A magyar kultúra napja alkalmából „Ünnepünk” címmel rendezte meg az új évben első és egyben bemutatkozó kiállítását a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete a magyarországi Lábatlan város Gerenday Közösségi Házának megújult kiállítótermében. A tárlatot a hétvégéig még megtekinthetik.
A vendégeket Szabó Ildikó intézményvezető köszöntötte és néhány mondatban ismertette a magyar kultúra napjának történetét. A kiállítást Kopócs Tibor képzőművész, a MAMSZE tiszteletbeli elnöke nyitotta meg.
Megnyitójában vázolta az egyesület létrejöttét, működését, és a 30 éves jubileumra nemrég megjelent művészeti albumot. A kiállítás kurátora A. Bak Péter festőművész, művészeti író, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Választmányának tagja és Komárom-Esztergom megye művészeinek képviselője. A kiállítás meghívóját és plakátját Kopócs Tibor „Hallelujah” című festménye díszíti. Tizenhárom alkotó 37 alkotását tekinthette meg az érdeklődő közönség.
A csoportos tárlaton az alábbi képzőművészek mutatkoztak be:
A. Bak Péter festőművész, művészeti szakíró, műkritikus, festmény- és műtárgyszakértő. 1950-ben Baján született. Témáit, formavilágát nem a pillanatnyi divatok irányítják, hanem a belső tartalmi indulatok. Festészetében a látvány, a látomás és a képzelet egyenrangú szerepet játszik. Három olaj tájképe Nagybánya szellemiségéhez kötődik.
Bugyács Sándor grafikus, festőművész 1951-ben, Párkányban született. Számára az alkotás vallomás a világról, az életről, a létezésünket átszövő összefüggésekről. Arról, ami az egyik pillanatban még légüres tér, aztán a kép megtelik tartalommal. Két színgazdag kiérlelt akrilfestménye egy nagyon sajátos világot tükröz, amely egyúttal korkép is.
Csótó László grafikusművész 1954-ben, Rimaszombaton született. Grafikáin a valóság jelképpé egyszerűsödik. Geometrikus vonalrendből szerkesztett kompozíciói a népművészetre emlékeztetnek. Három kis méretű, egyedi, színes és fekete-fehér absztrakt grafikája a szemlélőt hosszú fejtörésre készteti.
Fecsó Szilárd képzőművész 1967-ben, Rimaszombatban született. A művészi kifejezésformák közül intermediális művészettel foglalkozik, aminek az alapja a különböző képzőművészeti ágak, műfajok, médiumok közötti átjárhatóság. Helyspecifikus installációk mellett objekteket, valamint vegyes technikával készült táblaképszerű alkotásokat hoz létre.
Füzik Szilvia festőművész 1992-ben, Dunaszerdahelyen született. Jelenlegi stílusa leginkább az absztrakt expresszionizmushoz közelít. Alkotásaiban egy meditatív lelkiállapot megidézésére törekszik; a természet és a lét egyik alaptörvényét véve alapul, mint központi témát: a változást és a múlékonyságot. Két színes, nagy méretű vászonfestménnyel van jelen.
Kopócs Tibor grafikus, festő, zománcművész 1937-ben, Nagykeszin született. Tiszteletbeli elnöke a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületének. 1998-tól az ATELIER művészeti folyóirat társalapítója és főszerkesztője volt 20 éven át. Három, igényesen keretezett, grafikus vénájú, figurális táblaképe szürrealista, színes képi világot jelenít meg a zene és az irodalom szeretetével.
Kovács Csonga Anikó grafikus, festőművész 1987-ben, Dunaszerdahelyen született. 2021. november 20-a óta elnöke a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületének. Alkotásai tartalmát tömör, érthető és erős fogalmi rögzítés jellemzi. Három újszerű megoldású szénrajza egy gyermek arcát hozza elénk különböző élethelyzetekben, realisztikus felfogásban.
Kovács Zsuzsa grafikus, festőművész 1958-ban, Komáromban született. Mottója: „A művészet, az egy felhő, amelyik árnyékot vet a hőségben, vagy villám, ami eltöri egy helyen az eget, ahol az árnyék alatt vagy a villámfényben egyszerűen már nem lesz a világ olyan, mint azelőtt.” (Krasznahorkai László). Két vázlatos akrilvásznán az építész és a festő képi világa keveredik.
M. Kiss Márta festőművész 1988-ban, Dunaszerdahelyen született. 2018–2019 között a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületének elnöke volt. Élettel teli, figuratív, sokszor nagy méretű táblaképeket fest. Mottója: „…azt festem, ami van!” Most viszont két kisebb és egy közepes méretű, inkább absztrakt megjelenítésű, kompakt színvilágú vásznával jelentkezik.
Mikóczy Dénes képzőművész 1958-ban, Nagymegyeren született. Leginkább akrillal fest vászonra, a grafikai technikák közül a linómetszés áll legközelebb hozzá. 2006-tól folyamatosan szervez alkotótáborokat. Magángalériája van Nagymegyeren. Négy nagyobb méretű, fekete-fehér figurális linómetszete került falra, köztük a kiállítás egyetlen önarcképe.
Petrla (Szenyor) Ferenc képzőművész 1951-ben, Rétén született. Szakmai fejlődését nagyban elősegítette a zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskolán való részvétele. Alkotói kibontakozására a Szentendrei Vajda Lajos Stúdió művésztelep szellemisége volt meghatározó hatással. Három évig élt Cipruson. Három absztrakt táblaképe a festő különböző időszakaiban készült.
Szilva József grafikus, festőművész 1945-ben, Garamvezekényen született. Elsősorban táblaképeket fest, de voltak időszakai, amikor sokszorosított grafikával foglalkozott. Tematikailag portrék, figurális kompozíciók, városképek alkotják a festményei világát. 2020-ban a MAMSZE elnöksége neki ítélte az év Nívódíját. Három intim méretű olaj-vásznán Van Gogh arcát idézi meg bravúros festőiséggel.
Végh Éva festő, zománcművész 1955-ben, Budapesten született. Főleg akrillal fest táblaképeket, valamint elsajátította a tűzzománckészítés fortélyait is. Táblaképei természetelvűek, míg a zománcképei az absztrakció világába kalandoznak. A kiállításon látható három nagyobb méretű, idén készült festménye magyar tájat ábrázol színes festőiséggel.
(A. Bak Péter/Felvidék.ma)
