Államalapításunk ünnepe a Felvidéken

Legnagyobb nemzeti ünnepünk, augusztus 20-a alkalmából a Felvidéken is méltó módon emlékeztünk államalapító Szent István királyunkra és az ő örökségére – több mint ezeréves államiságunkra. 

(Cikkünk folyamatosan frissül!)

Államalapító királyunk intelmei segítik a jövőépítést

A Szent István király ünnepi megemlékezést Komáromban – hagyományosan – a Lúdpiac téri Szent István-szobor előtt tartották. Az ünnepséget a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület az Egressy Béni Városi Művelődési Központtal közösen szervezte. Az ünnepséget a Külhoni Magyarságért díjas Szőttes Kamara Néptáncegyüttes táncosai és zenekara gömöri, majd vág-garamközi táncokkal nyitották meg, aztán Melecsky Kristóf színművész Reményik Sándor Mi a magyar című versét adta elő.

Keszegh Margit emlékeztetett a komáromi Szent István szobor felállításának történetére, melynek talapzatánál idén 15. alkalommal emlékeztek meg. Kiemelte, fontos, hogy mindenki bizonyítsa rátermettségét, így a közösség is sikeresebb lesz.

„Szent István király intelmei segítenek bennünket a jövőépítő igyekezetünkben. Kötelességünk megőrizni és tovább vinni államalapító királyunk örökségét a Kárpát-medencében”

– fogalmazott.

Szarka László, a Selye János Egyetem oktatója, a Rubicon Intézet főmunkatársa szónoklatában kitért arra is, miért éppen augusztus 20 az államalapítás ünnepe. Mint mondta, István 1038-ban bekövetkezett halála után Szent László királynak volt érdeke, hogy az Árpád-házban szentek „szülessenek”. A szentté avatáshoz kötődött, hogy a székesfehérvári királysírból exhumálni kellett a királyi testet, amely „balzsamos vízben” lebegett, és a Szent Jobb épen maradt a királyi gyűrűvel. Ezt a gyűrűs Szent Jobbot Horvátországba vitték a török hódoltság idején, és a dubrovniki domonkos rendi kolostorban őrizték. Mária Terézia királynő ennek az augusztus 20-án kiemelt testnek az emlékére, ezt a napot jelölte meg Szent István király ünnepének. Azóta, bár sok évtizedes kihagyás ellenére, ez az ünnepnap megmaradt a nemzeti emlékezetben – jegyezte meg.

A történész hangsúlyozta,

a komáromi Szent István szobornál nem lehet elfelejteni a 2009-es szoboravatást kísérő szlovák-magyar konfliktust. Ez arra mutat, vélekedett, hogy az akkori szlovák politikum nem volt tisztában azzal, hogy Szent István országa nélkül nemcsak a magyar, de a szlovák nemzet sem létezne.

„Sosem voltunk egyedül a Kárpát-medencében, és ezt Szent István is tudta” – húzta alá.

Szarka László beszédét követően a Kárpát-medence kenyerét, melyet erre az alkalomra sütöttek és osztottak szét, Fazekas László református püspök áldotta meg, Lépes Lóránt atya pedig megszentelte. Az ünnepi esemény koszorúzással ért véget, melyen a megjelent hivatalok képviselői, intézmények, pártok, civil szervezetek vezetői helyezték el koszorúikat, majd közösen elénekelték a magyar himnuszt. Ezt követően, 18 órától ünnepi szentmise kezdődött a Szent András-bazilikában, és istentiszteletet tartottak a református templomban. A jeles nap a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes fellépésével ért véget a Tiszti pavilon udvarán. (Szalai Erika)

***

Szent István ünnepe a koronázó dómban Pozsonyban

Augusztus 20-án, pénteken a koronázó Szent Márton-dómban ünnepeltük államapító apostoli szent királyunkat. Az este hat órai szentmisére szép számban összejöttek a zarándokok közelebbről és távolabbról egyaránt. A főcelebráns Molnár Tamás atya, a pozsonyi magyar katolikus közösség lelkipásztora volt, koncelebrált Masicza Robert csallóközcsütörtöki esperes-plébános. A népviseletbe öltözött hívek s a cserkészek idén sem hiányoztak.

Tamás atya homíliájában örömmel jegyezte meg, hogy hála Istennek, tavaly után újra együtt ünnepelhetjük a számunkra olyan közeli és hozzánk kötődő koronázó dómban Szent István király ünnepét. Nagyon fontos, hogy kiálljunk értékeink, eszmei kincseink mellett, helyesen válasszunk gyermekeinknek, unokáinknak óvodát, iskolát, templomot, ha tehetjük, vegyünk részt a jelenleg engedélyezett nyilvános szentmiséken, becsüljük meg ezt, támogassuk, akárcsak a gazdag programot ajánló kulturális rendezvényeinket.

„A víz szalad, de a kő marad, csak a kő marad“

– hangzott fel az ismert idézet.

Továbbá imádságra buzdított a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülés jegyében, akár személyesen veszünk rajta részt, akár lelkiekben. Ugyancsak imádkozzunk családjainkért, hozzátartozóinkért, akik egészségi állapotukra való tekintettel csupán lelkileg lehetnek jelen szent királyunk pozsonyi ünnepén.

Az igeliturgia a hívek könyörgésével zárult, melyet felváltva olvastak fel a ministránsok,  imádkozva az ifjúságért, a magyar jövő zálogáért, óvodáinkért, iskoláinkért, pedagógusainkért, a koronázó városban dolgozó és tanuló magyarjainkért és intézményeinkért. A népviseletbe öltözött leányok és a cserkészek, valamint további hívek hozták az oltárra a felszelt kenyereket, gyümölcsöt, további adományokat. Mindezek a záró áldás előtt megszentelésre kerültek.

Az áldozásra a „Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat…” kezdetű ének csendült fel, mely az 1938-as budapesti Eucharisztikus Kongresszus himnusza volt. Utolsó versszaka keresztény államalapító királyunkat szólítja meg: :

„István király árva népe, te is hajtsd meg homlokod. Borulj térdre, szórd elébe minden gondod, bánatod. A kereszt volt ezer éven reménységed oszlopa, most is Krisztus jele légyen jobb jövődnek záloga.”

(Zilizi Kristóf)

***

Nemeskosúton, Deákiban és Feketenyéken is koszorúztak

 

Nemeskosúton szentmisével egybekötött ünnepi megemlékezést tartottak a helyi templomban (a SZAKC nevében Losonszky Margit koszorúzott)

Deákiban a SZAKC koszorúját Mézes Rudolf alelnök és Balogh Gábor, az ellenőrző bizottság elnöke helyezték el.

Feketenyéken az ünnepi istentisztelet után leleplezték és felavatták a Szent István-szobrot a templom mögötti parkban. A SZAKC koszorúját Losonszky Margit helyezte el.

(Losonszky Margit)

***

A Lévai Szent László Kör az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontban ünnepelte Szent István király ünnepét

2021. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén a Lévai Szent László Kör szervezésében a lévai, garam-kálnai, felső-szecsei, zsemléri és barsendrédi hívek reggel közös autóbusszal indultak az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontba, hogy 10 órakor a helyi Szent Kereszt felmagasztalása kápolnában közösen vegyenek részt a szintén oda zarándokolt pozsonypüspöki hívekkel Benčík Tibor deméndi plébános, a lévai magyar hívek lelkiatyja által bemutatott Szent István-napi ünnepi szentmisén.

Már az autóbuszút során jó hangú énekeseink vezetésével közösen Esterházy Jánost dicsőítő énekeket tanultunk, melyek Pintér Zoltán zsitvabesenyői plébános úr – az 1970-es években lévai káplán papköltőnk ismert egyházi énekeinkre írt gyönyörű versei. A zarándokközpontba érkezésünk után dr. Csámpai Ottó fogadott bennünket. Bemutatta a zarándokközpont múltját és jelenét és az Esterházy János Múzeumban tartott egy nagyon tartalmas tárlatvezetést. Ezt követően közösen felmentünk a kápolnához, s vissza-visszatekintve Alsóbodok, a gimesi vár és a környező hegyek panorámájában gyönyörködtünk. Pontban 10 órakor Éder Mária lévai kántorunk vezetésével az „Isten hazánkért térdelünk elődbe…” kezdetű énekkel vette kezdetét az ünnepi szentmise. A két zarándokcsoport csaknem 100 tagja a kápolna minden ülőhelyét elfoglalta, sokan a kápolnán kívül vettek részt a szentmisén.

Szentbeszédében Tibor atya Szent István királyt, mint a mélyen hívő embert és apostoli királyt mutatta be. Kiemelte, hogy a magyar egyház megszervezésével, az evangélium terjesztésével a mai napig kiható erkölcsi alapot adott Magyarországnak. Továbbá bölcsen látta, hogy ahogy minden házban a családnak édesanyára van szüksége, úgy van szüksége a Hazának oltalmazó Édesanyára. Ezt az égi gondviselést királysága népeire Szűz Máriától kérte, kinek halála előtt országát oltalmába ajánlotta.

Tibor atya párhuzamba állította az országát a kereszténységben sziklára építő Szent István királyunk művét és a kereszténységet elhagyni akaró, s ettől recsegő-ropogó Európai Uniót. Hangsúlyozta, hogy az EU szégyenkezik a kereszt miatt, nem mint a mi vértanúink, mint Mindszenty József, Esterházy János, dr. Kucsera Ferenc, Brenner János vagy Salkaházi Sára, hogy csak egyháztörténelmünk múlt századi néhány kimagasló egyéniségeit említsük. Tibor atya arra biztatott mindannyiunkat, hogy minden nap mondjunk igent Krisztus evangéliumára, s Jézusba vetett hittel köszönjük meg Szent István király égi és szellemi jelenlétét. S ezek az erények kellenek ahhoz is, hogy Európa népei Krisztus szeretetében egymásba kapaszkodva közösen megmentsék a kontinenst.

A szentmise után a két zarándokcsoport Csámpai úr kalauzolása mellett helyszűke miatt külön-külön kereste fel Esterházy János nyughelyét, a sziklasírt. Mély hatást tett ránk a hatalmas kövekből alkotott sír, s benne a mártírgróf és a zarándokközpont megálmodója és fáradhatatlan építője, Paulisz Boldizsár sírhelye. Itt először az emlékezés mécsesét helyeztük Esterházy János sírjára, majd Benčík Tibor lelkiatyánk vezetésével közösen mondtuk imát Isten Szolgája Esterházy János boldoggá avatásáért, majd még az autóbuszban tanult, Esterházy Jánost dicsőítő énekeket énekeltük el.

Délután a zarándokközpont látogatótermében házigazdánk Esterházy János életéről, illetve 2017-es alsóbodoki temetéséről mutatott be egy-egy érdekfeszítő dokumentumfilmet. Ezt követően csoportunk közösen járta végig Esterházy János keresztútját, melyet Molnár Imre szociológus, történész, diplomata, Esterházy János életművének fáradhatatlan kutatója és legnagyobb ismerője állított össze Esterházy János és családja közötti levelezésük alapján.

Sokaknak könnyeket csalt a szemébe Esterházy János ezen keresztút által is megismert borzalmas szenvedése, melyet Ő Istenbe vetett mély hittel, gyermeki megadással és szent türelemmel népéért megnyugodva viselt.

A keresztút után a keresztút utolsó stációja és a sziklasír között állva a csodálatos panorámájú zobori völgykatlan felé fordulva – hogy azok is visszhangozzák – a „Jézus szíve legtisztább szív…” szép egyházi énekünk dallamára közösen fohászkodtunk Isten Szolgája Esterházy János boldoggá avatásáért többek között ezekkel a sorokkal is:

„Csillaga lett Felvidéknek s minden itt élőnek,
Hamvai már hazatértek, nyugosznak békében.
Imádkozzunk kitartóan ama jó szándékra,
Boldogok közt tisztelhessük egész egyházunkban!”

(Müller Péter)

***

Az új kenyér megáldása Léván

Szent István király ünnepét vasárnap tartották Léván, a helyi Szent Mihály-plébániatemplomban, mivel Léván nincs naponta magyar szentmise. Ján Lehocky, Rajmund lelkiatya, a Léván tábori lelkészi szolgálatot teljesítő lévai születésű ferences szerzetes szentbeszédében többek között Szent Istvánt példának állítva biztatott mindenkit, hogy ahogy államalapító királyunk Krisztusra építette országát, úgy a mi életünk alapja is Krisztus legyen. Továbbá hangsúlyozta, hogy a mai napon Szent Istvánnal együtt a Jóistent is dicsőítjük, hiszen Ő adta nekünk államalapító apostoli királyunkat.

A szentmise végén került sor az új kenyér megáldására, majd felcsendült a magyar himnusz és a „Boldogasszony, Anyánk…” kezdetű szép egyházi énekünk. A megáldott új kenyérből a híveket a templom kijáratánál megkínálták.

(Müller Péter)

***

Az államalapításra emlékeztek Deákin

Ötödik alkalommal szervezte meg az Országos Szent István Király Ünnepséget a Csemadok Országos Tanácsa, Galántai Területi Választmánya, Deáki Alapszervezete és Deáki község önkormányzata. Az augusztus 22-én Deákin megtartott ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd a főtéri István király-szobornál folytatódott.

A Nagyboldogasszony római katolikus templomban Tóth László, püspöki helynök, pápai káplán, kanonok és Édes Ákos deáki református lelkész tartottak istentiszteletet. Tóth László kiemelte, kettős jubileum a mai, hiszen ötödik alkalommal szervezik meg Deákin az István-napi ünnepséget és 1020 éve adományozta Szent István ezt a területet az egyháznak.

István az előrelátó

Tóth László szerint Szent István valódi államalapító, akinek országában együtt éltek a nemzetiségek. István király célja az volt, hogy fennmaradjon a magyarság, mivel előrelátó volt, ezért tért át a keresztény hitre. Bátor tett volt ez, hiszen tudta, nehézségekbe fog ütközni. De ha akkor nem tette volna meg ezt a lépést, ma már nem lennénk.
A pápai káplán kifejtette, örül neki, hogy Magyarország kiáll a keresztényi értékek mellett, ezzel állnak ki az István-i örökség mellett.

Bátorság ragaszkodni Istenünkhöz

Édes Ákos református lelkész is István bátorságát emelte ki, kifejtette: akik ragaszkodnak Istenükhöz, bátor terveket visznek véghez. István király életébe beleépült az imádság, közel engedte magához Istent, kapcsolatban maradt vele, ennek köszönhető erkölcsi tartása, embersége ebből táplálkozott. A történelem során megtapasztaltuk, hogy azok a tettek, amelyek nem Isten akaratából valósultak meg, csak pillanatnyi tettek voltak, a bátor tetteket nem mindig övezi siker az első perctől, de az idő megmutatja annak helyességét, ha isteni akarat van mögötte.

A református lelkész szerint nekünk, magyaroknak nemcsak a múltunk és a jelenünk közös, hanem a jövőnk is, de Krisztusnak jelen kell lennie, hiszen ő a világosság, ha ő velünk van, világos a jövőnk is.

Deáki kincsesládája a templom

Az istentisztelet után Peterka Pál régész, a Nyitrai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa adott elő. A Deáki kincsesládája címmel megtartott előadásban kitért a község és a régió történetére, a templom keletkezésére, a bencések jelenlétére.

A templomról elmondta, ritkaság, ha egy templomnak olyan „padlása” van, ahol van szentély és kápolna, Deákin ez így volt. A padláson egyébként a bencés szervezetesek laktak, akik itt kaptak területet, és a természet adta lehetőségeket kihasználva gazdaságot építettek ki.

Peterka Pál azt is elmondta, 2018-ban a templom alatt megtalálták egy kolostor alapjait, a kutatások értelmében viszont lehet, hogy ez egy római kori villa. Bízik benne, hogy sikerül majd folytatni a régészeti kutatásokat.

Az előadás után Hajdú Irén ismertette a templomot, a freskókat, amelyeken a magyar szenteket láthatjuk, de a művész, Kontuly Béla megfestett két deáki családot is, akik az 1938-as eucharisztikus konferenciára látogattak el. Ezek a freskók Serédi Jusztinián segítségének köszönhetően készültek el. A templom legősibb része a Szent István-kápolna, melynek egyik freskóján Szent István felajánlja országunkat a Boldogasszonynak. Az érdeklődők megtekintették a templom emeleti részét is, ahol a bencések szálláshelye volt.

Új intézmények a megmaradásért

Az ünnepség a főtéri Szent István-szobornál folytatódott, ahol Bukovszky Dorottya elszavalta Sajó Sándor A veréb című versét, majd Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke mondott beszédet. „Szent István a Magyar Királyság megteremtője, apjától, Géza nagyfejedelemtől egy olyan országot örökölt, melyet semmilyen szilárd intézmény nem tartott össze. István volt az, aki a korábbi barbár rend helyébe új intézményeket létesített. Tíz püspökséget, számtalan királyi udvarházat, ötven várispánságot hozott létre. Nemcsak új országot alapított, hanem új rendet is teremtett a Kárpát-medencében, s tulajdonképpen a mai napig az általa teremtett rend szerint élünk, legyen az államigazgatási, vallásszervezési vagy éppen nemzetek közötti kapcsolatrendszer.”

Bárdos Gyula feltette a kérdést: felvidéki magyarként tehetünk-e mást, minthogy Szent István király intelmeibe kapaszkodva végezzük teendőinket, hogy türelmes, másokat tisztelő, de őseinket követő magyarként próbálunk meg értéket teremteni, megvívni kisebb és nagyobb harcainkat.

Az ünnepi beszéd után a civil szervezetek és intézmények képviselői, köztük a Szövetség a Közös Célokért, a község, illetve a szomszédos községek, az egyházak és az MKP is elhelyezte az emlékezés koszorúit, miközben a Csemadok Deáki Alapszervezetének Nefelejcs énekkara dalolt G. Bukovszky Zsuzsanna vezényletével.

Az ünnepség végén az ünneplők a Himnusz eléneklésével kérték Isten áldását nemzetünkre.

(Neszméri Tünde)

***

Rockoratórium Nagykaposon

A nagykaposi Szent István-napi ünnepségsorozat teltházas előadással zárult. A boldog Gojdič Péter Pál tiszteletére felszentelt görögkatolikus templom adott otthont a „Magyar mise” rockoratóriumnak, amely a felvidéki előadássorozat utolsó állomása volt.

Az előadást Bálint Annamária, a nagykaposi Csemadok-alapszervezet elnöke nyitotta meg, majd Petneházy Attila kormánybiztos mondott ünnepi beszédet, amelyben kiemelte, hogy Szent István ünnepe a magyar összetartozás ünnepe.

A kovászműhelyből, kenyérszentelésből, koszorúzásból, kultúrműsorból, tűzijátékból és borkóstolóból álló rendezvénysorozat méltó befejezése lett a rockoratórium.

***

Kenyéráldás és templomi koncert Nánán

Nánán augusztus 20-án ünnepi szentmisével, majd az egyház és a Csemadok szervezésében a vasárnapi szentmisén kenyéráldással folytatódott a Szent István-napi megemlékezés. Délután pedig – mint az utóbbi években – most is templomi koncert keretében is emlékeztek első királyunkra.

Közreműködött a Gaudium trió, benne: Németh Imre – ének, blockflöte, Méry Rebeka – ének, citera, ütőhangszerek és Homoki Zsolt – lantművész.

A koncertet Fóthy Zoltán esperes nyitotta meg a következő gondolatokkal:

„…magyarnak lenni Szent István tanítása szerint erkölcsi valóság is. Még senkit sem tesz magyarrá az, hogy magyarul beszél. Senkit sem tesz magyarrá még az sem, hogy a vére magyar, sőt még az sem, hogy magyarnak vallja magát: a magyarságot erkölcsi küzdelemmel kell kiküzdeni.

Magyarnak lenni: erkölcsi lendület. A globalizáció korában népünk erkölcsi lendületet adhat Európának.

Szent Istvánra tekintve helyénvaló a mi büszkeségünk, hogy ilyen pártfogónk van a mennyben, s fel is kell rá néznünk, hiszen ami ezer évvel ezelőtt a magyar népet leginkább megindította és a keresztény élet elfogadására bírta, az Szent István példás vallásossága és ennek megfelelő életmódja volt.

Tehát Szent István ma is példakép, követendő példakép a mi hitünk Istenhez vezető zarándokútján”.

A koncerten felhangzottak a XVI- XVII. századból való legszebb dallamok, énekek, népi imádságok, a zoboralji gyűjtések Szent Istvánról szóló énekei.

Molnár Dezső polgármester meleg szavakkal köszönte meg a falunkba ily ritka kincset hozó együttesnek az élményt. Ugyanígy a szervezők nevében is köszönet és hála hangzott el a lélekerősítő zene, dallamok hallatán.

(Dániel E.)

***

Szent István-napi ünnep és az új kenyér megáldása a párkányi régió falvaiban

Szőgyénben, a Nagyboldogasszony-templomban augusztus 20-án, Szent István király főünnepén, szentmisén emlékezett Farkas Zsolt esperesplébános az államalapító apostoli királyra. Majd 22-én, a vasárnapi szentmisén megáldotta az új kenyeret, melyet a Mária Légió tagjai osztottak szét a hívő közösség körében.

Az esti órákban a Gaudium Trió Szent István-napi koncertjére került sor ugyancsak a templomban.

A régi korok zenéje nevet viselő zenei esemény az önkormányzat támogatásával valósult meg, a tetszés szerinti adományokat a templom felújítására használják fel – mondta el Zsolt atya, megköszönve a részvételt a trió tagjainak – Méry Rebeka, Homoki Zsolt és Németh Imre előadóművészeknek –, valamint a közönségnek.

Köbölkúton augusztus 22-én áldotta meg Puss Sándor SJ az új kenyeret és idézte fel Szent István emlékezetét a Borromeo Károly-templomban. Az ünnepi szentmisén közreműködött a Cantate Domino egyházi kórus és a Csemadok Asszonykórusa.

A szentmise után népviseletbe öltözött asszonyok és az oltár körül szolgáló leányok osztották a megáldott új kenyeret.

Kéménden, az Urunk mennybemenetelének szentelt templomban, Sztyahula László esperes-plébános megáldotta az új kenyeret és az aratókoszorút. Baranyai Anna Ilona portálunknak elmondta:

„Esperes urunk a híveket és gazdákat emlékeztette arra, hogy a szentségimádással a budapesti 52. nemzetközi eucharisztikus kongresszus lelki gyümölcseiért imádkozunk. Miként az aratókoszorú egyes kalászai koszorúba fonva nyerik el szerepüket, úgy a hívek közösségben elhangzott imái is meghozzák gyümölcsüket.

A homíliában emlékeztette a gazdákat, hogy

minden szentmisében a kenyér áldozati adományként való felajánlásakor a föld termését és az emberi munka gyümölcsét ajánljuk fel. A tavalyi esős ősz után idén is szorgalmasan összegyűjtötték egyházközségünk lankáin a gabonaszemeket, amiből a mindennapi kenyér, a szentmisében pedig az Eucharisztia kenyere táplálja testünket és lelkünket.

A szentmise áldása után a hívek az új kenyérből részesülhettek a kijáratnál.”

Végezetül álljon itt a vers és a kép, mely a palóc hagyományőrző, Lőrincz Sarolta Aranka tulajdonából került a világhálóra, mindent elmondva a régi parasztvilág mély hitéről, mely példaértékű és megszívlelendő üzenet lehet a ma emberének.

(Berényi Kornélia)

***

Szent István-ünnep Kassán

A történelmi egyházak és a Csemadok Kassai Városi Választmánya Szent István-napi ünnepséget szervezett augusztus 22-én, vasárnap a kassai görögkatolikus székesegyházban, ahol ökumenikus istentiszteletet tartottak, melynek keretében Bohács Béla görögkatolikus püspöki helynök, Orémus Zoltán református esperes és Pásztor Zoltán római katolikus püspöki helynök szolgált, majd a Törökbálinti Cantabile Kórus lépett föl.

Bohács röviden méltatta István királyt, majd Orémus prédikált. A közismert bibliai példázatot vette alapjául mondanivalójának, a kősziklára és homokra épített házról, ahogy azt Máté evangéliumában olvashatjuk (7, 24-27.). Ezt megtoldotta Pál apostol Timóteusnak írott leveléből vett két idézettel: „Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők jönnek.” (II., 3, 1.) „De te maradj meg abban, amit tanultál, és amiről megbizonyosodtál… „ (II., 3., 14a).

Az idős apostol egy fiatalembert figyelmeztet, nehéz idők jönnek, de maradjon meg meggyőződésében. Nyilván szép jövő állott előtte, mint Imre herceg előtt is, akinek apja Intelmeit írta. Neki a bölcs kormányzásról fejtette ki gondolatait.

Senki nem tudta akkor és ma sem tudjuk, pontosan mit fed a nehéz idők fogalma. Az egyház kétezer, nemzetünk ezer év távlatából tekint a nehéz időkre vissza. Elég ha Mohácsra, elveszett szabadságharcainkra gondolunk.

Nem kell prófétának lennie ma senkinek ahhoz, hogy kimondja, ismét nehéz idők jönnek. Jézus a hegyi beszéd végén is figyelmeztetett azok eljövetelére. A zsoltáríró is megkérdi: „Ha az alapfalakat is lerombolják, mit tehet az igaz ember?” (11, 3)

Krisztus vallja, reménytelen helyzet nincs. A történelem, melynek nincs még vége, kirostálja az értéktelent és a szennyet, megmarad a drágakő.

Majd három képet villantott föl, melyek megmaradásunkat szolgálják. Az első az asztal. Köré ül a család. Együtt van több generáció, mely átadja a fiataloknak azt, ami nemes. Az iskola nemcsak tudást ad át, hanem emberségre és a helytállásra nevel. A harmadik a templom. Itt hangzik el az Ige.

Hallgatva Krisztus beszédét, ez az a kőszikla, amelyre építhetünk. Az apostol figyelmeztetése tehát nekünk is szól, mely Krisztus kegyelme által megvalósul.

Pásztor imájában azért könyörgött, hogy István király ne csak szavával, hanem példájával is hasson nemzetünk tagjaira.

Az istentisztelet végén elénekeltük a Himnuszt.

Majd az 1996-ban alakult Törökbálinti Cantabile Kórus tette emlékezetessé a kassai augusztus 20-ai ünnepséget. Hanesz Angelika, a Csemadok kassai szervezetének alelnöke mutatta be a kórust. 2000-től a kórus karnagya és művészeti vezetője Vékey Marianna, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karvezető és zongora tanszakának növendéke, 1985 óta a Magyar Rádió Énekkarának zongorakísérője, szólamvezetője, korrepetitora vezényelt és szintetizátoron játszott. Irányítása alatt

a kórus igen sokszínű repertoárt sajátított el, mely kiterjed az egyházi és világi kórusművekre, klasszikus és modern szerzők műveire, operakórusokra és operettekre, musicalokra, spirituálékra és dzsesszre is. 2005-ben elnyerték a hangversenykórus minősítést.

Nemzetközi versenyek résztvevőjeként két ízben kaptak ezüst oklevelet. 2015-ben a budapesti Zene Hídjai Nemzetközi Kórusversenyen aranydiplomát nyertek. Fellépéseik mindenütt sikert arattak.

A déli magyar mise végén a kassai dómban is felléptek. A görögkatolikus templomban szintén a Szent István-énekkel kezdték, majd kevésbé ismert szerzők fülbemászó műveit adták elő. Fedinec Pál vastapsot kapott a Hazám, hazám… előadásáért. Németh Zsóka, Szombatfalvy Csilla és Horváth János mint szólisták, szép sikert arattak. A kórust Pfeffer Lilla is vezényelte és szintetizátoron kísérte, Varga Zita hegedűn működött közre.
Orémus Zoltán mondanivalóját Liszt Ferenc Krisztus oratóriumának Tu es Petrus (Te vagy a kőszikla) című tételével támasztották alá. Koncertjükkel hatalmas sikert arattak.

Az ünnepség szeretetvendégséggel ért véget a templom udvarán, melyet megtisztelt jelenlétével Gris Emese Diána konzul is, Magyarország Főkonzulátusa képviseletében.

(Balassa Zoltán)

***

Rimaszombatban tűzijáték is volt

Gömörben Ajnácskő mellett többek közt Rimajánosiban szentmisével és Tornalján kenyéráldással, Rimaszombatban pedig Fő téri műsorral emlékeztek augusztus 20-án.

A rimaszombati ünnepséget megtisztelte jelenlétével Fülöp Andrea Mária konzul is, aki Szent István nyomán felhívta a figyelmet az egyetemes keresztény értékrendre. Cziprusz Zoltán megyei és városi képviselő, az MKP alelnöke rámutatott, hogy Közép-Európa legfontosabb történelmi pillanatára emlékezünk ilyenkor. Úgy fogalmazott, hogy a mi feladatunk, hogy megvédjük keresztény értékeinket és egy élhető oázist építsünk, mert a magyar nemzet ma is erős és fellendülő pályán van.

A műsorban beszédet mondott továbbá Juhász Péter megyei és városi képviselő, Halász Attila, a főszervező Baráti Körök elnöke. Fellépett Molnár Tibor, Páko Mária Örömzene műhelyének növendékei, a rakottyási Paraszt Udvar hagyományőrzői. Az est a Himnusszal és a tűzijátékkal zárult.

Nógrádban Füleken tartottak ünnepséget, ahol szintén megáldották az új kenyeret. A Csemadok Füleki Alapszervezete és a nógrádi fiatalok szervezésében valósult meg a program. A szentmisét követően Varga Henrietta magyartanárnő mondott beszédet. (HE)

***

Szent István király ünnepe Szentistvánpatakon

Augusztus 16-án tartja a világegyház szent István államalapító királyunk ünnepét. Ebből az alkalomból rendszeresen megemlékeznek róla Zsolna legrégebbi templomában, az egykor külön település, ma Zsolna városához tartozó – magyar nyelvünkben csodálatosan hangzó s kifejező településen – Szentistvánpatakon (Závodie).

A Szent István király tiszteletére felszentelt templom enyhe magaslaton épült fel, a leírások szerint a legrégebbi és régészeti szempontból legértékesebb szakrális emléke Zsolna városának.

Tavalyelőtt emléktáblát avattak annak apropóján, hogy a templom területén lévő egykori temetőre emlékeztessék a mai kor emberét. 2020-ban pedig maga az új keltezésű (2008) egyházmegye, Zsolna első számú egyházi vezetője, a sókszelőcei születésű Gális megyéspüspök látogatott el Szentistvánpatakra, s mutatta be a legszentebb áldozatot.

Idén Fábry Štefan helybéli plébános meghívására egykori szemináriumi tanára Besztercebánya – Erdőbádonyból / Badín – jelenlegi Besztercebányai egyházmegyei fővikárius, mons. Koppal Branislav mutatta be a vasárnapi 10 órai ünnepi szentmisét.

Nagyon részletes, alapos, tanulságos szentbeszédében végigvette a pogányságról keresztény hitre áttért Magyarország – Uhorsko – történetét, István apostoli királyságát kiemelve, aki egyenesen II. Szilveszter pápától kapta a koronát Rómából.

Említést tett István tevékenységéről az egyházmegyék létrehozása terén, továbbá, hogy elrendelte, minden 10 község építtessen templomot. Az erős alapokra épített, általa felvett kereszténység kiállta a századok viharait, s neki köszönhetően megmaradtunk ebben a liberális, eltorzult Európában, világban a 21. században is kereszténynek, s hűeknek nemzetiségünkhöz. S ebben tartsunk is ki, ne engedjünk az ellenségnek teret nyerni.

A szentmise záró áldása előtt Košťál Ján egyházközségi szervező köszönte meg a szívhez szóló szavait Branislav vikáriusnak, s ajándékot adott át neki az egyházközség hívei nevében. A vikárius pedig a néhány esztendeje személyesen őemin.dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek által hozott ereklyékkel ellátott kereszttel adta ünnepélyes áldását a hívekre.

Az egyházközség örömmel fogadta idén is a magyar zarándokokat, s várják őket, várnak bennünket nagyobb számban baráti szeretettel s tárt kapukkal a jövőben is. (Zilizi Kristóf)

***

Ünnepi megemlékezés a bátkai nyugdíjas klubban

A Pásztor Magdaléna vezette bátkai Remény Idősek Klubja ünnepi keretek közt tartotta meg az Új kenyér és Szent István ünnepét Bátkában.

„Tagjaink szép és értékes műsorral készültek. A zenei aláfestések nagyon ideálisak és meghatóak voltak. Elkészült a gulyás is, köszönet Szőke Lászlónak érte, na meg a torta, a hagyományos túrós kalács és sütemények is finomak voltak. Sötétedés előtt meggyújtottuk a tábortüzet, majd ezt körül állva elhangzott a Himnusz és Sinkovits Imre előadásában a Szózat. Nagyon szép és kellemes hangulatban telt az ünneplés” – számolt be a klub krónikása, Bodnár Mária a közösségi oldalukon. (HE)

***

Szent Istvánra és az aranyvonatra emlékeztek Kassán

Augusztus 20-a tiszteletére baráti találkozó formájában rendezett ünnepség zajlott Kassán, augusztus 24-én, a MaJel Rovás Erzsébet utcai épületében. A rendezvényt a Szent István Polgári Társulás, a Szakkay József (Magyar Iparista Klub) Polgári Társulás és a Bocskai Keresztyén Társaság szervezte. A rendezvényen – melynek háziasszonya Ivanecky Mária volt – Gris Emese Diána konzul is részt vett.

A Himnusz éneklése után Szent István királyra ünnepi beszéd keretében jómagam emlékeztem, felemlítve életpályájának legfontosabb eseményeit és tevékenységének maradandó eredményeit, melyek megalapozták az ezeréves királyságot.

Buday Ernő, a Szent István Polgári Társulás elnöke hozzászólásában megemlítette, hogy számos utca, tér, hajó, szobor és község viseli államalapító királyunk nevét.

Ha csak a kassai egyházmegyét nézzük, a színtiszta szlovák Újkelcse községben, a domasai víztároló partján, minden évben az augusztus 20-át megelőző vasárnapon ünneplik meg régi templomuk búcsúját, melyet Szent István királyunknak szenteltek fel. Kelcse 1966-ban megszűnt, mert a víztároló elnyelte. Az eredeti faluból csak az egykori erdészlak, a temető, és a magas gáttal körülvett, báró Vécsey által építtetett templom maradt meg. A barokk-rokokó stílusban épült templom terveit Urlespacher Gáspár eperjesi építész és szobrász készítette. A helyi hívők részéről a kezdetektől mély és őszinte tisztelet nyilvánult meg a templom védőszentje iránt. Ezen a napon kinyílik az egyébként zárva tartott régi templom ajtaja és szentmisével egybekötve ünneplik annak védőszentjét. Néhány évvel ezelőtt tolvajok fosztották ki és vittek el csaknem minden értékesebb mozdítható tárgyat.

Nagyszaláncon, a Kassától keletre 25 km-re fekvő, 1500 lakosú községben már csak néhány idős magyar él. A Szent István-búcsút mindig szeptember első vasárnapján tartják. A plébániájához tartozó öt faluból is eljönnek a hívek.

Hernádszentistván Kassa közvetlen közelében fekszik, s nevében őrzi első királyunk nevét. Itt született Mécs László, Corvin-koszorús premontrei szerzetes, költő, lapszerkesztő. Nővére, Mária szlovák írónő lett. Az egykori iskola falán emléktáblát lepleztek le – tette hozzá Máté László. – Konferenciával tisztelegtünk születésének századik évfordulóján.

Buday azután arra emlékeztetett, hogy az aranyvonat, mely a Szent Jobbot szállította, 1938-tól kezdve három éven át 22 városba vitte el az ereklyét. Többek között Komáromba, Érsekújvárra, Lévára, Ipolyságra, Losoncra, Rimaszombatba, Rozsnyóra és Sátoraljaújhelyre.

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1941. augusztus 20-án a Szent Jobb Kassára érkezett a délelőtti órákban. A vasútállomásról a Malom utcán át haladt a körmenet. Délben a dóm és az Orbán-torony közötti téren Madarász István megyéspüspök szentmisét celebrált. A résztvevők a kiadott kétnyelvű füzetekből imádkoztak és énekeltek, egyszerre, ki-ki a saját anyanyelvén. Az aranyvonat a délutáni órákban hagyta el a várost.

350 éve, hogy a kassai Szentháromság-templomot 1671-ben építeni kezdték – folytatta Buday. – 340 éve, hogy 1681-ben befejezték.

A szükséges anyagi fedezet abból a 400 000 forint váltságdíjból származott, amit Báthory Zsófia fejedelemasszony fizetett ki, hogy a Wesselényi-összeesküvésbe bonyolódott fiát megmentse a vérpadtól. A jezsuita rend számára szentelték föl. Azt Báthory Zsófia nem élte meg, mert 1680-ban meghalt. 210 éve, hogy a templom 1811-ben a jászóvári premontrei kanonokrendé lett.

A gyönyörű, korai barokk stílusú templom két helyen őrzi Báthory Zsófia emlékét. A templom homlokzatán, a két torony között, egy felirat: HONORIS S TRINITATIS Posvit SOPHIA PRINCEPS BATHORY Anno 1681 (A legszentebb Háromság tiszteletére építtette Báthory Zsófia fejedelemasszony az 1681. évben). A főbejárat fölött Báthory Zsófia erdélyi fejedelmi címere: Principessa Sophia Bathory de Somlyo, anno Domini 1681 (Somlyói Báthory Zsófia fejedelemasszony, az Úr 1681. esztendejében).

Báthory Zsófián kívül e templom kriptájában alussza örök álmát fia, I. Rákóczi Ferenc (1645–1676), valamint leányának, Julianna Borbálának (1672–1717) gyermeke, gróf Aspremont János (1692-1698).

Buday egy háromnyelvű (szlovák, magyar és angol) emléktáblát kíván állítani a templom építtetőjének. Kassán közel 760 emléktábla található. A kegyeleten kívül a turisták részére is hasznos lenne a város történelmének megismerése okán. Az ünnepség hivatalos részének végén a Szózatot Béres Viktor szavalta el.

Ezután Füleky Ervin elővette hegedűjét és a társaság nótázni kezdett.

(Balassa Zoltán)

/Felvidék.ma összeállítása/