Károly lelkész örökségeként tekintenek a most épült bölcsődére. „Gyermektelen lelkészházaspárként érkeztek a településre. A húszas évek elején nagy TBC-járvány volt a környékünkön: a lánc-szüléstől legyengült fiatal anyák közül sokan belehaltak. Nehézy Károly felesége szívében megérlelődött, hogy a sok árván maradt gyermek részére létesítsenek árvaházat. A Nehézy házaspár 1928 tavaszán a parókián hozta létre az első felvidéki református árvaházat Marcelházán” – derült ki. Ráczék úgy fogalmaztak, számukra fontosak a gyökerek és abból tanulságot merítve fontos a jövő is.
