Vízkeresztet követően elindult a farsangi időszak. A hamvazószerdáig tartó időszakhoz számos népszokás, elődeink hagyományai tartoznak. A farsang hossza évente változó, a 2022-es esztendőben vízkereszttől március 2-ig tart a hagyományosan vigadalmakkal, lakomákkal és mulatságokkal tarkított időszak.
Térségenként eltérő szokások társulnak a farsanghoz. Egykoron a fiatalok ez időtájt esténként a fonóban szórakoztak. Gasztronómiai szokások is kapcsolódnak hozzá. A Palócföldön például cukros mákkal leöntött szemes kukoricával kínálták a fonóba érkezőket. A fonóházi csemegék közé tartozott a pattogatott kukorica valamint az aszalt gyümölcs. A közösségi események közé tartoztak a mulatságok, bálok. Februárban tartották a fonóbált is, mely főleg a fiatalabbak szórakozási, párkereső alkalma volt.
Farsang elején és végén szokás volt a legények koledálása, azaz a hosszú időszak köszöntése valamint búcsúztatása.
Az ipolyhídvégiek farsangi köszöntője így hangzott: „Eljött farsang, itt van farsang, aki nem ád szalonnát, kifúrom az oldalát.” A farsangbúcsúztatókor az alábbi versike hangzott fel Ipolyhídvégen: „Elment farsang, itt hagyott, a lányoknak bút hagyott. Kinek hagyott, kinek nem, én táncoltam, te meg nem.”
Számos helyen farsang utolsó napjaiban rendezték meg a nagyszabású mulatságokat. A farsang utolsó három napját farsang farkának is nevezik, ekkor nem szabad dolgozni, mert attól betegek lesznek – szólt a népi szokás. A három nap estéjén több településen a helyi kocsma volt a mulatság helyszíne. A vasárnapi litánia után dudaszóval vette kezdetét a mulatozás.
Az Ipoly mentén is farsangvasárnapján kezdődött a mulatság és húshagyókedd estjével végződött. Általában a falu tehetősebb legényei rendezték meg a maratoni mulatozást. A falu valamelyik házánál béreltek ki egy nagyobb helyiséget, ott táncoltak. Ha elfáradtak, odahaza kicsit megpihentek, majd ropták tovább.
Legtöbbször cigányzenére és dudára táncoltak. Az Ipoly mentén még az impériumváltást követően, a harmincas években is volt dudása a mulatságoknak.
Ipolyhídvégen ilyenkor járták a kendőstáncot. Egy gyertyát gyújtottak meg a legények, a fiatalok körbeállták azt. Az egyik legény kétszer-háromszor körbejárta a gyertyát, majd kendőjével megérintette az általa kiszemelt lányt, akivel táncolt egy keveset. Majd a lány folytatta egyedül a táncot s választott kendőjével egy neki kedves legényt. Az idősebb legények még hamvazószerdán is mulattak, de ekkor már szigorúan zeneszó nélkül.
Ezzel véget ért a szórakozás és a mulatozás időszaka. Hamvazószerdával kezdetét vette a húsvétot megelőző negyvennapos böjt.
Felhasznált irodalom:
Csáky Károly: Hydwegtől Ipolyhídvégig, Ipolyhídvég, 2021.
Lengyel Ágnes: Régi palóc konyha – étkezési szokások, receptek, Balassagyarmat 2019.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
