A szlovákiai magyarok tárgyi és szellemi értékeinek védelmét, ápolását és megismertetését segíti a Felvidéki Magyar Értéktár, amelynek megalakulásáról és működéséről 2015-ben írt alá megállapodást négy felvidéki intézmény vezetője. Az értéktár kiépítését, gondozását és népszerűsítését a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Intézet (Csemadok), a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Gazda Polgári Társulás és a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet vállalta.
Ezt a tevékenyéget a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Hungarikum Bizottsága támogatja. Az együttműködés célja, hogy a Hungarikum Mozgalom Magyarország határain átívelő, közösségformáló, a magyarság megmaradását támogató mozgalommá váljon. A szakemberek szeretnék, hogy a hungarikumok ügyét minden magyar magáénak érezhesse, függetlenül attól, hogy a világ mely részén él.
A Felvidéki Értéktár Bizottság 2021. március 21-én új elnököt választott az elhunyt elnök Huszár László helyére, aki a FÉB megalakulásától irányítója volt a szervezetnek. Az elmúlt év évértékeléséről kérdeztük Rancsó Andreát, a FÉB elnökét.
„A kérdés hallatán a mozgalmas és fájdalmas szavak jutnak eszembe, hiszen, 2021 februárjában mindannyiunkat megdöbbentett a hír, hogy Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója, a Felvidéki Értéktár Bizottság elnöke örökre itt hagyott bennünket. Több mint 40 évet tevékenykedett a kultúra szolgálatában. Részt vett a Csemadok megalapításában, majd létrehozta a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézetet.
Nehéz helyzetbe kerültünk, de az értéktárnál továbbra is a települések, magyarok lakta régiók szellemi és anyagi értékeinek, építészeti örökségének számbavételét, összeírását tűztük ki célul.
A feltáró munka eredményeként számos, már-már feledésbe merült régi szokás került ismét a köztudatba, de a kutatás például az egykori sportéletről, a műszaki haladás által kiszorított régi mesterségekről is sok érdekes és új adatot tárt fel.
Látva, a mind jobban bővülő adatbázist, bátorítottuk egymást, hogy hetényi példára tudunk más településen is helyismereti munkafüzetet írni és kiadni. Célunk, hogy mind több iskolában legyen olyan csapat, akik szívesen alkotnának helyi értékekre, helytörténetre épülő munkafüzeteket, melyeket a tanítási órákon használnak. 2021 márciusától Csicsón dolgozik egy felkészült csapat a helytörténeti munkafüzet és olvasókönyv összeállításán.
A nyár folyamán pedig a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség keretein belül tartottunk módszertani, szakmai napot és továbbképzést a bátkai alapiskolában. Maga a projekt egyébként határozottan rámutatott arra, hogy a szakmaiság megerősítése érdekében továbbképzési programot kell létrehozni, koordinálni kell a rendelkezésre álló anyagi forrásokat, és ki kell nevelni azoknak a szakembereknek a körét, akik a fokozatosan kiépülő intézményi keretek között dolgoznának és közreműködnének a felvidéki magyar értéktár kialakításában. Ebből kifolyólag az Értéktárat az Értékek polgári társulás elindításával erősítettük meg, ennek keretében kezdtünk el dolgozni több szervezettel karöltve.
A Mentor TT (Felvidéki Tehetségsegítő Tanács) nyitott volt a helyi értékek iránt, meglátta a lehetőséget, s programjai közé beiktatott egy „Érték-képzést”, melynek célja az érdeklődők módszertani segítése és a digitális kompetenciák fejlesztése volt. Olyan kompetenciák fejlesztésére összpontosítottunk, melyek segítik a tehetséggondozásban dolgozók munkáját és egyúttal hasznosak az értékfeltáró, értékgyűjtő munka szakmaisága szempontjából is. Segítségünkre volt a Magyar Interaktív Televízióból Haraszti Gyula, valamint Szanyi Mária néprajzkutató is. Huszár László helyett ekkor már Bödők Károly tartotta a digitalizációs képzést, aki egyébként együtt dolgozott Huszárral a Felvidéki Értéktár mobilalkalmazás- fejlesztésén.
A faramuci járványhelyzet miatt az 50 jelentkezőből 32 személy tanulhatott velünk, tanulhattunk egymástól. Augusztusban Taliándörögdön, az Értékőr Szabadegyetemen Mesterkurzust vezettünk. Ez adta az ötletet, hogy képzési programunkat kiegészítjük, „Érték-tréning” címen, melyet kipróbáltunk, az Esterházy Akadémia hallgatóival. A fiatalok csodásak voltak, érdeklődők, nyitottak. Azóta már meg is születtek általuk az új értékjavaslatok, ami bizonyítja, hogy a tréning működik!
Rozsnyón járva megerősödött bennünk és igazolttá vált Huszár László fentebb leírt gondolata. Szórványterületen és nyelvhatáron is voltunk látóúton. Helyiek segítségével népszerűsítettük az értékgyűjtő munkát. Közös gondolkodásra, beszélgetésre hívtuk a téma iránt fogékonyakat. Ennek köszönhetően új értéktárak alakultak, s talán van remény, hogy a települések magyar emlékei nem vesznek el. Fontos volt (lett) a személyes kapcsolattartás, ezért számos helyre elutaztunk (Komárom, Ógyalla, Perbete, Királyhelmec, Rozsnyó, Bátka, Path, Martos, Csilizköz stb.) Ennek köszönhetően a szeptemberben megrendezett hagyományos Értékkonferenciánkra több mint 90 „értékes” kolléga jött el, s ismerkedett meg az új Felvidéki Értékekkel. A délutáni szakmai fórum pedig lehetőséget biztosított a tapasztalatcserére. Nem tagadom, megkönnyeztem Huszár László ott levetített emlékvideóját. Nélküle és mégis vele voltunk! Közművelődési tevékenysége Felvidéki Érték lett.
Novemberben is kiemelten fontos rendezvényeken vettünk részt. A hónap elején megvalósult a Kincskeresők – helyi értékeket kutató diákok XVI. Országos konferenciája, melynek a kialakult járványhelyzet ellenére igen szép számú résztvevője volt. A kétnapos rendezvény végén “értéktáraztunk”, a gyerekek körében is népszerűsítettük az értéktári munkát.
Helytörténeti, helyismereti munkafüzeteinket Budapesten, a Honismereti Szövetség kiadványszerkesztői konferenciáján is bemutattuk.
Lakitelekre, Huszár László emlékpad avatójára is leutazhattunk. Lezsák Sándor úrnak, a magyar Országgyűlés alelnökének köszönhetően két napot vendégeskedhettünk Huszár László közeli barátaival, munkatársaival és kollégáival együtt a Lakiteleki Népfőiskolán. A csicsóiaknak köszönhetően méltó módon emlékezhettünk egykori szeretett igazgatónkra.
Közben pedig összegyűjtöttük a beérkezett értékjavaslatokat, pontosítottuk az adatbázist, illetve állandó kapcsolatot tartottunk az Agrárminisztérium Hungarikum főosztályával, akik nagy segítségünkre voltak a Magyar Nemzeti Értéktárba benyújtott javaslataink kidolgozásában. A Hungarikum kiadványokat is népszerűsíthettük. Ezúton is szeretettel köszönöm jószándékú segítségüket!
Összegezve a 2021-es évet: Értéktárak száma: 61 db (ebből 7 alakult 2021-ben). Felvidéki Értékek száma: 65 db (ebből 7 lett értékké nyilvánítva 2021-ben). Magyar Nemzeti Érték: 8 db (ebből 2 lett 2021-ben értékké nyilvánítva). Tájegységi értékszinten 2 új érték lett bejegyezve.
Az értéktárral a jövőben is értéket teremtünk, az értékeinket ahhoz, hogy a további létünket meg tudjuk erősíteni, ebbe az értéktár-világba, a köztudatba kell beemelnünk”-zárta tájékoztatását az értéktár elnöke.
