A komáromi Selye János Gimnázium és az Egressy Béni Városi Művelődési Központ mellett működő GIMISZ Diákszínpad bemutatóra készül. A csapat idén A hírnév ára című előadást viszi színre. Az alkotók nagy izgalommal várják március 25-ét, hiszen a COVID-19 ennek a csapatnak a munkáját is ellehetetlenítette eddig. A diákszínjátszók azonban nem adták fel, nagy időstresszben ugyan, hiszen keveset tudtak igazán próbálni, de megvalósították és összehozták a zenés színpadi munkát. Este 19 órakor az Egressy Béni VMK nagytermének deszkáin a GIMISZ! Bajkai Csengel Mónika rendező, dramaturg avat be a részletekbe.
Hihetetlenül jó érzés kimondani, hogy két meglehetősen viszontagságos év után bemutatóra készül a GIMISZ Diákszínpad. Mire számíthatunk, mikor várható a premier?
Igen, most már valóban kimondhatjuk, hogy március 25-én este 19 órakor, az Egressy Béni Városi Művelődési Központban bemutatója lesz a GIMISZ-nek két év kényszerszünet után. Csodálatos megélni most a próbafolyamatnak a végét, azt, amikor már tényleg látjuk a fényt az alagút végén, és remélhetőleg most már egészséges is lesz mindenki, mert a diák színjátszók nagy többsége már átesett ezen a betegségen. Azt látjuk, hogy a járványügyi korlátozások már gyakorlatilag nem is léteznek, így a kulturális rendezvényekre a létszámkorlát sem vonatkozik. Ezek most valóban nagyon boldog pillanatok a GIMISZ életében.
Mit ad elő a GIMISZ idei csapata?
Ez eredetileg egy amerikai musical, nagyon sokan ismerik a filmet, aminek az a címe, hogy Fame. Ennek van egy magyar verziója is, melynek A hírnév ára a címe. Ezt a történetet helyeztük mi egy kicsit „magyarabb“ környezetbe. Egy művészeti középiskolában játszódik a történet. Arról szól, hogy mit engedhetnek meg maguknak a gyerekek a siker elérése felé vezető út során, hogy sem az egészségükben, sem pedig a lelkükben ne essen kár, vagy bántódás, mennyit tehetnek meg azért, hogy a hírnév megmaradjon, miután elérték az óhajtott sztárságot. Ez a téma a mai világban sajnos igencsak aktuális, hiszen manapság sorozatban gyártják a különböző tv-csatornák a „celebeket“, mindenféle érték és háttér nélkül, majd elengedik a kezüket és zuhannak bele a szakadékba. A darabban szereplő iskola tulajdonképpen nem egy „celebgyár“, hanem itt tényleg tartalom kerülne a gyerek mögé, tehát itt megtanulnak táncolni, énekelni és színészként is megkapják a különböző fejlesztést, de természetesen valaki tud élni vele, s valaki pedig csak visszaélni tud ezzel a helyzettel.
Voltak olyan pillanatok a próbafolyamat során, amikor maguk a diákok, az alkotók ismertek egy kicsit magukra egy-egy szituációban?
Igen, minden bizonnyal voltak olyan pillanatok, melyeket így éltek meg a próbák folyamán, de mi ennyire mélyre nem ástunk le, nem volt egyszerűen alkalom arra, hogy elemezzük a történetet – kénytelenek voltunk a rendelkezésünkre álló időt hatékonyan kihasználni. Az az igazság, hogy a nagyokkal, tehát a negyedikesekkel, sajnálatos módon annyira hajt az idő, hogy mély lélektani elemzésekre nincs lehetőség a próbák során, de ez tulajdonképpen nem is erről szól. Inkább arról szól, hogy éljék meg a közösségi élményt, érezzék jól magukat a színpadon, legyenek egy kicsit magabiztosabbak. Természetesen vannak köztük olyanok, akik nem ettől lesznek magabiztosak, mert már eleve a színpadra születtek, hiszen ebben a csapatban is vannak, akik 6–7 éves koruk óta folyamatosan a színpadon vannak, akár énekesként, akár versmondóként, prózamondóként, vagy táncosként. Természetesen vannak olyan gyerekek is, akiknek bizony ez lesz az első színpadi szereplésük és azt gondolom, hogy a GIMISZ, na meg eleve a diákszínpad, mint olyan, arra hivatott, hogy az önbizalmat fejlessze a gyermekekben.
A premiertől már csak napok választanak el bennünket. Nagyon nehéz és a COVID-19 miatt szaggatott is volt a próbafolyamat. Hogy érzed rendezőként, dramaturgként? Összeállt az előadás?
Ezt a bemutató előtt egy nappal kérdezd inkább meg, mert akkor lesz az a főpróba, amikor már teljes technikával, teljes díszlettel, teljes kosztümben futtatjuk le az előadást, de azt gondolom, hogy lesz ebből bemutató március 25-én este. A gyerekek nagyon tehetségesek és lelkesek is. Rengeteget dolgoznak. Feltétlenül meg kell azonban említenem két nevet, akik a háttérben munkálkodnak, és sokat segítenek. Az egyik Pavlovič Petra koreográfus, akivel már évek óta dolgozom együtt és Pálinkás Andrássy Zsuzsanna, aki a zenei vezetője a GIMISZ produkcióinak, szintén már hosszú évek óta. Ő korrepetál és énekel a gyerekekkel, hajtja őket rendesen. Ő az a szakember, aki a rábízott növendékek kezét nem engedi el még akkor sem, amikor azt mondják, hogy én ezt nem bírom, én ezt nem akarom, én már ezt nem tudom elénekelni. Zsuzsi akkor is megtanítja velük… és, hát Petra is, a szó jó értelmében, szinte kinyúzza belőlük az utolsó lépéseket is, tehát azt azért ugye el kell mondani minden fórumon és itt is, most is, hogy ez nem egyszemélyes produkció. Az eredmény profi háttéremberek óriási csapatmunkája.
Feltételezem, hogy idén is vannak csiszolatlan gyémántok. Milyen a csapat, milyenek a diákszínjátszók?
Csodálatosak, kreatívak, rájuk lehet bízni extra feladatokat. Meglepetéseket most előzetesen nem szeretnék elárulni, de van egy fantasztikus zenekarunk, és annak a zenekarnak van 2-3 olyan tagja, akik zeneileg nagyon-nagyon ráéreznek arra, amit én szeretnék. Én csak elmondtam nekik nagy vonalakban, hogy mi az, amire gondoltam, és akkor jöttek a kis felvételükkel, hogy na, ez az? Mondtam persze, igen, ez pontosan az, amire gondoltam, amit szeretnék. Ugyanígy a táncos gyerekek között is olyan kis sztárok csillannak meg, vagy akár a pedagógusokat játszó gyerekek között is, hihetetlen humorral rendelkező kölykök vannak, nagyon szeretem őket.
Összegezzünk tehát, hiszen az idei GIMISZ Diákszínpad munkájának eredményét nemcsak a szülők tekinthetik meg, hanem az mindenki előtt nyitott. Mikor és hol kínálkozik majd a lehetőség megnézni A hírnév ára című előadást?
Március 25-én, ez egy pénteki nap, a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központban 19 órai kezdettel várunk mindenkit hatalmas szeretettel a GIMISZ Diákszínpad bemutatójára!
(Egressy Béni Városi Művelődési Központ/Felvidék.ma)
