Február 8-án este megemlékeztek a havonta megtartott nagyszombati magyar – kezdetben a város három különböző egyetemén tanuló, magyar anyanyelvű egyetemista diákokra összpontosító – misék kezdetének 9. évfordulójáról. Az első ilyen alkalom 2013. február 13-án, hamvazószerdán valósult meg.
A Fő utcai Szent Ilona-templombeli szentmise főcelebránsa Kiss Róbert vikárius, kanonok, komáromi esperesplébános volt, koncelebrált Németh Rezső nyugalmazott csallóközcsütörtöki és pozsonyi lelkipásztor. Szentbeszédében szólt a szeretet fontosságáról, ami mindenek felett áll egy keresztény, katolikus hívő életében, legalábbis kellene, hogy így legyen. Ha szeretjük Istent, akkor a szeretet erényeit általa tudjuk mindennapjaink során felebarátaink felé is kisugározni.
A szentmise zenei anyagát Új Sámuel biztosította énekével, hegedű- és orgonajátékával, édesanyja, Krisztina közreműködésével.
A mise záróáldása előtt a köszönet szavai hangzottak el Róbert atyától, aki kiemelte:
Habár nem nagy számban vagyunk jelen, de a kitartó, erős mag kisebb-nagyobb áldozatot megtéve elérte nemes célját, hogy eljutott a nagyszombati misére és baráti találkozóra. Adja a Mindenható, hogy így maradjon ez továbbra is.
A misét követő baráti találkozó keretében felköszöntötték a jubilánsokat, valamint megemlékeztek a misék és baráti találkozók egykori rendszeres résztvevőiről. Tiszteletüket tették viszont Csámpai Ottó és Hústyava István docensek a nagyszombati egyetemekről.
E sorok írója, valamint Zilizi Tihamér, a nagyszombati magyar misék egyik fő mozgatórugója, kiötlője ft. Németh Rezső és Nagy Ervin állandó diószegi résztvevő társaságában tiszteletét tette a 2020. december 7-én elhunyt nagyszombati „örökös“ tagunk, mecénásunk, Nemcsek József Kő úti temetőben lévő sírjánál.
(Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)
