A Nemzetstratégiai Kutatóintézet megalakulása óta ad ki különböző szakkiadványokat, köteteket, könyveket a nemzetstratégiai tudományok témakörében. A témák között a Kárpát-medencei kitekintés mellett számos felvidéki tématerületek is rendre megjelennek. Nincs ez másképpen az intézet által minden évben kiadott tudományos évkönyv esetében sem, ahol – ahogy minden évben – idén is számos felvidéki témával találkozhat a tisztelt olvasó. Ugyanakkor az egyéb egyetemes magyarságot vagy éppen a régiókat boncolgató kutatások szakleírásai is érdekes olvasmányul szolgálnak.
Létrehozása óta a Nemzetstratégiai Kutatóintézet – alapító okiratában elrendelt döntéselőkészítési, javaslattételi feladatának megfelelően – következetesen szem előtt tartotta a 2010‑ben megkezdett politikai szemléletváltás törekvéseit: az új alapokra helyezett nemzeti együttműködést, a Kárpát‑medencei magyarság közjogi egyesítését, a Szent István‑i keresztény hagyaték megőrzését, a nemzeti tulajdont előtérbe helyező gazdaságfejlesztést és a népesedési problémákra választ kínáló családtámogatást. „Nekünk, közép‑európaiaknak azonban még megvan a saját jövőnk. A saját jövőnk, amely a szüleink és a nagyszüleink életének folytatása, ezeréves hagyományaink megőrzése, gazdaságunk, családunk és a keresztény kultúra megvédése. Ilyen is lehet a jövő. Pontosabban a mi jövőnk még lehet ilyen is” – mondta 2019‑es évértékelőjében Orbán Viktor miniszterelnök.
Az NSKI tevékenységében ezért kiemelkedő figyelmet szentel az oktatás, ifjúság, demográfia, turizmus, társadalmi‑gazdasági helyzetkép, vallástudomány, hagyományőrzés, kultúra, valamint a kapcsolódó területek feltérképezésére és kutatására.
„Egyre bővülő kutatómunkánk mellett ugyanakkor jelentős erőfeszítéseket tettünk a szülőföldön való maradást és boldogulást elősegítő, illetve a nemzeti összetartozást erősítő Kárpát‑medencei hálózatok és kezdeményezések létrehozása terén is.
Ez utóbbi küldetésünk legnagyobb eredményének talán a 2014–2020 közötti időszak európai uniós fejlesztési forrásainak nemzetegyesítést támogató, Kárpát‑medencei léptékű felhasználását tekinthetjük.
A magyarországi közigazgatásban úttörőnek számító kezdeményezésünk jóvoltából az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló – „Az oktatási struktúrák Kárpát‑medencei makroregionális együttműködését támogató kutatások”, valamint a „Makroregionális kutatások a Kárpát‑medencében a közösségfejlesztés és a társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében” nevet viselő – projektjeink 2019‑ben is folytatódtak. Az uniós finanszírozású, Kárpát‑medencei szintű kutatási projektjeinknek is köszönhetően a 2019‑es évkönyvünk – szakítva az elmúlt évek gyakorlatával – immár csak és kizárólag Intézetünk munkatársainak „tollából” származó – és a fent már említett témákat taglaló – tudományos közleményeket tartalmaz. Tekintve ugyanakkor, hogy a 2019‑ben fennállásának hetedik évébe lépő Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatómunkáinak tárgyköre és intenzitása jelentősen meghaladta az előző évek teljesítményét, arra az elhatározásra jutottunk, hogy – rendhagyó módon – a 2019‑es Annalesben az NSKI teljes évi szakmai és tudományos beszámolóját is közzé tesszük” – szerepel a kötet Szász Jenő elnök által jegyzett előszavában.
A kötet – témakörönként, illetve kutatási területenként – öt fő fejezetben tartalmazza az Intézet munkatársainak közleményeit:
Az első rész, A Kárpát‑haza jövője elsősorban társadalomtudományi írásokat közöl. Egy‑egy tanulmány ismerteti egyes, a külhoni magyarság helyzetét és a többségi nemzet körében betöltött szerepét feltáró kutatások eredményeit, s azok területi eltéréseit. Vizsgálja a nők munkaerőpiaci jelenlétének jellemzőit. Bemutatja azokat az okokat, melyek a vállalt gyermekek alacsonyabb számát eredményezik, annak ellenére, hogy a család és a gyermekvállalás a magyar társadalom értékrendjében mind a mai napig előkelő helyet foglal el. Egy értekezés a Kárpát‑medencei falu‑ és tanyagondnokok mindennapi munkájába és kihívásaiba enged betekintést. Egy írás pedig a Kárpát‑medencei vasúthálózat egyenlőtlenségeit térképezi fel, visszavezetve az okokat az ország 1920‑as szétdarabolásáig, majd bemutatja ennek társadalmi‑gazdasági és turisztikai hatásait.
A kötet második – Ifjúságkutatás a Kárpát‑medencében – fejezete a még tanulmányait folytató, köznevelésben vagy felsőoktatásban részt vevő fiatalság helyzetét veszi górcső alá. Egyik írás feltárja a korai iskolaelhagyás társadalmi jellemzőit és okait, javaslatokat fogalmaz meg e negatív jelenség orvoslására. A másik tanulmány a Kárpát‑medencei egységes felsőoktatási tér lehetőségeit vizsgálja. Fókuszba helyezi a magyarországi és a külhoni felsőoktatási intézmények hasonlóságait és különbségeit, valamint feltárja az intézmények közti átjárhatóság lehetőségeit és nehézségeit.
A harmadik fejezet a Hagyományőrzés szolgálatában címet viseli. Az itt olvasható tanulmányok témájukban több területet ölelnek fel és bemutatják, hogy a hagyományőrzés számos területen létezik, célja van, s mindegyik terület bőven tartalmaz megőrzésre méltó értéket, amely fejlesztési erőforrás is lehet: legyen szó népművészeti tárgyakról, a táncmozgalom közösségépítő erejéről, anyanyelvünk ápolásáról, vagy egy‑egy régió természeti‑történelmi‑néprajzi látnivalóiról.
A tudományos kiadvány negyedik fejezete, a Nemzeti emlékezet a történettudomány és a kulturális antropológia területeiről merít. Helyet kapott e fejezetben a nyelv és a nemzetfejlődés kapcsolatának vizsgálata, történelmi példái. Olvashatunk az Országzászló Mozgalom történetéről és az utolsó felvidéki magyar püspök, Fischer‑Colbrie Ágoston munkásságáról. E két írás az első nagy világégést lezáró békerendszer, s az azt követő évtizedekbe viszi az olvasót: ízelítőt nyújt az új korszakra adott társadalmi válaszokból és szerepvállalásból. Az osztrák „házasság” Ausztria–Magyarország sok évszázados államjogi kapcsolatait ismerteti röviden. Végül a Boldogasszony tiszteletének a magyar hagyományban vitathatatlan és egyedülálló jelentőségét mutatjuk be.
Az évkönyv utolsó, ötödik fejezete tartalmazza a Nemzetstratégiai Kutatóintézet 2019‑ben, számos területen folytatott kutatásainak, illetve azok eredményeinek rövid összefoglalóját. Az áttekinthetőség érdekében a beszámolót téma‑ és kutatási területek szerint tizenkilenc alfejezetre osztottuk. E témák között a kutatások 2019. évi kiemelt tematikus fókuszát az oktatáskutatás, a külhoni magyarság társadalmi‑gazdasági pozícióinak és településterületének vizsgálata, és a demográfiai prognózisalkotás képezte.
A tudományos kötet nyomtatásban is megjelent, az érdeklődők számára ugyanakkor online is elérhető IDE KATTINTVA.
(Csonka Ákos/Felvidék.ma)
