Az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén Andrej Babiš cseh kormányfő gazdasági és politikai szerepevállalásának összeférhetetlensége ügyében folytattak vitát.
Civil szervezetek az Európai Bizottsághoz fordultak, és vizsgálatot kértek a miniszterelnök ellen, azzal vádolva Babišt, hogy az ország vezetőjeként befolyásolja a tulajdonában lévő Agrofert holding működését, és ő a haszonélvezője a cégeihez irányuló állami és uniós támogatásoknak. Babiš tagadja az állításokat, arra hivatkozva, hogy vagyonát 2017 elején az összeférhetetlenségi törvény szerint különleges vagyonkezelői alapba helyezte, és azóta nincs semmiféle befolyása annak tevékenységére.
A vita keretében az Európai Bizottság részéről Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos elmondta:
a bizottságot komolyan aggasztják azok az érdekösszefonódások, amelyek a cseh miniszterelnök személyével kapcsolatban kerültek napvilágra. Mint mondta, az uniós költségvetést szigorú szabályok védik, a bizottság alkalmazza minden jogi eszközét annak érdekében, hogy megvédje az adófizetők pénzügyi érdekeit, és megelőzze az esetleges visszaéléseket.
A biztos kifejtette, hogy a cseh hatóságok a bizottsági és tanácsi ajánlásokat átültették a nemzeti ellenőrző rendszerükbe a jövőbeni érdekösszefonódások elkerülése végett. Hozzátette, hogy a bizottság továbbra is várja a cseh hatóságok vizsgálatának eredményeit az ügyben, miközben a testület is tovább folytatja a vizsgálatot, „azonban eddig nem derült fény arra, hogy nagy összegek folytak volna el”. Közölte azonban, hogy a bizottság felfüggesztette a Regionális és Fejlesztési, illetve a Szociális Alap kifizetéseit Csehország számára.
Arra is kitért, hogy a következő uniós többéves pénzügyi kerethez és a helyreállítási tervhez kapcsolódó feltételrendszert minden uniós tagállamnak követnie kell.
Az Európai Bizottság kizárja azon szereplőket a finanszírozásból, akikkel kapcsolatban felmerült az érdekösszefonódás gyanúja. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket a költségvetési rendelet szabályaihoz fogja mellékelni a bizottság.
Rónai Sándor, a DK EP-képviselője a vitához való hozzászólásában elmondta: „Magyarországon Orbán Viktor, Csehországban Babiš, aki a magyar miniszterelnököt másolva építi le a jogállamot és ássa alá Európát.” Hangsúlyozta: az EU csak akkor lehet sikeres, ha nemcsak jegyzőkönyvbe foglalja, hanem megelőzi a visszaéléseket, valamint az elkövetőket felelősségre vonja.
Tomáš Zdechovsky cseh kereszténydemokrata EP-képviselő, aki 2019-ben részt vett a brüsszeli költségvetés-ellenőrző bizottság csehországi vizsgálódásaiban, leszögezte:
ha egy miniszterelnök hasznot húz az uniós támogatásokból az nem más, mint összeférhetetlenség.
Monika Hohlmeier, az Európai Néppárt képviselője, az EP Költségvetési Bizottságának elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy Csehországban oligarchák „szipkázzák el” az uniós forrásokat, ellehetetlenítve az adófizetők érdekeit. A képviselő felszólította mind a bizottságot, mind a tagállamokat tömörítő Tanácsot hogy „valljon színt” a Babiš-ügyben, mivel mindenki számára nyilvánvalóvá váltak a visszaélések. Megjegyezte, hogy az ügyben nemcsak országon belüli, hanem országok közötti érdekösszefonódások történtek.
Az Európai Bizottság április végén hozta nyilvánosságra a költségvetés-ellenőrzési bizottság végleges jelentését csehországi vizsgálatairól, amelyben megállapította, hogy Babiš politikai és gazdasági szerepvállalása között továbbra is összeférhetetlenség van.
A bizottságnak ezenkívül meg kell még vizsgálnia az Európai Néppárt (EPP) beadványát, amelyben az EPP azt követeli, hogy az EU a következő költségvetési időszakban semmiféle támogatást ne szavazzon meg Csehországnak.
Kósa Ádám a vita kapcsán kiemelte, a hozzászólások egyértelműen megmutatták azt, hogy az Európai Parlament egy újabb politikai büntetőakcióba kezdett. Kósa Ádám írásbeli hozzászólásában hangsúlyozta: a Cseh Köztársaságnak és az Európai Unió valamennyi tagállamának be kell tartania az európai uniós források felhasználására vonatkozó szabályokat és a Pénzügyi rendeletben foglalt előírásokat. Az Európai Bizottság feladata, hogy egy esetleges szabálytalanság vagy összeférhetetlenség esetén, az érintett tagállammal együttműködve a pénzügyi vizsgálatokat lefolytassa, az ajánlásokat, illetve a szükséges korrekciókat megtegye.
Az Európai Parlament beavatkozása mögött azonban egyértelműen látszik a politikai indíték. Magyarország és Lengyelország után most a Visegrádi Együttműködés újabb országa, Csehország került a politikai támadások célkeresztjébe.
„Mindeközben a tisztelt kollégák azon csodálkoznak, hogy az emberek kiábrándulnak az Európai Unióból és az egyre népszerűtlenebbé válik. Ugyanakkor inkább állampolgáraink jólétével és a világjárvány okozta válsághelyzetből való kilábalással kellene foglalkozniuk a politikai boszorkányüldözés helyett” – tette hozzá a fideszes képviselő.
(MTI/Sajtóközlemény/Felvidék.ma)
