Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke a zsinat április 21-i ülésén arra kérte a reformátusokat, hogy vállaljanak önkéntes munkát a kórházakban, segítsék a gyászolókat és vegyenek részt a települések közösségi életének újraszervezésében. A nyitóáhítatot Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke tartotta.
Életeket megváltoztató, bizonyságtévő igehirdetésre bátorított Géresi Róbert,
a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) püspöke a XV. zsinati ciklus második ülésének nyitó áhítatán.
Arra biztatta lelkésztársait, hogy tegyenek bizonyságot a rájuk bízottaknak, hogy igehirdetésük által „életükben történjen meg a változás: keljenek föl, és járjanak!”
Ha fontos nekünk Krisztus szeretete és oltalma, ha megtapasztaltuk a bűnbocsánat csodálatos valóságát, ha reménységünk van – a koronavírus-járvány alatt is –, hogy Isten többet ad nekünk a földi valóságtól, és hiszünk abban, hogy most is szólhatunk a Szentlélek erejével telve – akkor mi sem tehetjük meg, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk – tette világossá Géresi Róbert.
Idézte Péter és János esetét, amikor a nagytanács elé állítják, megfenyegetik, megrémítik őket, mert előző nap Jézus Krisztus nevében meggyógyítottak egy sánta embert (ApCsel 4,13–20).
A püspök rámutatott: a tanács tagjai nem a beteg gyógyulására koncentrálnak, a meggyógyított sem hirdeti fennhangon, hogy megszabadult betegségétől. A vádlók fő kérdése ez: milyen hatalommal, kinek a nevében tették a tanítványok azt, amit tettek. Egyedül a Názáreti Jézusról szóló bizonyságtétel elnémítása a céljuk.
Azóta is akadályok sokasága nehezíti az utunkat, de a bizonyságtétel fontos és az evangélium elhallgatása képtelenség – biztatott a püspök.
„Nekünk is ez a feladatunk és küldetésünk, hogy bizonyságot tegyünk, s hogy hirdessük a bűnbocsánat valóságát” – mondta Géresi Róbert.
Ezt erősítette Balog Zoltán, a MRE lelkészi elnöke, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke is. Mint mondta: vissza kell adni a kommunikáció szó eredeti jelentését. Szerinte úgy kell kommunikálni a köznyilvánosság felé, hogy „nyilvánvaló legyen az evangéliumi küldetéstudatunk és elhívásunk”.
Balog Zoltán magyarországi református püspök fontos feladatokat jelölt meg
Balog Zoltán református püspök kiemelte: az egyház lelki gondozásban jártas szakembereire most nagy szükség van a kórházakban, a gyászolók mellett, egy-egy település közösségi életének újrakezdésében. „Ajánljuk fel a szolgálatunkat” – kérte.
Ismertette: a zsinat februárban megválasztott elnöksége a közelmúltban kijelölte a következő zsinati ciklus legfontosabb feladatait. Ezek közül az első a gyülekezeti és a gyülekezeten kívüli misszió, mindenekelőtt az iskolai hitoktatás megerősítése.
Mint mondta, a református hitoktatók minden héten 120 ezer gyermekkel, fiatallal találkoznak, többségében állami iskolákban. A hitoktatás szervezeti, anyagi, jogi problémáit a zsinat elnöksége igyekszik orvosolni. Ugyanakkor szemléletváltásra is szükség van, hogy minden hitoktató az evangélium hírvivőjeként tekintsen magára.
Fontos feladatnak nevezte a lelkészi egzisztencia megerősítését, hozzátéve, hogy ez egyszerre anyagi és lelki kérdés is.
Ugyancsak a következő zsinati ciklus feladata, hogy az elmúlt 30 évben megalkotott, de esetenként nehezen alkalmazható törvényeket kijavítsa. Példaként említette a nyugdíjtörvényt, a lelkészi, választási és bírósági törvényt.
Szólt arról is, hogy az új református énekeskönyv elterjesztése és megszerettetése alkalom arra, hogy megújítsák az istentiszteleti életüket.
Balog Zoltán szerint fontos, hogy magyar református egyházként kommunikálva nyilatkozataikból „sugározzon”, hogy van világos önképük, világos küldetéstudatuk.
A jövőben szeretné, ha tudatosabban vonnának be olyan embereket az egyház vezetésébe a legkülönbözőbb területeken, akik a kultúra, a tudomány, a gazdaság vagy a közélet világában már komoly teljesítményt nyújtottak, és közben hitüket valló reformátusok.
Az elmúlt időszak kormányzati tárgyalási eredményeként említette, hogy az otthonfelújítási programban a lelkipásztorokra saját szabályok vonatkoznak, így esetükben nem kell helyben lakás ahhoz, hogy igényelhessék a támogatást.
A református püspök feladatként jelölte meg a külügyi kapcsolatok erősítését
Az egyháznak több évszázados kapcsolatai vannak Hollandiában, Svájcban, angol nyelvterületen, Németországban, amelyek „kezdenek elhervadni, mert van köztünk egy súlyos szociáletikai vita”, aminek „politikai vonatkozása is” van.
Úgy fogalmazott: „ne engedjük olyan olcsón megúszni”, hogy ha ők a „házasság megáldása kérdésében másként gondolkodnak, mint mi, akkor legyintünk és azt mondjuk, hogy ti már nem vagytok Krisztus tanítványai. Folytassuk le ezt a testvéri beszélgetést!” – kérte a református püspök.
Magyarországon május 2-án nyitnak a református templomok
A református templomokban március 8. óta szünetelnek a nyilvános istentiszteletek a koronavírus-járvány miatt. A Magyarországi Református Egyház zsinatának elnökségi tanácsa a „javuló járványhelyzetre és az egyre nagyobb átoltottságra tekintettel” kéri a templomok május 2-i nyitását az egyház valamennyi gyülekezetétől.
„Hosszú ideje vagyunk bezárva, sokan várjuk már azt a pillanatot, amikor ismét találkozhatunk közösségeinkben” – fogalmaztak. Ugyanakkor felhívják az egyháztagok figyelmét arra, hogy a „járvány továbbra is velünk van”.
Az elnökségi tanács azt kéri, hogy a nyitást „józanul, megfontoltan, valamennyi járványügyi intézkedést szigorúan betartva” és fokozatosan hajtsák végre.
Arra is figyelmeztetnek, hogy a hosszú gyülekezeti éneklés növeli a fertőzés kockázatát.
Május 2-án „nyissuk ki a templomokat, menjünk fel a szószékre, akkor is, ha csak hárman ülnek a padsorokban és kezdjük el visszahívni az elszéledt nyájat” – hangoztatta Balog Zoltán.
A mindennapjainkat Isten üzenetének kell meghatároznia
Balog Zoltán szerint a mostani időszakban el kell gondolkodni azon, hogy Isten vajon mire adta ezt az időt nekünk. Mint mondta, számot kell vetnünk azzal, amit a koronavírus-járvány az egyháznak okozott: a templombezárások szomorú látványával, az elmaradt úrvacsorai közösségekkel, az éneklések korlátozásával, a testvéri beszélgetések elmaradásával.
Mindezekkel szemben pedig észre kell venni Isten szavának megtartó erejét, a rászorultakért indult összefogást és a közszolgálatban dolgozók áldozatos munkáját.
***
A Magyarországi Református Egyház legfőbb döntéshozó testülete szerdán, április 21-én Budapesten a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának tavaly felújított épületében ülésezett.
Az ülésen újraválasztották Gér András zsinati tanácsost és Veres Lajos zsinati jogtanácsost, Berecz Ágnest pedig megválasztották az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnökének. Megválasztották továbbá a zsinati bíróság és a zsinati szakbizottságok tagjait, akik az ülésen esküt is tettek. Ezzel lezárult a tisztújítás folyamata.
Beszámoltak az Országos óvodaprogramról, melynek keretében 2022 végére hatvanhat új intézmény épülhet fel. A Templomfelújítási programban tizenkétszeres volt a túljelentkezés, de a magyar kormány döntésének értelmében az igényelt támogatást minden pályázó gyülekezet megkapja majd, így négyszáznyolcvan magyarországi református templom újulhat meg a következő években.
(mti, reformatus.hu/HE, Felvidék.ma)
