Keszegh Béla, Komárom polgármestere október 19-én a Megyei Önkormányzatok Szövetségének (SK8) képviseletében a régióba érkező uniós támogatásokról tanácskozott délelőtt Nyitrán, délután pedig Eduard Heger miniszterelnökkel a kormányhivatalban.
A tárgyalások során egyeztettek az Európai Strukturális és Beruházási Alap (EŠIF), valamint a Helyreállítási Alap részleteiről. A szlovákiai Városok Uniója, valamint a Falvak és Városok Társulása elnökségi tagjaival együttesen nehezményezték az uniós források igazságtalan elosztását, követelve az arányosság elvét.
A jelenlegi pénzügyi keret a 2021–2027 közötti időszakot öleli fel, melyben a jelenlegi tervek szerint a beérkező források töredékét kívánják a régiókra fordítani.
Keszegh hangsúlyozza, az Európai Unió elvárásai között szerepel az alulról felfelé építkezés, melynek lényege, hogy a régiókban élők mondják meg, mire van szükségük, és a közösen hozott döntések határozzák meg, mely projektek alapján valósulhatnának meg a régióban a támogatások.
„A legmagasabb szinten igyekszem elsősorban Komárom szempontjait képviselni. Nyitra megyén belül sikerült viszonylag jó pozíciót kiharcolnunk, ez köszönhető a Szövetség egységes frakciójának is” – tette hozzá.
A Nyitrai Önkormányzat Partnerségi Tanácsának elnökségi ülésén már a Milan Belica megyeelnökkel való egyeztetés során is éles kritika fogalmazódott meg a források aránytalan felhasználásával kapcsolatban, fejtette ki Keszegh. „Összehasonlítva a korábbi időszakokkal, az látható, hogy minden megye kevesebb pénzt kapna. Nyitra megye különösen rosszul járna. Míg korábban 14 százalék körül mozgott ez az összeg, ez most 9 százalékra csökkenne” – mutatott rá, hozzátéve, a régióra szánt 133 millió eurót kevésnek tartják.
A miniszterelnökkel való fővárosi egyeztetés kapcsán kiemelte, a Helyreállítási Alap értéke Szlovákia esetében 6 milliárd euró – ennek az összegnek a felhasználási mechanizmusáról, merítési lehetőségeiről esett szó a megbeszélésen. „Elsősorban azt a tényt róttuk fel, hogy ennek az összegnek a jelentős részét központilag próbálják szétosztani, és ebből lényegében csak 1,3 milliárd euró az, amit az önkormányzatok igényelhetnének. Ez rendkívül alacsony arány” – jegyezte meg.
Keszegh rávilágított, mindkét esetben érzik a központosítás szándékát, holott az Európai Bizottság állásfoglalása egyértelmű abban a tekintetben, hogy a régiók fejlesztésére helyezzék a hangsúlyt: régiós szintekről jövő szakmai csoportok döntésére bíznák, hogy mire van szüksége az adott régiónak. Ehelyett politikai csoportok döntik el a minisztériumok szintjén, hogy ki mennyi pénzt kap – tette hozzá. „Arra kértem a miniszterelnököt, hogy a regionális méltányosság elve érvényesüljön, hogy ezek a térségek arányosan kapjanak ezekből a pénzcsomagokból” – hangsúlyozta.
„Megfogalmaztam azt a véleményemet is, hogy Komáromban néha úgy érezhetik az emberek, Budapestre jobban számíthatnak, mint Pozsonyra. Erre néhányan felkapták a fejüket” – mondta.
Keszegh szerint a miniszterelnök reakciója érdekes volt. „Úgy fogalmazott, érzi, hogy korábban voltak aránytalanságok, nemcsak délen, de Szlovákia más területein is. Ezért elnézést kért. Mint mondta, az ő kormánya arányosabb fejlesztéseket szeretne megvalósítani” – számolt be tapasztalatairól Keszegh.
Pozsonyban egy állandóan ismétlődő kritikát is megfogalmaztak a régiók képviselőivel szemben. Azzal érveltek, hogy azért alacsony a források kihasználása, mert rosszak a benyújtott projektek – ezért kezelik inkább központilag a források elosztását. Keszegh szerint azonban ez az érvelés nem jogos. Nincsenek időben és pontosan lefektetett szabályok, időkorlátok, ezért nincs idő felkészülni, vélekedett.
„Ha jó a központi irányítás, és időben megkapjuk, hogy mire és hogyan lehet pályázni, akkor jó projektek születnek. Nem kell minket lebecsülni, képesek vagyunk jó projekteket készíteni, rajtunk nem fog múlni! De legyenek pontosan lefektetett szabályok, időhatárok, mert csak így lehet tudatosan készülni. Nem kell megmondani Pozsonyban, hogy nekünk itt mire van szükségünk. Tiszta játékszabályokat, pontos ütemtervet szeretnénk, összehangolva az uniós forrásokat, hogy azok egységet alkossanak” – magyarázta Keszegh Béla.
Hozzátette, nem lehet könnyű a miniszterelnök helyzete sem, hiszen a források körül kialakult adok-kapok a koalíciós politikai helyzettől függ. „Abban bízunk, hogy a miniszterelnök érti és egyetért az elveinkkel” – fogalmazott.
Másrészt Keszegh azért is bizakodó, mivel az uniós szervek pontosan körülírták, mit várnak el Szlovákiától, és ezt számon is kérik majdꓼ jelesül, a régiók igényeit figyelembe véve kell ezt a pénzcsomagot szétosztani és meghatározni azokat a fejlesztési terveket, amelyek a régiók számára fontosak.
„Azt kérjük, hogy az észszerűség elve döntsön! Ne egy pozsonyi íróasztal mellől döntsék el, hogy Komáromban azért nincs szükség elkerülő útra, mert nem költséghatékony. A valóság nem így működik!” – fogalmazott. Kijelentette, a jelenlegi helyzet senkinek nem jó, csak valakinek kevésbé rossz, valakinek pedig sokkal rosszabb.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
