Október utolsó napjaiban a Balassagyarmati Polgármesteri Hivatal adott otthont az I. Ipoly-völgyi Konferenciának. A szakmai találkozó résztvevői a nap folyamán memorandumot fogadtak el.
A konferencia résztvevőit Csach Gábor, Balassagyarmat polgármestere köszöntötte. Olexa Miklós, az Ipoly Túra Egyesület elnöke kifejtette: „Lelkünk része a vasút, ezért lelkünk egy részét nem szabad veszni hagyni. Felröppentek az elmúlt időszakban kóbor gondolatok, hogy nincs értelme működtetni ezt a vasutat, de úgy gondoltam, hogy ezt nem szabad hagyni, ezért kezdtük megszervezni a civil összefogást. Amikor elindítottuk kezdeményezésünket, számos Ipoly-völgyi polgármester egyénileg vagy maguk a településük, továbbá civil szervezetek, magánszemélyek léptek be a vasútvédő szakosztályba, így az Ipoly-völgyének négy városa is tag lett a határ mindkét oldaláról.”
Mint hozzátette: gyakorlatilag a II. világháború óta semmit nem tettek érte, folyamatosan leépült. Mára olyan stádiumba került, hogy műszakilag bármikor bedőlhet, hiszen 60–80–100 éves műszaki berendezések üzemelnek. Ugyanakkor olyan vidéken át vezet a pálya, amely ha népszerűsítve lenne, ahogyan sajnos nincs, európai szintű turisztikai látványosság is lehetne.
Ma Szlovákiának legalább annyira érdeke a vasút megmentése, mint a miénk, azzal együtt, hogy a magyar oldalon vannak inkább műszaki hiányosságok – hangsúlyozta.
Olexa Miklós (Fotó: Ipoly Túra Egyesület, videókép)
Többek között azt szeretnék, hogy a Losonccal való kapcsolat álljon helyre, a szakasz végállomása Ipolytarnóc helyett Losoncon legyen, nyugati oldalon pedig épüljön ki az ipolysági 6 km-es megszüntetett vonalszakasz.
Csach Gábor vitaindítójában elmondta: a mai nap nagyon fontos mérföldkő az Ipoly-völgyi vasút megmentésében, de legyünk realisták, nagy erőkkel állunk szemben, mégpedig a történelem okozta változásokkal. Ezt követően Prof. Dr. Majdán János rector emeritus (PTE) az Ipoly-völgyi vasút történetéről tartott vetített képes előadást. Áttekintette az Ipolyság–Losonc közötti vasútállomások egykori és mai állapotát, majd kiemelte, hogy a Nagykürtös–Ipolytarnóc közötti úgynevezett peage forgalom révén a magyar oldalon áthaladó, szlovákiai teherszállításból származó bevételek fedezik a három nógrádi vasúti szakasz működtetésének teljes költségét, bár bevételként ez nem helyben, hanem a MÁV bevételeiben jelentkezik.
Csach Gábor (Fotó: Ipoly Túra Egyesület, videókép)
Csonka Károly MÁV-főpályamester, „Vasútüzem testközelből” címmel tartott szintén vetített képes előadást. Előadása elején összehasonlította Párkány és Losonc között az eljutási távolságot és a ráfordítandó időt három különböző magyar–szlovák vasúti pályaszakaszt vizsgálva, amely a reménybeli Ipoly-völgyi szakaszon lenne a legrövidebb és leggyorsabb. Ezt az időtávot a fejlesztésekkel tovább lehetne rövidíteni.
Kihangsúlyozta, a menetrendek összehangolásán túl közlekedési rendszerekben kell gondolkodni, meg kell határozni azokat a viszonylatokat, hol kell, vagy éppen nem kell az autóbuszos szállítással konkurálni.
A szakmai találkozó résztvevői (Fotó: Ipoly Túra Egyesület, videókép)
Szabó Tibor, Ipolytarnóc volt polgármestere elmondta, hogy 2007–2013 között volt Magyarország és Szlovákia között egy határon átnyúló együttműködési program, 2018 decemberében beadtak egy sikeres pályázatot az Ipoly-völgye vasút működtetésére.
Megvalósíthatósági tanulmány készült, támogatta a pályázatot a magyar és a szlovák vasúttársaság is, több magyar és szlovák egyesülettel, civil szervezettel együtt, de ebből semmi nem valósult meg.
Bablena Ferenc, a Nógrád Megyei Önkormányzat alelnöke leszögezte: a mai találkozást az erősíti meg, hogy a vasútfejlesztési törekvések találkoznak a kormányzati, önkormányzati és civil szervezetek vonatkozásában.
Lőrincz Mária (Fotó: Ipoly Túra Egyesület, videókép)
Közölte, elkészült Nógrád megye 2021–2027 közötti területfejlesztési programja, s itt is egyértelműen megfogalmazódott: az elmaradottság, ami a vasutak vonatkozásában tapasztalható megyeszerte, sürgős intézkedéseket kíván és igényel.
Az Ipoly-völgyi vasút hiányzó szakaszának újraépítése és az Ipoly-völgyi vasúti fejlesztés kapcsán 300 millió forint áll rendelkezésre a fejlesztési program továbbvitelére.
Lőrincz Mária, a nagykürtösi székhelyű Középső Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója elmondta, hogy a jelenlegi állás szerint Besztercebánya megye fejlesztési terve még nem elfogadott tervezetének részét képezi az Ipoly-völgyi vasút újraindítása. Mint mondta, „politikai akarat nélkül nem fogunk tudni előrelépni, amint megvan a politikai akarat, meglesz a pénz is hozzá, ez így volt az Ipoly-hidak esetében is.
Dr. Alexandra Pivková, Losonc polgármestere közölte: „A magyar javaslat éppen időben érkezett, mert Szlovákiában most tervezzük, milyen téren fejlesszünk az uniós forrásokból. 7-8 évre előre tervezzük a projekteket, 12 milliárd euró áll rendelkezésre a strukturális forrásokból, 6 milliárd euró a felújítási forrásokból. Nagy örömmel leszünk partnerek az Ipoly-völgyi vasút felújításában, ugyanúgy örülünk annak is, ha a magyar részen felújítják a 6,3 km-es, most még rendelkezésre nem álló pályaszakaszt.”
Alexandra Pivková (Fotó: Ipoly Túra Egyesület, videókép)
Elmondta, Losonc és Fülek között uniós forrásokból vasútvillamosítási fejlesztés zajlik, másrészt a Salgótarjánnal való összeköttetést is meg akarják újítani.
Pozitívan fogadják a terveket, mind a személyszállítás, a turizmus, mind a teherszállítás tekintetében, hiszen a losonci ipari park jelentős fejlődésben van, amely rákapcsolható a vasúti pályára.
Végül Olexa Miklós felolvasta az alábbi memorandumot, amelyet a konferenciát összehívó civil szervezetek, Balassagyarmat Önkormányzata, szakemberek bevonásával állítottak össze. A memorandum teljes szövege ITT olvasható.
A tervek szerint 2022 első felében a következő szakmai találkozónak Losonc ad otthont.
(Felvidék.ma)
