(Fotó: pixabay.com)

A több mint egy éve tartó, sokszor embertelen és rendkívül megterhelő időszakban még inkább a középpontba kerülnek az egészségügyi dolgozók, orvosok, ápolók, a kórházak egészségügyi személyzete. Mindannyian emberfeletti erővel dolgoznak a betegek megmentéséért, hathatósan segítve a gyógyulásukat. Az elkötelezettségük előtt tisztelegve, hálával köszöntjük őket a mai napon, az ápolók nemzetközi napján.

Május 12-én világszerte az ápolók és ápolónők előtt tisztelgünk, megköszönve, hogy a legkedvezőtlenebb helyzetben is számíthatunk az önzetlen, emberfeletti munkájukra.

Az ápolók napját egy brit ápolónő, Florence Nightingale születésnapján ünnepeljük az egész világon. A Lámpás Hölgyként is ismert ápolónő 1820. május 12-én született, és szó szerint éjjel-nappal ápolta a betegeket, megszervezte a betegek éjjeli ellátását is. A brit ápolónő tevékenységével a krími háborúban szerzett érdemeket.

Ő volt, aki megfogalmazta:

„az ápolónő munkája háromszoros érdeklődést kíván: szellemi érdeklődést az eset iránt, szívbeli érdeklődést a beteg ember iránt, szakmai érdeklődést a gyakorlati munka technikája iránt”.

Az 1853-56-os krími háború idején a törökországi brit katonai kórházban a tisztaság és a megfelelő ellátás megszervezésével nagyságrenddel csökkentette a halálozási arányt. A katonáktól kapta a Lámpás Hölgy nevet, mert éjszaka is ápolta a betegeket a laktanyafolyosón berendezett kórházban. Angliába visszatérve az emberek hősként tisztelték és óriási hírnévre tett szert, a róla elnevezett nővérképzőt 1860-ban nyitotta meg.

Több tanulmánya is megjelent nyomtatásban (A kórházakról, Az ápolónőkről).  1907-ben VII. Edward király Becsületrenddel tüntette ki, e kitüntetést először kapta nő a brit birodalomban. 1909-ben egy olyan szegénytörvény született, amely az általa javasolt minden reformot végrehajtatta.

Florence Nightingale nemcsak a betegápolás etikai alapjait teremtette meg, de küzdött az ápolói hivatás képviselőinek anyagi és erkölcsi elismeréséért is.

Magyarországon az ápolóképzés egyik legkiemelkedőbb alakja Kossuth Zsuzsanna (1817–1857), akinek nevét az országban több egészségügyi intézmény is viseli. Ő volt hazánk első országos főápolónője, aki tevékenységét Florence Nightingale-nél előbb kezdte meg. Az ápolói hivatás hitvallását a következőkben fogalmazta meg:

„Egy legyen bennünk az akarat, felkeresni a szenvedést, s enyhíteni azt.”

A Magyarországi Betegápolók Országos Egyesülete 1906-ban alakult meg.

Magyarországon az ápolók világnapja alkalmából Pro Sanitate-díjjal és Kossuth Zsuzsa Emlékéremmel ismerik el a példaértékű ápolói tevékenységet végzőket.

Kásler Miklós videóban üzent az ápolóknak

Az emberi erőforrások minisztere megköszönte a magyar egészségügyben dolgozó több mint 80 ezer ápoló munkáját az ápolók nemzetközi napján. Kásler Miklós szerdán, a Facebook-oldalára feltöltött videóban felidézte Florence Nightingale élettörténetét.

Mint hangsúlyozta: „a több mint egy éve tartó koronavírus-járvány ismét ráirányította a figyelmet egy ősi emberi ösztönre: a segítőkészségre és az önzetlenségre.

Hozzáfűzve: a magyar ápolók ennek szellemében álltak helyt a mindennapi kórházi munkában, a betegségek leküzdésében, a fegyveres harcok sebesültjeinek ellátásában, vagy éppen napjainkban, a világjárvánnyal szembeni embert próbáló küzdelemben.  A miniszter a videóban sok sikert, erőt és „nem lankadó emberséget” kívánt az ápolóknak további szolgálatukhoz.

(Pásztor Péter/Felvidék.ma/medicalonline.hu/MTI)