„Akit egyszer a citera hangzása elvarázsolt, az nem szabadul tőle” – így fogalmazott Házi Lajos, a nyárasdi Lámpás citeraegyüttes vezetője. Ő gyerekkorában, még 1982-ben kezdett el citerázni és egészen 1994-ig kevés nap múlt el az életében, hogy ne pengetett volna, ha máshol nem, hát otthon, a maga örömére.
Aztán jöttek a családalapítással járó elfoglaltságok, akkor kissé háttérbe szorult a citerázás, de ha valahol meghallotta a hangszer hangját, mindig felötlött benne, hogy újra kellene kezdeni, erre biztatták őt az elődök is, így Gödölle János, akivel közel azonos időben kezdték a citerázást. Aztán 2015-ben jött el az idő, hogy mindez megvalósuljon. Ekkor öten összeálltak, előkerültek a hangszerek és azóta nincs megállás.
Együttesüknek a LÁMPÁS nevet adták, mert szerintük ez a szó fejezi ki leginkább a szándékukat – világítani itt, a szülőföldjükön, fényt, világosságot vinni az emberek közé játékukkal.
Magyarországi barátaik pedig csak erősítik bennük, hogy jól választottak, mert az itteni magyar közösségnek szüksége van a fényre, a reménységre a megmaradáshoz.
Mint Házi Lajos elmondta, számára példaképek azok, akik az 1970-es évek elején megalapították az első nyárasdi citera-zenekart, így Kovács Gyula, Angyal József, Kulcsár István, Csölle József, Novoszák István, valahogy úgy szeretne ő és kis csapatuk, név szerint Frühwald Máté, Vaculka Dorina, Novoszák Dániel, Krascsenits Flóra és Kristóf, Csicsó Béla valamint Németh Dominik, Kovács Krisztián, Füri Adrián, Nagy Attila, Házi Emese, Házi Lajos, Nagy Zsolt is a kultúra, a zenélésük által jó hangulatot teremteni az emberek között, ahogy ők tették.
Repertoárjukat csupa magyar nóta, népdal feldolgozás alkotja, mert számukra elsődleges a magyar hagyományok ápolása, továbbéltetése.
Fontosnak tartják, hogy a fiatalok ráébredjenek mennyi szépséget és bölcsességet rejtenek népdalaink. Ezért is toboroznak fiatalokat maguk közé, hogy legyenek akik tovább éltetik a népdalokat, akik mindig izzítják a lámpás lángját.
„Az évek során végigjártuk a Felvidék nagy részét és számos magyarországi helyre, fesztiválra, ünnepségre eljutottunk. Különösen szívesen szerepelünk falunapokon. Tagja vagyunk a Felvidéki magyar száztagú citera-zenekarnak, kiváló kapcsolatokat ápolunk a hazai citerásokkal és magyarországi zenész barátainkkal. Ezek a kapcsolatok sokat adnak nekünk, barátságokat, de szakmai fejlődésünket is segítik. Így sikerült eljutnunk két kiváló hangszerkészítőhöz, a tárnoki Gulyás Ferenchez és a körösladányi Komróczki Gyulához is, akik remek citerát illetve bőgőciterát készítettek nekünk. Ezek már jóval tökéletesebbek, mint az eddigi hangszereink. A hangzásuk hozzájárul előadásaink még színvonalasabbá tételéhez és komolyabb zeneműveket is begyakorolhatunk” – magyarázta a zenekar vezetője.
Elmondta azt is, hogy a Sarló citera-zenekarral, amelyben még gyerekkorában a zenélést kezdte, számos versenyen részt vettek és sok elismerésben részesültek. Így a Csemadok rendezésében megvalósított Tavaszi szél, majd a Bíborpiros szép rózsa megmérettetéseken. Különösen örül annak, hogy a zene szeretete meghatározza lánya, Emese életét is, ő szintén az együttes tagja.
„Községünk polgármestere Bacsó László is elismeri tevékenységünket. Nagy segítség, hogy a kultúrházban díjmentesen gyakorolhatunk, amíg lehetett, péntek este, akár tél, akár nyár, a próbák el nem maradhattak. A vírushelyzet persze számunkra is ugyancsak kellemetlen, számos rendezvény elmaradt, lassan már a találkozások is ritkulnak. Évek óta bevált szokás, hogy karácsonykor az éjféli misén a mi citera-zenekarunk is zenél. Ez olyan, hogy mi, de a nyárasdiak sem tudják elképzelni másként a kis Jézus érkezésének köszöntését. Sajnos, a legutóbb ez is elmaradt. 2019-ben részt vettünk Magyarországon egy nagyszabású találkozón, ahol rengetegen gyűltünk össze. Hatalmas élmény volt, mert ez a találkozó is a fellépéseken túl újabb barátságokat, kapcsolatokat is hozott. Tavaly nálunk terveztünk egy ilyen fesztivált, több mint száz fő részvételével, de sajnos erről is le kellett mondanunk. Viszont bízunk benne, hogy az idén megvalósításra kerülhet. Mindenképpen azon leszünk, hogy ez sikerüljön. A távolról érkezőknek bemutatnánk a falut, megszerveznénk a fellépéseket, mert tapasztalatunk szerint az itteni emberek igénylik a színvonalas kulturális rendezvényeket” – hangsúlyozta Házi Lajos.
Vállalkozóként van elég dolga, miért vállalja mégis, hogy zenekart vezet, szervez, intézkedik? – kérdeztem.
„Mint mondtam, a citera és a citera hangja az egész életemet végigkíséri, ma már nem lenne teljes az életem nélküle. Igaz, sok szervezéssel jár az együttes irányítása, de amikor látom, hogy a közönség, meg a tagjaink is mennyire örülnek, minden nehézséget elfelejtek. Nem könnyű az anyagiakat előteremteni, ezért nagy-nagy köszönettel vennénk, ha minél többen támogatnának bennünket az adójuk 2 százalékának felajánlásával. Minden apró összeg jól jön, hiszen a viseletek, a hangszerek sok pénzt felemésztenek, sokszor még a saját pénzünkre is szükség van. De áldozatvállalás nélkül nincs siker és ha csak annyit tettünk, hogy nótáinkkal egy kis időre feledtettük az emberek gondjait, felvidítottuk őket, no és megőriztük őseink gyönyörű népdalait, már megérte!” – összegezte a nyárasdi Lámpás citera-zenekar vezetője.
(Benyák Mária/Felvidék.ma)
