A Balassák ősi fészke, Kékkő városa számos látnivalót kínál a történelem iránt érdeklődő turisták számára. A kékkői vár és a várhoz kapcsolódó barokk kastély mellett bebarangolhatjuk a szebb napokat is látott kálváriát. A mai kopott mivoltában is a dicső múltat, a Balassák emlékét őrzi a kékkői vár felett.
Egyes források szerint már a 16. század folyamán valamiféle kálvária állhatott a Kékkő fölé magasodó hegy oldalában. A jelenleg is látható kálváriát Mária Terézia uralkodásának az idején alakították ki. Az építtetője gróf II. Balassa Pál gömöri főispán, kékkői várúr volt. A kálvária a barokk korban, a rekatolizáció idején jött létre, ezáltal is hirdetve a katolicizmus erősségét.
A stációkat a tufaszikla erdei növényzetében helyezték el, közvetlenül a vár kapujával szemben.
A kálváriának nyolc állomása és a tér felé nyitott barokk Keresztre feszítés kápolnája volt.
Több évszázadon át ismert búcsújáró helyként is működött. Hagyományosan a szentolvasó ünnepén, október első vasárnapján szervezték meg a zarándokutat. II. Balassa Pál apostoli bizalmú grófnak köszönhetően nyerte el a Szentszéktől a búcsútartási engedélyt.
Ugyancsak a Balassa famíliához kapcsolódik a kálvária felújítása. A ma is látható szakrális hely 1855-ben Balassa Antalnak köszönhetően jön létre.
A Vatikán 1858. január 26-ai keltezésű, búcsút engedélyező irata szerint évente kétszer lehet teljes búcsút nyerni a kékkői kálvárián a Szent Kereszt megtalálása és felmagasztalása (szeptember 14.) utáni vasárnapokon. Ilyenkor a körmenet a Szent Anna-várkápolnától indult a Kálvária-hegyre, ahol keresztúti és istentiszteleti ájtatosságot végeztek. A 19. században az említett ünnepen mintegy 7–8 ezer hívő kereste fel a kálváriát.
A szakrális hely 1859-ben további kápolnával bővült, ekkor építették fel a Fájdalmas Szűzanya-kápolnát. A főoltár képe a Szűzanyát ábrázolta a kereszt alatt. Az alkotás az egyházi dokumentumok alapján Pesky budapesti festőművész munkája.
A Fájdalmas Szűzanya- és Keresztre feszítés kápolnája között további öt stációt alakítottak ki. Képei a katolikus hit öt főigazságát ábrázolják. A képek vaslemezre, Pesten készültek, Hofrichter János rajzai nyomán. Sajnálatos módon mára egy sem maradt meg közülük.
A hegytetőn egy hat méter magas kereszt hirdeti a kereszténységet.
Az előző rendszerben szinte teljesen elhanyagolttá vált a szakrális építmény. Az elmúlt esztendőkben fokozatosan megkezdődött a rendbehozatala. Kitisztították a keresztutat, az egyes stációkat felújították.
Sajnos a Keresztre feszítés kápolnája teljes rendbetétele még várat magára. Jelenleg a kékkői kálvária Golgotát megidéző szoborcsoportja ideiglenesen a kékkői vár Szent Anna-kápolnájában van elhelyezve. Azonban felújítás miatt a kápolna most nem látogatható.
Biztató jel, hogy az elmúlt hetekben beindult a kékkői vár barokk kastélyának teljes felújítása. Remélhetőleg ez az értékmentő tevékenység folytatódik a kis városka fölé emelkedő hegyen.
Kékkő gazdag szakrális kisemlékekben is, legrégebbi közülük a főtéren álló 18. századi barokk Mária-oszlop. A Kálvária-hegyen található több évszázados vadgesztenyeliget 1986 óta 12 hektáron természetvédelmi rezervátum (Kékkői erdősztyepp). A Balassa család régi temetőjét 2010-ben tárták fel. A város határában található a 39 méter hosszú Zsidólyuk-barlang.
A barokk kastélyban látható kiállítást az alábbi képriportban mutattuk be olvasóinknak.
Felhasznált irodalom:
Helena Ferencová: Uhorský rod Balašovcov na hrade Modrý Kameň (2018)
lexikon.katolikus.hu
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
