A Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) által évente megrendezésre kerülő Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében idei, három napon át tartó online konferenciájának első napját tartották ma. Az egyik délelőtti programpont a székely politikai foglyok ügye volt, amely most érkezett az uniós szakaszhoz. Beke István és Szőcs Zoltán, a terrorizmus vádjával elítélt székely férfiak ügyét (akik maguk is jelen voltak a konferencián), Korom Ágoston mutatta be részletesen.
Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója a bevezetőben megjegyezte, az elmúlt hat évben olyan elképesztő koncepciós per végrehajtása és embertelen kierőszakolása történt román részről, ami megszégyeníti még a Ceaușescu-éra gyakorlatát is.
Az előzményekről elmondta, a román titkosszolgálat által lehallgatott beszélgetéseikből, és a Beke István lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén. Megjegyezte, mindezt koholt vádak alapján tették. „A KJI nem áll le az érdekükben kifejtett tevékenységgel, habár ma már szabadlábon vannak négy év igazságtalan börtönbüntetés és hatéves kálvária után” – húzta alá Csóti.
Az online konferencián személyesen vettek részt az áldozatok is, akik közül Beke István szólt először. Elmondta, az igazi terrorizmus az, amikor egy politikai rendszer, vagy egy titkosszolgálat félelmet kelt az emberekben.
A saját ügyéről szólva úgy fogalmazott, ürügyként félelemkeltésre használták egyes érdekcsoportok. A vád megalapozatlanságát hangsúlyozva elmondta, az nagyjából úgy szól, hogy „ők úgy képzelték el, hogy mi úgy gondolhattuk”. Véleménye szerint előre eltervezett forgatókönyv szerint jártak el velük szemben a román hatóságok, mindenképpen bűnbakot akartak kreálni belőlük, annak ellenére, hogy az elsőfokon eljáró Bukaresti Táblabíróság megalapozatlannak tartotta az ügyészség által összeállított vádirat nagyobb részét. „A parancs viszont ki volt adva” – fogalmazott, és az egész ügyet a múlt század 50-es, 60-as évek koncepciós pereinek modern változataként írta le.
A másik vádlott, Szőcs Zoltán kiemelte, még ma is hihetetlennek tartja, hogy a 21. századi nemzetek Európájában koholt vádak alapján embereket börtönbe lehet juttatni hosszú évekre.
Erdélyben másodrangú polgárként kezelik a magyarokat, és kényük-kedvük szerint börtönöznek be embereket, vélekedett. „Ez nem az igazságszolgáltatásról szólt, itt parancsot teljesítettek. Hatvan évvel ezelőtt úgy eltüntettek volna minket, hogy még a családunk sem tudott volna rólunk semmit. Most azonban európai uniós tagországként ezt nem tudták megtenni, így börtönbe zártak” – mondta Szőcs, aki hozzátette, hisz az uniós igazságszolgáltatásban. Szerinte ez nemcsak a családja számára lenne elégtétel, hanem a Kárpát-medencei magyarságnak is. „Hiszek benne, hogy van igazság, ha nem is Romániában, hát az unióban – fogalmazott.
A KJI igazgatója is úgy látja, nem a két fiatalember ellen, de az egész erdélyi magyarság ellen folyik a koncepciós per, amellyel egyértelműen a megfélemlítés a céljuk. „Koncepciós perek voltak és vannak is, de ilyen aljas, embertelen perre nem volt példa. Mi harcolunk tovább a nemzetközi fórumokon” – erősítette meg. Mint mondta, taktikai okokból először kártérítési pert indítanak, második lépésként pedig az ártatlanság kimondásáért indítanak pert, melyek először román bíróság előtt indulnak, de a végállomás Luxembourg, az Európai Unió Bírósága lesz. Bár a székely fiatalembereket idén nyáron feltételesen szabadlábra helyezték, hazatérésükkel nincs vége a harcnak, hiszen be kell bizonyítani, hogy ártatlanul ültek börtönben.
A megindító beszámolókat követően Korom Ágoston, a KJI európai uniós szakjogásza tartott előadást az ügy kapcsán. Felsorolta azokat az eljárási visszásságokat, amelyek felmerültek az ügy során
(ilyen volt például a vádpont utolsó pillanatban való módosítása, vagy az a tény, hogy nem adtak megfelelő lehetőséget a védekezésre, így sérült a tisztességes eljáráshoz való jog, de az ártatlanság vélelme is), és arról beszélt, ezeket miként lehet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága mellett az uniós jogrendben is orvosolni. A KJI mélyreható kutatásainak eredményét bemutatva előadásának első részében röviden ismertette a kutatás első szakaszában felmerülő nehézségeket.
Majd arról értekezett, hogy lehetővé tette-e volna az uniós jog, hogy a terrorizmus vádjával börtönben ülő fiatalemberek börtönbüntetését felfüggesszék, és elérjék a szabadlábra helyezésüket (ez már tárgyát vesztette, hiszen feltételesen már szabadlábra kerültek az érintettek 2021 júliusában). Előadása harmadik részében a kártérítés lehetőségével foglalkozott jogtechnikai szempontok alapján. Ennek lényege, hogy egy uniós irányelvre alapozott kártérítési keresetet kívánnak benyújtani a következő hetekben.
Korom Ágoston előadása után Csóti György újra hangsúlyozta, a KJI nem áll meg és nem adja fel. „Sőt, olyan utat törünk, amelyen korábban még nem jártak. Biztos hittel megyünk előre” – tette még hozzá.
Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt 2018. július 4-én ítélte 5-5 év (2015 novemberétől viszont előzetes letartóztatásban ültek) letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti Legfelsőbb Bíróság, terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi, illetve erdélyi elnöke ellen hozott ítélet általános megdöbbenést váltott ki az erdélyi magyarság soraiban, és az első pillanattól fogva úgy vélte a közvélemény, hogy koncepciós eljárás folyik a kézdivásárhelyi fiatalok ellen. Letartóztatásuk után hetekig tüntettek Kézdivásárhelyen. Jogerős elítélésük után több rendkívüli perújítási kérelmet nyújtottak be, de ezek mindegyikét elutasították a romániai bíróságok.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
