Az elmúlt több mint harminc év eseményeit foglalta össze Duray Rezső napokban megjelent kötetében. A könyvben időrendi sorrendben, táblázatok és fényképek segítségével mutatja be a szerző a szenci magyarság rendszerváltás óta eltelt történetét. A könyv hiánypótló a piacon, hiszen a szenci eseményeket és az országos történéseket foglalja össze, figyelembe véve, mi befolyásolta a kisváros fejlődését és a lakóinak életét.
Visszatekintés az elmúlt több mint harminc esztendőre Szencen című könyv a rendszerváltás időszakától foglalja össze a város politikai, kulturális, egyházi és oktatásügyi eseményeit. A város sorsát megpecsételte Pozsony közelsége, hiszen néhány év alatt szinte a duplájára duzzadt a korábban békés kisváros lakossága.
A kötetnek két keresztapja lett, akik a szenci Napfényes tavak vizével, azaz a „szönci báger” vizével keresztelték meg a könyvet, amire a város lakói méltán büszkék. A két keresztapa Dušan Badinský jelenlegi és Karol Kvál korábbi polgármester voltak, akik gratuláltak a szerzőnek. A kötet bemutatóján a szenci férfi énekkar nótákat adott elő, ezzel tették ünnepélyesebbé a rendezvényt.
A bemutatón egy, a Felvidék.ma portálon megjelent cikket is idézett a moderátor:
„Duray Rezső neve sokaknak ismerősen cseng. Nem csoda, összefonódott a Szenci járás magyarságával, szélmalomharcot vív az itteni közösségért, hiszen Pozsony közelségében szinte egyik napról a másikra vált a magyarság szórvánnyá az ország más pontjairól ide költöző embertömegek következtében. Duray Rezső ebben a helyzetben próbálja tartani a lelket a magyarságban.”
A könyv bemutatóján Duray Rezsőt Bárdos Ágnes moderátor arról is kérdezte, milyen volt az a város, amit ő gyermekként, iskolásként ismert meg. Akkoriban még az egyik szlovák iskola termeiben is magyar oktatás folyt, mivel a magyar iskola épületében nem fért el az évfolyamonkénti négy osztály, ma sajnos a magyar alapiskolába csak húsz körüli a beíratott gyerekek száma – mondta el Duray Rezső. Az ő gyermekkorában még csak néhány „idegen” volt a városban, sőt, még a rendszerváltáskor is inkább csak néhány pozsonyi lakos költözött ki vidékre. Sajnos az elmúlt évtizedben nagyon sokan települtek ide az ország minden régiójából, akik nem akarnak, nem tudnak alkalmazkodni.
„Szülőföldünk e huzatos táján, számbeli kisebbségi közösségként csak akkor tudunk magyarnak megmaradni és érvényesülni, ha vállaljuk a kihívásokat, ha nem futamodunk meg az új feladatok elől, sem egyénileg, sem közösségként. Ezt a munkát senki nem fogja helyettünk elvégezni. Szorgalmával, pontosságával, kitartásával és elhivatottságával ehhez nyújt nekünk a múltból merítve útmutatást több mint három évtizede e könyv szerzője, a hű krónikás” – írja Bárdos Gyula a könyv előszavában, s ez a gondolat pontosan jellemzi könyv tartalmát, és annak küldetését is, hiszen a szerző okulásképpen is írta meg a rendszerváltás óta eltelt időszak eseményeit.
Duray Rezső a bemutató végén köszönetet mondott azoknak, akik segítették a könyv megjelenését, kiemelve családját, akik a munkásságát is nagyban segítették. A rendezvényen jelen volt Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke és Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának elnöke is. A megjelenést a Rákóczi Szövetség és a Szenc és Vidéke Társulás támogatta.
(NT/Felvidék.ma)
