Sopron, a hűség városa decemberben emlékezett meg az 1921-es soproni népszavazás centenáriumáról. Az évfordulóhoz kapcsolódva a Soproni Petőfi Színház, a 2021/2022-es színházi évad mottójául a „Szabadság” szót választotta.
A Szabadság évadának előadásai közt szerepelnek a nemzeti történelmet felidéző darabok, köztük a Széchenyi és az István király című előadások.
A munkabemutató keretében színpadra került a Sík Sándor István király című művéből készült tragédia.
A címszereplő a Kossuth-díjas Boráros Imre, a rendező a Jászai-díjas Pataki András. A rendkívül látványos, korhű jelmezeket Húros Annamária tervezte. A darab ősszel látható felnőtt és középiskolás bérletben.
Az István király a Soproni Petőfi Színház, a Forrás Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház és Komáromi Jókai Színház koprodukciójaként került színre.
A darab szent királyunk utolsó napjairól és a trónöröklés történelmi eseményéről szól. Üzenetében pedig reflektál az idei Hűség évadának tematikájára, illetve folytatása annak. Pataki András pályafutásához szorosan hozzátartozik ez a mű, ötödik alkalommal rendezi meg, készített tévéjátékot is a tragédiából. Úgy érzi, ez a darab mindig hordozza azokat a fontos, ma is aktuális gondolatokat, amelyek nyomán értelmezhető, megélhető történelmünk, helyünk, identitásunk, kereszténységünk az országban, Európában. Ez szintén része a szabadságunknak.
A történet szerint 1038-ban járunk. Nagyboldogasszony ünnepére készül Székesfehérvár. Ez a király utolsó napja. A polgárháború küszöbén áll az ország. Egy monumentális, erős, hatalmas, rendíthetetlen uralkodó és személyiség kiszolgáltatottságában szembenéz a halállal, egész életművének kárba veszésével. Kinek adja a koronát, kit válasszon utódjául? A keresztény Orseolo Pétert vagy az Árpád véréből származó, de pogány életet élő Vazult? A keresztény Magyarország alapjait lerakó István nehéz döntés előtt áll. István felajánlja Szűz Máriának a koronát, Isten kezébe teszi az országot.
Sík Sándor művének elkészülése után így nyilatkozott erről a Nemzeti Újságnak: “István királyomban megpróbáltam a szent király alakját, mint a magyar történelem legnagyobb problémájának megoldóját, egy óriási, emberi erőt fölülmúló feladatnak cselekvő és szenvedő egyetlen hősét nézni… Ebben a fölfogásban Szent István a szó legigazibb értelmében emberfeletti ember, aki nemcsak megérzi nemzetének legnagyobb, századokra kiható történeti problémáját, hanem messze megelőzve korát, az egyszer s mindenkorra érvényes egyetlen feleletet is meglátja: a magyarságnak mindenestül kereszténnyé, azaz nyugativá, műveltté, lelkivé kell lennie, de ugyanakkor mindenestül magyarnak is maradnia. Ebből fakad helyzetének tragédiája.”
Az előadásban István királyt a Kossuth-díjas Boráros Imre alakítja. Gizellát Rudolf Teréz játssza. Vazult a Jászai-díjas Kovács Frigyes formálja meg. Orseolo Péter szerepében Pintér Gábor, Aba Sámuelként Savanyu Gergely látható. Gyöngy Szőcs Erika, Sebös Marosszéki Tamás, Anasztáz Farkas Tamás, Buda úr Major Zsolt, Szalók úr Wisher Johann, Gotthárd lovag Nagy Gábor, Sámán Kósa Zsolt lesz. A díszlet, a rendező Pataki András (Jászai-díjas) munkája. A jelmeztervező Húros Annamária.
A színház honlapját olvasva látható, hogy nem csökkent a tempó és az intenzív munka az elmúlt hónapokban sem. Az Emigránsok, a Széchenyi, az Ördögölő Józsiás produkciók után elkészült a következő évad negyedik felnőtt bérletes bemutatója. Érdekesség, hogy az Emigránsok szerepel a most zajló kisvárdai fesztivál versenyprogramjában, az Ördögölő Józsiás július 4-én Esztergomban, majd később Szigligeten látható. Az István király pedig a hétvégén, Pécselyen és Kémesen vendégszerepel. A Bál a Savoyban revü operett, amely ugyancsak A szabadság évadában tekinthető meg, szintén elstartolt a stábbal együtt, hiszen már próbálják a német nyelvű barlangszínházi előadást, így júliusra ez a produkció is elkészül.
(Fotó: Soproni Petőfi Színház)
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
