Szlovákia a Brüsszel iránti mindenáron való megfelelési kényszer újabb jeleként bejelentette, támogatja az Oroszország elleni szankciókat, beleértve a kőolajimportra vonatkozó embargót is. Richard Sulík gazdasági miniszter sietve közölte, nem igaz, hogy Szlovákia ne csatlakozna az Oroszország elleni szankciókhoz, de megértést, azaz átmeneti türelmi időt kért, míg az ország megoldja a helyzetet, ami szerinte úgy három évig tarthat.
S jó szlovák szokáshoz híven rögtön el is határolódott Magyarországtól, a magyar kormány ugyanis már tegnap egyértelművé tette, hogy ebben a formában nem tudja támogatni az újabb szankciós csomagot. Mint Sulík folytatta, Magyarország „tartós kivételt akar, ezért úgymond egy kalap alá venni Szlovákiát Magyarországgal nem lenne helyes és korrekt“. Nos, ehhez már hozzáfűzni sem kell semmit, a szlovák vezetés ezúttal sem tagadta meg magát.
Érdemes azonban eltöprengeni azon, mit mondott ezzel kapcsolatban az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen. Lassan ugyanis ott tartunk, hogy nem akkor kapjuk fel a fejünket, ha a világ vezetőitől valami egetverő ostobaságot hallunk, hanem ha véletlenül okos véleményt mond valaki. Ez utóbbit tette
Janet Yellen, aki még április végén óvatosságra szólította fel az EU-t az orosz energiaipari tilalommal kapcsolatban, mert szerinte ez az egész világot válságba taszíthatná.
Tette ezt annak ellenére, hogy a nem éppen okos megnyilvánulásairól ismert Biden amerikai elnök korábban még elszántan érvelt amellett, hogy teljes csapást kell mérni Oroszországra energiaügyben. Yellen viszont kifejtette, hogy a Moszkvával szembeni teljes európai importembargó az egész világra kihatna, egyértelműen megemelné a globális olajárakat.
„Középtávon Európának egyértelműen csökkentenie kell az Oroszországtól való energiafüggőségét, de óvatosnak kell lennünk, amikor az olajimport teljes európai betiltásáról beszélünk” – mondta Yellen egy washingtoni sajtótájékoztatón.
Hozzátette, hogy egy teljes embargó nem biztos, hogy annyira negatív hatással lenne Moszkva pénzügyeire, mivel Oroszország profitálna a magasabb árakból.
S hogy nem a levegőbe beszélt, azt mi sem bizonyítja meggyőzőbben, mint az, hogy Oroszország áprilisban a háború előttit meghaladó bevételhez jutott az olajeladásokból. Ebben közrejátszik az is, hogy a gazdasági szankciók mellett vehemensen kardoskodó nyugati országok titokban mindent megtesznek, hogy becsempésszék az olcsó orosz olajat.
Igaz ugyan, hogy az Egyesült Államok teljes tilalmat rendelt el az orosz energiaimportra (tehette, hiszen Amerika nem függ az orosz olajtól és gáztól), gazdasági szempontból azonban esetükben sokkal kisebb a kockázat, mint Európa számára. Az amerikai tisztviselők a Financial Times szerint nem kényszerítik Európát, hogy kövesse a példájukat, hanem segíteni akarnak a kontinensnek abban, hogy idővel függetlenedjen az orosz energiától, többek között az amerikai(!) cseppfolyósított földgázszállítás által.
Visszatérve a szófogadó Szlovákiára, Sulík szerint az országnak az átállás az oroszról más kőolajforrásra közel 160 millió eurójába fog kerülni, ami egy nyakig eladósodott országnak bizonyára semmiség. Drága igen szavazat volt, lehet jelentkezni a jó pontért…
(NZS/Felvidék.ma)
